Erdőgazdaság, 1950 (4. évfolyam, 1-16. szám)

1950-01-01 / 1. szám

és új eredményekre mutató jelentő­ségük a magyar erdészeti növénytan fejlődése szempontjából. E téren sze­retnék Koslucsev, Lepeskin vagy Gurvics és munkatársaiknak nagy­ horderejű vizsgálataira rámutatni. Az orosz növénytani kutatók mun­kássága tehát erdészeti vonatkozás­ban a legtöbb célkitűzésük terén irányt adó és úttörő jellegű eredmé­nyekkel járt, amelyeket nekünk a to­vábbiakban hasznosítani kell. VAS MÁRTON, az Erdőközpont szakszervezeti bizottságának tit­kára : Mit köszönhetek a Szovjetúnió­­nak? Ha erre a kérdésre egy szóban­­kellene válaszolnom, azt felelném, hogy — az életemet. 1943 januárjában a Vörös Had­sereg diadalmas voronyezsi offen­­zívája alkalmával kerültem hadi­fogságba. Teljesen lerongyolódva, kiéhezve, betegen és emiatt a hadi­fogság részemre — de sok más tíz­ezer hadifogoly részére is — nem a fogságot, hanem a sza­badságot jelentette. Rövid idő után szakmámnak megfelelően erdőtermeléshez kerül­tem, ahol 1948-ig dolgoztam. A szovjet erdőtermelés fejlett termelési és szállítási technikájával a szervezés és irányítás soha nem tapasztalt pontosságával ismerkedtem meg. A hadifogságból való hazatéré­sem után elhatároztam, hogy a Szovjetuniónak a hadifoglyok iránt tanúsított legemberibb bánás­­módját, nevelésünket, felvilágosí­tásunkat, azzal hálálom meg, hogy a szovjet és a magyar nép közötti barátságot az ott szerzett tapaszta­latok hű tolmácsolásával még job­ban elmélyítem és a termelés terén elsajátított munkamódszereket erdő­­gazdaságunk termelékenysége emelé­sének szolgálatába állítom. SAS ÁRPÁD, az Erdőközpont igaz­gatási főosztályának vezetője: Az erdészet adminisztrációs dol­gozói munkájuk teljes átformá­lódását köszönhetik a Szovjet­­úniónak. A Szovjetúnió forra­dalmi hatása sehol sem érvénye­sült annyira, mint az erdészetnél. A Szovjetúnióból érkező hírek, tdósítások komoly változást je­lentettek az erdészeti dolgozók munkafegyelmének megszilárdí­tásában. A Szovjetúnió példamutatása nyomán rendkívüli módon meg­javult az erdészeti dolgozók mun­kához való viszonya. Ebben főleg segítségünkre volt a marxi-lenini­­sztálini ideológia, amely utat mu­tatott a múit rendszeréből a szo­cializmus felé. A közigazgatási osztály dolgozói mindent el fog­nak követni, hogy nálunk is meg­szűnjön a magántulajdonban levő és kö­zbirtokossági erdőkben folyó rablógazdálkodás. Megvalósítjuk a Szovjetúnió jelszavát : «Az erdő a népé», a szó szocialista értel­mében. Döntő jelentőségű a film be­vonása erdészetünkbe. Ezen a vo­nalon rendkívüli példát mutat a Szovjetúnió erdészete, ahol messze előttünk járnak a filmtechnika alkalmazásában. Mindent el fo­gunk követni azonban, hogy eredményeiket megközelítsük. Ugyancsak a Szovjetúnió hatá­sának köszönhetjük azt, hogy a népi demokratikus Magyarorszá­gon az erdészet dolgozói kollek­tív szerződéssel dolgoznak, öreg­ségüket pedig nyugdíjjal biztosít­hatják. Minden okunk megvan arra, hogy a Szovjetúnió példája nyomán a népi demokrácián ke­resztül a szocializmusba jusson a magyar erdészet. • Dr. MAGYAR JÁNOS, az Erdőköz­pont erdőrendezési főosztályának vezetője : A magyar erdőgazdálkodás igen sokat köszönhet a Szovjetúniónak, mert országunknak felszabadítása nélkül talán sohasem következett volna be az a felbecsülhetetlen horderejű földreform, amely az igénybevett 10—100 kát. holdig terjedő mintegy 50.000 kát. hold kiterjedésű erdőingatlanokat a községeknek, a 100 kát. holdon felülieket pedig mintegy 1.500.000 kát. hold területtel az állam tulaj­donába juttatta. Ezek az erdőingat­lanok most az új tulajdonos kezén, valóban a nép érdekeit szolgálják. Az erdők tulajdonjogában bekö­vetkezett ez a mélyreható változás mérföldkövet jelent erdőgazdálko­dásunk jövőbeli kialakításánál. Másfelől a Szovjetúnió nagy erdősítési terve felhívta a figyelmet a fásí­tásnak a mezőgazdasági terüle­tek termelékenységét fokozó nagy népgazdasági előnyére. Hazai viszonylatban ennek igen nagy jelentősége van, mert újból ráterelte a figyelmet sok évtizedes problémánknak, az Alföld fátlan­­ságának, illetve az ország fátlan­­ságának kérdésére. A Szovjetunió példája nyomán, gazdag tapaszta­latának és kutatási eredményeinek felhasználásával nagy lendülettel indulhat meg az országfásítás. Példát mutatott a Szovjetúnió a nagyszabású erdőtelepítések megszervezése tekintetében is és a végrehajtás nagyméretű gépesítésé­vel a telepítési költségek tetemes apasztásának lehetőségét tárta elénk, ami korlátozottabb anyagi lehetőségeink mellett igen nagy könnyebbséget jelent. Az erdőrendezés terén bebizonyította a­ Szovjetúnnió az erdőrendezési munkakör döntő fontosságát a tervszerű erdőgazdálkodásban és nemcsak irányt mutatott, ha­nem megszabta a végrehajtás kor­szerű módozatait is. Végül a munkaversenyek, tapasz­talatcserék, újítások bevezetésével az erdőgazdasági munkák terme­lékenységének növelését köszön­hetjük a Szovjetúniónak. NIKLAS ARTUR, az Erdőközpont termelési főosztályának helyettes vezetője. A fah­asználatok területén új, eddig ismeretlen munkamódszereket kö­szönhetünk a Szovjetuniónak, ame­lyek alkalmazása folyamatban van. Megismertük a szocialista munka­­versenyeket, újítási mozgalmat és azt, hogy egy-egy tapasztalat, újszerű mód­szer miként válik mozgalomszerűen közkinccsé. Megismertük a Szovjetúnió tökéle­tesen gépesített erdőiparát, ennek so­rán olyan gépeket, munkaeszközöket és szállítóberendezéseket, amelyekről eddig csak némi tudomásunk volt. Gyakorlati alkalmazásuk jelentősé­geit felmérni nem tudtuk. Ma már a Szovjetúnió nagylelkű megsegíteni akarása folytán rendelkezünk kor­szerű, az erdőipar számára alkotott néhány KT 12 vontató hernyótal­pas traktor, Janvarec traktordaru és egyéb munkaeszközök fölött. Ezek alkal­mazásával módunk lesz immár arra, hogy ezeket a gyakorlatban is meg­ismerjük, előnyeit kiértékeljük. Fentiekben körvonalazott munka­eszközök, gépek és módszerek alkal­mazásával megoldjuk erdőgazdálko­dásunk iparosítását, ami a termelé­kenység emelkedéséhez, minőségi ter­meléshez és önköltségcsökkentéshez .

Next