Erdőgazdaság, 1950 (4. évfolyam, 1-16. szám)

1950-01-01 / 1. szám

(USO. január. IV. évfolyam I. szám­. ERDŐGAZDASÁG ERDŐGAZD­ASÁGI NEMZETI VÁLLALATOK KÖZLÖNYE Mit köszönhet a magyar erdőgazdálkodás a Szovjetuniónak? Az ötéves terv küszöbén szükséges, hogy felmérjük az erdőgazdálkodás lehetőségeit minden vonatkozásban. Lapunk hasábjain az utolsó hóna­pokban részletesen­­ beszámoltunk a hároméves terv eredményeiről, az öt­éves terv előkészületeiről. Tisztáznunk kell azonban munkánk sikere érde­kében azt az alapvető kérdést, hogyan viszonylik a magyar erdészet munkája a szovjet erdészethez. Eddig is sok és az erdészet minden szektorára kiterjedő nagy fontosságú A Szovjetunió a magyar erdő­­gazdálkodás megújhodását tette lehetővé. Nemcsak felszabadí­tott bennünket és megnyitotta az utat a földreform számára, és mindarra, ami egy valóban korszerű erdőgazdálkodás szer­vezetének kiépítéséhez lehető­séget ad, hanem irányt mutatott abban a tekintetben is, hogy miképpen építsük békés gaz­dálkodásunkat. Népi demokrá­ciánk számára politikai és gaz­dasági vonalon egyaránt komoly és döntő segítség a Szovjetunió támogatása. De erdőgazdasági vonatkozásban nyugodtan mondhatjuk mind­ fokozot­tan érvényesül-: hasznosítjuk a Szovjetunió tudományos mun­kásságának eredményeit. Meg­van a lehetőségünk arra, ba­ráti kapcsolataink alapján,hogy a leghaladottabb erdészeti tudomány tapasztalatait és gyakorlati eredményeit köz­vetlenül alkalmazhassuk a magyar erdőgazdálkodás feladatainak megoldása során. Különleges jelentősége van ösztönzést és iránymutatást kaptunk a Szovjetuniótól. A következő nyilat­kozatok ennek az életteljes kapcsolat­nak az eddigi mérlegét kívánják meg­vonni, hogy az összefüggések tisztá­zása rendszeresebbé és céltudatosabbá tegye a szovjet erdőgazdálkodás ta­pasztalatainak gyümölcsöző felhasz­nálását erdőgazdálkodásunkban. A szerkesztőség körkérdéssel for­dult az Erdőközpont és az erdészeti szakmai nevelés vezetőihez és a vála­szokat alább közöljük, annak, hogy a mi fejlődési vo­nalunk egybeesik a Szovjetunió­nak a szocializmus felé való fejlődésével. És ha erdőgazda­ságunk munkafeladatait vizs­gáljuk, amelyek az ötéves terv­ben bontakoznak ki előttünk, akkor megállapíthatjuk, hogy nemcsak általánosságban van szerepe a Szovjetunió barát­ságának, hanem részletproblémáink meg­oldásában is a szovjet ta­pasztalatokra támaszkod­hatunk. A fásítási tömegmozgalom megindítása, a maggyűjtés, különösen a tölgymakkgyűjtés megszervezése a népi szervek bekapcsolásával már­is döntő tényezője ötéves erdőgazdasági ter­vünk sikerének. De az erdő­­gazdálkodás akármilyen felada­tát tekintsük, a nehézségek megoldásánál azt kell meg­vizsgálnunk : hogyan oldják meg ezt a Szovjetunióban? Az erdő­sítések, a kitermelések gépe­sítése, a szállítások korszerű­sítése, a szocialista munkamód­szerek, a munkaversenyek, az újítások és a tapasztalatcsere következetes alkalmazása biz­tosítja munkánk sikerét és mindebben a Szovjetunió az iránymutatónk. Dr. FEHÉR DÁNIEL, egyet, nyilvá­n. tanár : Az erdészeti növénytan terén a Szovjetúnió tudományos és felsőok­tatási intézményei a nagy Októberi Forradalom óta úttörő jellegű és minden tekintetben irányt adó kutató­­munkásságot fejtettek ki. Elsősorban Micsurinnak és Liszenkónak a tudo­mány szempontjából korszakalkotó és szinte beláthatatlan fejlődési táv­latokat megnyitó munkásságára kell utalnom. E téren régi, megmereve­dett és a haladást akadályozó elméle­tek és feltevések omlottak össze, hogy helyet adjanak a fejlődéstan olyan irányának, amely nemcsak köz­vetve, de közvetlenül is mind a fa­állományok nevelése, mind az új erdőtelepítések szempontjából nekünk is irányt adó és példát mutató jelentő­séggel bír. Nem szabad azonban el­felejtenünk, hogy a haladó szovjet erdészettudományok az erdészeti nö­vénytan terén is nagyszabású ered­ményeket értek el, így rá kell mutat­nunk a növényszociológia ama terü­leteire, ahol a haladó szovjet erdé­szeti növénytani kutatómunka szin­tén irányt adó és új eredményeket elért mű­­ödéseket fejtett ki. E téren röviden Ivanov, Lukatsev, Morozov és munkatársaiknak kutatásaira hi­vatkozunk. Végül pedig ki kell eme­nünk azt a szintén úttörő munkás­­ot, amelyet a növényélettan téré orosz fiziológusok a nagy Oko Forradalom óta kifejtettek. Ez is megvan a maguk haladást M O L N Á R I­S­T V Á N az Erdőközpont vezérigazgatója.

Next