Erdőgazdaság, 1949 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-15 / 1-2. szám
Az erdészeti költségtényezők racionalizálása Az Erdőgazdaság legutóbbi két számában jelent meg Káldy Józsefnek, a pécsi erdőigazgató-helyettesnek tanulmánya a termelési és szállítási költségtényezők racionalizálásáról. Az értékes okfejtést mindenfelé az országban nemcsak örömmel üdvözölték, mert valóban konkrét, gyakorlati és a nyilvánosság előtt még alig tárgyalt kérdéseket vetett föl, hanem egyre-másra érkeztek szerkesztőségünkhöz a hozzászólások, amelyek sok vonatkozásban tovább viszik a tanulmány szerzőjének gondolatmenetét. Az érdekes hozzászólások lényeges részeit a következőkben állítottuk össze és kérjük olvasóinkat, hogy a felvetett problémák megvitatásába minél többen kapcsolódjanak be : Fodor Gyula : Káldy József megállapításával tehát hogy a racionalizálás elsősorban a termelési és szállítási költségtényezők csökkentésére kell, hogy irányuljon, egyetértünk, de gondoskodnunk kell arról, hogy a mechanizálással elért jelentékeny munkaerőmegtakarításból származó munkaerőkiesést egyrészt a félgyártmányok termelése, másrészt az ipari feldolgozás terén előálló új munkaerőszükséglettel, továbbá a feltárással és az erdők korszerűbb ápolásával előálló munkaterületen pótoljuk, amire a lehetőség meg is van-A láncos motorfűrészek alkalmazását illetően nálunk többnyire az a nézet alakult ki, hogy ezek a rakodókon és a rönktéren elvitathatatlan előnyeik mellett a vágásterületen kevésbbé jól alkalmazhatók. Magam is folytattam annak idején kísérletet motorfűrésszel a visegrádi erdőn s csak utóbb jutottam arra az eredményre, hogy szakembereink a termelés lényeges meggyorsítását a motorfűrész-próbák során azért nem érték el, mert hozzáérő munkások nélkül egy-egy géppel, csak rövidebb ideig és rendszerint nem a megkívánt munkaszervezéssel próbálkoztak. Ha azonban több motorfűrész egy tartalékgéppel, szakértő szerelővel, jól betanított állandó szakmunkásokkal, megfelelő munkaszervezéssel dolgozik egy-egy vágásterületen, úgy — amint azt Káldy József leírja —kétségtelen a motorfűrészekkel elérhető jelentős munkaerőmegtakarítás és a termelés lényeges meggyorsításának ténye. Ezeknek a munkásbrigádoknak a munkája azonban összehangolandó a vágásban folyó folytatólagos, a döntést nyomon követő többi munkával, mert ennek a párhuzamban folyó egyéb munkának zavarmentes, akadálytalan és veszélytelen lebonyolítása nagy körültekintést, új munkaerőszervezést és további kísérletezést kíván. A külföldi példák amellett szólnak, hogy a hazai viszonyaink között tapasztalt tartózkodás kétségkívül a gyakorlottság és a rendszeresség hiányára, vagy a nem megfelelő típusú motorfűrész alkalmazására vezethető vissza. Káldy József a továbbiakban a tehergépkocsikkal való szállítás előnyeit tárja elénk. Ez megfelelő útviszonyok között szinte már átment a köztudatba, de a gépkocsitípus helyesebb megválasztására értékes útmutatást ad. A mi tapasztalataink szerint azonban a GMC kocsik fogyasztása az általa említett 70—80 1-es fogyasztással szemben maximálisan 50 1. Mindenesetre kívánatos a teherautók egységesítése és az alkatrészek utánpótlása miatt a hazai gyártmányok felkarolása, a rossz utainkhoz alkalmazkodó erősebb alvázzal és futóművel. A nyersolajmotorok külső téli garagekrozás esetén annyira lehűlnek, hogy csak külön előmelegítéssel indíthatók, ezért a hazai gyártmányok beépített előmelegítővel konstruálandók. Az útépítés terén, — mint ahogy az az erdészeti szállítóberendezésnél elemi kívánalom — az építési költségek csökkentésén van a hangsúly. Az erdei utaknál tehát a műszaki követelményekből az építési költségek olcsóvá tétele érdekében sok esetben kénytelenek vagyunk nagyobb engedményeket tenni, még akkor is, ha az év egy-egy kisebb szakaszában a szállítást emiatt szüneteltetni kell. A termelés mechanizálása és a szállítás racionalizálásában Káldy József a döntő kérdéseket tárta elénk. Szeretném ezeket a tervszerű újításokat néhány egri ötlettel kiegészíteni, amelyek érdemben ugyan kisebb jelentőségűek, de szintén hozzájárulnak a termelés és szállítás meggyorsításához és olcsóbbá tételéhez. A fényespusztai erdőgondnokságban szerkesztettek egy feltérhető vitát, amellyel a mátramindszenti rakodón a rönkanyag vagonba terhelésénél miként 2 20 forint megtakarítást értek el. A vasúti kocsik falának, részint a sínnek nekifeszülő gerendavázas szerkezet, csigán átvetett és villára felfutó sodronykötél segítségével a felterhelést lényegesen megkönnyíti és gyorsítja. Az anyagiakban elért megtakarításon kívül szociális szempontból különös előnye, hogy a rönkterhelés rendkívül nehéz munkájában az emberi erőt gépi erővel pótolja és a baleseteket csökkenti. Közelebbi felvilágosítással a fényespusztai erdőgondnokság (Parád) szolgál. A szerkezetet a mátramindszenti vasúti rakodón Magyar György erdész — akinek nagy érdemei vannak e segédeszköz konstruálásában — bármikor bemutatja A szilvásváradi erdőgondnokságban Jahn Rezső főerdőtanácsos a Bükkfensíkon levő felső erdei vasutat az alsó iparvasúttal összekötő siklópálya felső állomását 7000.— forint költséggel átépítette akként, hogy így a felső iparvasútról odaérkező kocsik átterhelés nélkül közvetlenül leereszthetők a siklópályán át az alsó iparvasúti pályára, onnét a fűrésztelepre és a MÁV-rakodóra. Lényeges időmegtakarítás és több teljesítés mellett ekként a szállítási költség miként kb. 250 forinttal csökkent. A 7000.5 forintos befektetéssel szemben évi 6000 m* rönk leszállítása mellett 10 év alatt mintegy 150.000 forint megtakarítás érhető el. A bükkheységi fuvarosok rönkfának szekérre való felterhelésénél jó eredménynyel használják a Lugosi-faemelő hévért. Ennek a segítéségével egy fuvaros — esetleg egy fő segítségével — képes bármily nagyságú rönköt szekérre terhelni. Enélkül a kocsikerekek kiszedésével és a rönkök lassú felterhelésével járó küzködés, avagy nehezebb rönknek kocsira való felemelése — amit 4—6 ember rudak segítségével ereje túlfeszítésével végez .— igen primitív módszerek, míg a fenti emelővel való terhelés lényegesen könnyebb és gyorsabb A hévért bármely falusi kisiparos csekély költséggel előállítja. (Közelebbi leírással Bánky Gyula erdőtanácsos Eger, szívesen szolgál.) Tüzifaközelítésnél megfelelő sejtviszony— meredek telep — mellett és főleg tarvágásokban igen előnyösen használható a Király féle vascsúsztató (lemezből készített csatorna) főleg ott, ahol a kocsival való közelítés a terep miatt kivihetetlen és ahol elegendő tűzifa vár leközelítésre. A 2—3 m-es szakaszokból álló, egyegy ember által szállítható, szétszedhető és átállítható vascsúsztatóval, adott viszonyok között tetemes költségmegtakarítás érhető el, sokszor pedig más módon szinte kihozhatatlan tűzifának valamely erdei úthoz való leközelítését igen megkönnyíti, az alátelepült fiatalost kíméli. (Részletesebb leírást Király Lajos központi felügyelő nyújthat.) A bányafa jobb kihozatalára és a termelés meggyorsítására szellemes és kézies kis bányafaátlalót szerkesztett a pétervásárai erdőgondnok. (Biró Lajos erdőmérnök.) Bármily bányafaméretű rönknél az áttatással egyidejűleg mindjárt a legmegfelelőbb hossz is leolvasható, ekként a kosztoló vagy akár a fatermelő munkás fejtörés nélkül világosan látja, hogy az adott vastagság mellett milyen méretben kell a bányafát kosztolnia. A hosszskála az egyes bányák által kívánt méreteknek megfelelően változtatható. Alkalmazása egyszerű, gyors és kézies. Sok bányafát ment meg. Közelebbi adatok a feltalálónál szerezhetők be, aki annak a miskolci Ládi-fűrészen leendő gyártása iránt intézkedett. Egy-egy átlaló ára kb. 15 forint lesz. Káldy József cikke értékes eszmecserét indított el, amelynek a termelés és szállítás racionalizálásában további termékeny eredményei várhatók. Keltai Árpád : Anélkül, hogy polémiába kívánnék keveredni Káldy kortárssal, két részre bontom az elgondolt munkafolyamatot — termelés és szállítás — kevésbbé fontosnak tartom foglalkozni a termelési résszel, tehát a fűrészgéppel, hanem sokkal inkább irányt veszek a költségesebb munkaszektorok, a szállítási problémák felé, amelyeket ismét két részre bontok.