Erdőgazdaság, 1950 (4. évfolyam, 1-16. szám)
1950-01-01 / 1. szám
és új eredményekre mutató jelentőségük a magyar erdészeti növénytan fejlődése szempontjából. E téren szeretnék Koslucsev, Lepeskin vagy Gurvics és munkatársaiknak nagy horderejű vizsgálataira rámutatni. Az orosz növénytani kutatók munkássága tehát erdészeti vonatkozásban a legtöbb célkitűzésük terén irányt adó és úttörő jellegű eredményekkel járt, amelyeket nekünk a továbbiakban hasznosítani kell. VAS MÁRTON, az Erdőközpont szakszervezeti bizottságának titkára : Mit köszönhetek a Szovjetúniónak? Ha erre a kérdésre egy szóbankellene válaszolnom, azt felelném, hogy — az életemet. 1943 januárjában a Vörös Hadsereg diadalmas voronyezsi offenzívája alkalmával kerültem hadifogságba. Teljesen lerongyolódva, kiéhezve, betegen és emiatt a hadifogság részemre — de sok más tízezer hadifogoly részére is — nem a fogságot, hanem a szabadságot jelentette. Rövid idő után szakmámnak megfelelően erdőtermeléshez kerültem, ahol 1948-ig dolgoztam. A szovjet erdőtermelés fejlett termelési és szállítási technikájával a szervezés és irányítás soha nem tapasztalt pontosságával ismerkedtem meg. A hadifogságból való hazatérésem után elhatároztam, hogy a Szovjetuniónak a hadifoglyok iránt tanúsított legemberibb bánásmódját, nevelésünket, felvilágosításunkat, azzal hálálom meg, hogy a szovjet és a magyar nép közötti barátságot az ott szerzett tapasztalatok hű tolmácsolásával még jobban elmélyítem és a termelés terén elsajátított munkamódszereket erdőgazdaságunk termelékenysége emelésének szolgálatába állítom. SAS ÁRPÁD, az Erdőközpont igazgatási főosztályának vezetője: Az erdészet adminisztrációs dolgozói munkájuk teljes átformálódását köszönhetik a Szovjetúniónak. A Szovjetúnió forradalmi hatása sehol sem érvényesült annyira, mint az erdészetnél. A Szovjetúnióból érkező hírek, tdósítások komoly változást jelentettek az erdészeti dolgozók munkafegyelmének megszilárdításában. A Szovjetúnió példamutatása nyomán rendkívüli módon megjavult az erdészeti dolgozók munkához való viszonya. Ebben főleg segítségünkre volt a marxi-leninisztálini ideológia, amely utat mutatott a múit rendszeréből a szocializmus felé. A közigazgatási osztály dolgozói mindent el fognak követni, hogy nálunk is megszűnjön a magántulajdonban levő és közbirtokossági erdőkben folyó rablógazdálkodás. Megvalósítjuk a Szovjetúnió jelszavát : «Az erdő a népé», a szó szocialista értelmében. Döntő jelentőségű a film bevonása erdészetünkbe. Ezen a vonalon rendkívüli példát mutat a Szovjetúnió erdészete, ahol messze előttünk járnak a filmtechnika alkalmazásában. Mindent el fogunk követni azonban, hogy eredményeiket megközelítsük. Ugyancsak a Szovjetúnió hatásának köszönhetjük azt, hogy a népi demokratikus Magyarországon az erdészet dolgozói kollektív szerződéssel dolgoznak, öregségüket pedig nyugdíjjal biztosíthatják. Minden okunk megvan arra, hogy a Szovjetúnió példája nyomán a népi demokrácián keresztül a szocializmusba jusson a magyar erdészet. • Dr. MAGYAR JÁNOS, az Erdőközpont erdőrendezési főosztályának vezetője : A magyar erdőgazdálkodás igen sokat köszönhet a Szovjetúniónak, mert országunknak felszabadítása nélkül talán sohasem következett volna be az a felbecsülhetetlen horderejű földreform, amely az igénybevett 10—100 kát. holdig terjedő mintegy 50.000 kát. hold kiterjedésű erdőingatlanokat a községeknek, a 100 kát. holdon felülieket pedig mintegy 1.500.000 kát. hold területtel az állam tulajdonába juttatta. Ezek az erdőingatlanok most az új tulajdonos kezén, valóban a nép érdekeit szolgálják. Az erdők tulajdonjogában bekövetkezett ez a mélyreható változás mérföldkövet jelent erdőgazdálkodásunk jövőbeli kialakításánál. Másfelől a Szovjetúnió nagy erdősítési terve felhívta a figyelmet a fásításnak a mezőgazdasági területek termelékenységét fokozó nagy népgazdasági előnyére. Hazai viszonylatban ennek igen nagy jelentősége van, mert újból ráterelte a figyelmet sok évtizedes problémánknak, az Alföld fátlanságának, illetve az ország fátlanságának kérdésére. A Szovjetunió példája nyomán, gazdag tapasztalatának és kutatási eredményeinek felhasználásával nagy lendülettel indulhat meg az országfásítás. Példát mutatott a Szovjetúnió a nagyszabású erdőtelepítések megszervezése tekintetében is és a végrehajtás nagyméretű gépesítésével a telepítési költségek tetemes apasztásának lehetőségét tárta elénk, ami korlátozottabb anyagi lehetőségeink mellett igen nagy könnyebbséget jelent. Az erdőrendezés terén bebizonyította a Szovjetúnnió az erdőrendezési munkakör döntő fontosságát a tervszerű erdőgazdálkodásban és nemcsak irányt mutatott, hanem megszabta a végrehajtás korszerű módozatait is. Végül a munkaversenyek, tapasztalatcserék, újítások bevezetésével az erdőgazdasági munkák termelékenységének növelését köszönhetjük a Szovjetúniónak. NIKLAS ARTUR, az Erdőközpont termelési főosztályának helyettes vezetője. A fahasználatok területén új, eddig ismeretlen munkamódszereket köszönhetünk a Szovjetuniónak, amelyek alkalmazása folyamatban van. Megismertük a szocialista munkaversenyeket, újítási mozgalmat és azt, hogy egy-egy tapasztalat, újszerű módszer miként válik mozgalomszerűen közkinccsé. Megismertük a Szovjetúnió tökéletesen gépesített erdőiparát, ennek során olyan gépeket, munkaeszközöket és szállítóberendezéseket, amelyekről eddig csak némi tudomásunk volt. Gyakorlati alkalmazásuk jelentőségeit felmérni nem tudtuk. Ma már a Szovjetúnió nagylelkű megsegíteni akarása folytán rendelkezünk korszerű, az erdőipar számára alkotott néhány KT 12 vontató hernyótalpas traktor, Janvarec traktordaru és egyéb munkaeszközök fölött. Ezek alkalmazásával módunk lesz immár arra, hogy ezeket a gyakorlatban is megismerjük, előnyeit kiértékeljük. Fentiekben körvonalazott munkaeszközök, gépek és módszerek alkalmazásával megoldjuk erdőgazdálkodásunk iparosítását, ami a termelékenység emelkedéséhez, minőségi termeléshez és önköltségcsökkentéshez .