Erdőgazdaság, 1950 (4. évfolyam, 1-16. szám)

1950-01-01 / 1. szám

fog vezetni. A marxi-leniai közgazda­ság a fentiekben vázolt felté­elei a szociális a gazdálkodásnak Sztálini távlatokat nyitnak meg a szakmáját szerető szakember előtt. Ma már e módszerek megismerése vérré válto­zott a műszaki dolgozókban és ennek hatása alatt felébredt bennük az al­kotni vágyás, egy-egy régi gondolat, vagy életre kel és formát kap. Lendü­letbe jön minden hivatását szerető szakember és ez biztos záloga életün­ket átformáló 5 éves tervünk sike­rének. KAISER TIBOR, az Erdőközpont pénzügyi főosztályának helyettes vezetője : A számviteli és­ pénzgazdálkodási vonalon a Szovjetúnió tapasztalatai nem speciálisan erdőgazdasági vo­natkozásúak, miután az egész ál­lami pénzgazdálkodás egységes el­vek alapján van felépítve. A Szovjetúnióban a tervgazdálko­dással kapcsolatban kiépült a pénz­ügyi tervezés és a végrehajtás ellen­őrzésének rendszere. Ennek a rend­szernek egyik döntő jelentőségű szervezeti formája az egyszámla­rendszer, amelynek segítségével a vállalatok teljes gazdálkodása az egyszámlán keresztül ellenőrizhető. Ezt kontrollrendszernek hívjuk. A vállalatok egyes gazdálkodási ágai­nak önköltségszámítását az üzemi könyvelésen és üzemelszámolási íveken keresztül lehet megszervezni. A kapitalista bankrendszerből a szocialista gazdálkodás hitelszük­ségletét és a beruházásokkal kap­csolatos hitelszükségletet megfele­lően biztosítani tudó pénzintézete­ket kellett szervezni. Mindezen feladatokat a Szovjet­unióban sikeresen megoldották és tapasztalataik nyújtottak módot arra, hogy ma már az állami gazda­ságok, vállalatok számvitele és pénzgazdálkodása a tervgazdálko­dásnak megfelelő módon fejlődik és az ellenőrzéshez olyan alapot bizto­sítanak, melynek segítségével a tervgazdálkodás zökkenőmentes fej­lődése biztosítva van. PERÉNYI MÁRTA, az Erdőközpont szervezési osztályának vezetője. 1948 október 20-án jelent meg a Pravdában a Szovjetunió sztálini 15 éves természetátalakító terve, amely a szovjet állam szocialista társadalmának erejére, a materialista erdészeti és mezőgazdasági tudomány ered­ményeire és a világ legjob­ban gépesített nagyüzem­, me­zőgazdasági rendszerére tá­maszkodik. A magyar erdőgazdálkodás előtt ez a terv a példakép országfásítási tervének végrehajtásában, a terv alapját szolgáló tudományos el­méletek, azoknak gyakorlati ta­pasztalatai és a terv végrehajtása érdekében tett szervezési intéz­kedések mutatják meg szá­munkra az irányt, amelyen az 5 éves terv teljesítése során ha­ladnunk kell. A szovjet természetátalakító terv a materialista biológiai tu­domány­ eredményeit viszi át a gyakorlatba, Micsurin—Liszenko tanait alkalmazza a növények ki­választása, nevelése és ápolása terén. Ezeket az eredményeket vettük át akkor, amikor meg­kezdtük a Liszenko tanításán nyugvó fészkes vetési módot s fog­lalkozik az Erdészeti Tudományos Intézetünk a szelekció, a mag­nemesítés és a hibridizáció kér­désével, alkalmazzuk Liszenko makktárolási eljárását. A 15 éves fásítási terv végre­hajtásában az egész szovjet nép részt vesz, mert szocialista társa­dalmi rendben minden olyan mun­kát, amely a dolgozók széles tömegei­nek érdekeit szolgálja, a végrehajtás eredményessége érdekében társa­dalmi alapokra kell építeni.­» Ennek az elvnek alapján alakítottuk ki mi is ország­fásítási tömegmozgal­munkat, amely belső ténykedését, az ez évben mutatkozott bőséges tölgymakktermés begyűjtését ered­ményesen végezte el és így lehetőségünk nyílt arra, hogy erdősítési előirányzatun­kat jóval túlteljesítsük. Szovjet tapasztalatok nyomán visszük tovább a tömegmozgal­mat, szervezzük meg a mező­­gazdasági dolgozók erdészeti kikép­zését, alakítunk ki csemetekerteket és tesszük érdekeltté az ország lakosságát a gazdasági felemel­kedést szolgáló terv végrehaj­tásában. A kitermelés vonalán alkalmaz­zuk erdőgazdálkodásunkban a KT-12-es erdei közelítő traktort és a Janvarec-típusú emelődarut és e két gép használatával kapcsolat­ban szerveztük meg egri és pécsi nemzeti vállalatunknál a futószalagrendszerű faki­termelési munkamódszert, melynek tapasztalatait szintén a Szovjetunióból vettük át. Gazdasági vonalon a Szovjet­unió tapasztalatát alkalmaztuk ak­kor, amikor megkezdtük a kecske­rágó cserje kísérleti vetését, mert szovjet szakemberek rámutattak arra, hogy annak gyökérkérgéből gumimézgát lehet kapni. Ezek röviden azok a már meg­tett intézkedések, melyeket a ma­gyar erdőgazdálkodásba a szovjet tapasztalatok alapján eddig be­vezettünk. De a szovjet erdészeti cikkek mind tudományos, mind üzemi vonalon számos olyan új lehetőségre mutatnak rá, me­lyeknek alkalmazása és meghono­sítása a magyar erdőgazdálkodás további fejlődését segítheti elő. Dr. KOLLWENTZ ÖDÖN, az erdé­szeti középiskola igazgatója : Ha végigtekintünk az erdészeti szakoktatás történetén, meg kell állapítanunk, hogy a középfokú erdész-szakoktatás megszületése és újjászületése a Szovjetunió segít­sége nélkül meg sem történhetett volna. A történelem lapjait 1918-ig visszalapozva megtudjuk, hogy a Nagy Októberi Forradalom hatására létrejött magyarországi forradalmak eszmei kohóiból sar­jadt ki a magyar erdészeti szakok­tatás egyik legszebb iskola­típusa, az erdőgazdasági szakiskola, mely­nek az volt a hivatása, hogy erdé­szeti középkádert neveljen. Ez az iskola olyannyira szerves kapcso­lattal volt az első magyarországi forradalmunkkal, hogy annak bu­kása maga után hozta az iskola megszűnését is. De miként a for­radalom, úgy az iskola gondolata is tovább élt és a fasiszták kitaka­­rodása után újból életrekelt s meg­valósult, mint erdőgazdasági kö­zépiskola. A Szovjetúnió dicsőséges had­serege tehát nemcsak a fasiszta el­nyomás alól szabadította meg az országot, hanem magával hozta azt az új szellemi áramlatot is, amely Magyarország politikai és gazdasági arculatát átalakította és az ezekkel szorosan összefüggő er­dészeti szakoktatásnak is új irányt szabott. Szakoktatásunk azonban még nem érte el a kívánt ma­gaslatot. Hogy ezt elérhesse, tanul­mányoznunk kell a szocializmus hazájának erdőgazdaságát és en­nek szakoktatását, hogy a Szovjet­únió segítségével létrejött erdőgaz­dasági középiskolánk még tökéletes 3

Next