Erdészeti Kisérletek, 1932 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1-4. szám

ERDÉSZETI KÍSÉRLETEK. A M. KIR. BÁNYAMÉRNÖKI ÉS ERDŐMÉRNÖKI FŐISKOLA ERDŐMÉRNÖKI OSZTÁLYÁNAK ÉS A M. KIR. ERDÉSZETI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁSNAK FOLYÓIRATA. XXXIV. ÉVFOLYAM 1932. SOPRON 1—4. SZÁM. Vizsgálatok néhány közönségesebb erdőtípus növény-asszociációs viszonyairól, különös tekintettel az erdőtalaj savanyúságának időszaki változásaira. Irta: Dr. Fehér Dániel és Kiss Lajos, Kiszely Zoltán közreműködésével. Bevezetés. Az utolsó évtizedekben rendkívül nagy feltűnést keltettek a biológiai irodalomban a talajok elsavanyodására vonatkozó vizsgálatok.*) Ha az idevonatkozó irodalmi adatokat figyelmesebben mérlegeljük és egymással összehasonlítjuk, mindjárt feltűnik, hogy ezek sok esetben ellentmondanak egymásnak. Amíg a gazdasági növényekre nézve az idevonatkozó kutatások útján meglehetősen határozott pH-határokat sikerült kideríteni, addig az erdei fákra és cserjékre, továbbá az erdők talaját borító növényzetre vo­natkozólag ugyancsak eltérnek a vélemények. Különösen áll ez az ú. n. talaj jellemző növények pH-t jelző sajátosságaira vonatkozólag. Dacára an­nak, hogy az erre vonatkozó vizsgálatok pontosságához és lelkiismeretes­ségéhez semmi kétség sem férhet, mégis feltűnően eltérő és egymásnak lényegesnek ellentmondó megállapításokat és adatokat tartalmaznak. Ennek a jelenségnek az okát csak a legutolsó években végzett vizsgálatok derí­tették ki kellőképen. Az ok u. i. ott keresendő, hogy a talaj savanyúsá­gának értékei sohasem állandók, hanem ugyancsak jelentékeny időszaki változásoknak vannak alávetve. Különösen a főiskola Növénytani Intézeté­nek több évre visszanyúló széleskörű vizsgálatai voltak azok, amelyek ezt a jelenséget alaposan felderítették. (II.) Ezeket a vizsgálatokat az iroda­lomban már egyes helyeken részletesen ismertettük, úgy­hogy erre a kö­­ r L. a 16. oldalt.

Next