Erdőgazdaság, 1950 (4. évfolyam, 1-16. szám)
1950-01-01 / 1. szám
fog vezetni. A marxi-leniai közgazdaság a fentiekben vázolt feltéelei a szociális a gazdálkodásnak Sztálini távlatokat nyitnak meg a szakmáját szerető szakember előtt. Ma már e módszerek megismerése vérré változott a műszaki dolgozókban és ennek hatása alatt felébredt bennük az alkotni vágyás, egy-egy régi gondolat, vagy életre kel és formát kap. Lendületbe jön minden hivatását szerető szakember és ez biztos záloga életünket átformáló 5 éves tervünk sikerének. KAISER TIBOR, az Erdőközpont pénzügyi főosztályának helyettes vezetője : A számviteli és pénzgazdálkodási vonalon a Szovjetúnió tapasztalatai nem speciálisan erdőgazdasági vonatkozásúak, miután az egész állami pénzgazdálkodás egységes elvek alapján van felépítve. A Szovjetúnióban a tervgazdálkodással kapcsolatban kiépült a pénzügyi tervezés és a végrehajtás ellenőrzésének rendszere. Ennek a rendszernek egyik döntő jelentőségű szervezeti formája az egyszámlarendszer, amelynek segítségével a vállalatok teljes gazdálkodása az egyszámlán keresztül ellenőrizhető. Ezt kontrollrendszernek hívjuk. A vállalatok egyes gazdálkodási ágainak önköltségszámítását az üzemi könyvelésen és üzemelszámolási íveken keresztül lehet megszervezni. A kapitalista bankrendszerből a szocialista gazdálkodás hitelszükségletét és a beruházásokkal kapcsolatos hitelszükségletet megfelelően biztosítani tudó pénzintézeteket kellett szervezni. Mindezen feladatokat a Szovjetunióban sikeresen megoldották és tapasztalataik nyújtottak módot arra, hogy ma már az állami gazdaságok, vállalatok számvitele és pénzgazdálkodása a tervgazdálkodásnak megfelelő módon fejlődik és az ellenőrzéshez olyan alapot biztosítanak, melynek segítségével a tervgazdálkodás zökkenőmentes fejlődése biztosítva van. PERÉNYI MÁRTA, az Erdőközpont szervezési osztályának vezetője. 1948 október 20-án jelent meg a Pravdában a Szovjetunió sztálini 15 éves természetátalakító terve, amely a szovjet állam szocialista társadalmának erejére, a materialista erdészeti és mezőgazdasági tudomány eredményeire és a világ legjobban gépesített nagyüzem, mezőgazdasági rendszerére támaszkodik. A magyar erdőgazdálkodás előtt ez a terv a példakép országfásítási tervének végrehajtásában, a terv alapját szolgáló tudományos elméletek, azoknak gyakorlati tapasztalatai és a terv végrehajtása érdekében tett szervezési intézkedések mutatják meg számunkra az irányt, amelyen az 5 éves terv teljesítése során haladnunk kell. A szovjet természetátalakító terv a materialista biológiai tudomány eredményeit viszi át a gyakorlatba, Micsurin—Liszenko tanait alkalmazza a növények kiválasztása, nevelése és ápolása terén. Ezeket az eredményeket vettük át akkor, amikor megkezdtük a Liszenko tanításán nyugvó fészkes vetési módot s foglalkozik az Erdészeti Tudományos Intézetünk a szelekció, a magnemesítés és a hibridizáció kérdésével, alkalmazzuk Liszenko makktárolási eljárását. A 15 éves fásítási terv végrehajtásában az egész szovjet nép részt vesz, mert szocialista társadalmi rendben minden olyan munkát, amely a dolgozók széles tömegeinek érdekeit szolgálja, a végrehajtás eredményessége érdekében társadalmi alapokra kell építeni.» Ennek az elvnek alapján alakítottuk ki mi is országfásítási tömegmozgalmunkat, amely belső ténykedését, az ez évben mutatkozott bőséges tölgymakktermés begyűjtését eredményesen végezte el és így lehetőségünk nyílt arra, hogy erdősítési előirányzatunkat jóval túlteljesítsük. Szovjet tapasztalatok nyomán visszük tovább a tömegmozgalmat, szervezzük meg a mezőgazdasági dolgozók erdészeti kiképzését, alakítunk ki csemetekerteket és tesszük érdekeltté az ország lakosságát a gazdasági felemelkedést szolgáló terv végrehajtásában. A kitermelés vonalán alkalmazzuk erdőgazdálkodásunkban a KT-12-es erdei közelítő traktort és a Janvarec-típusú emelődarut és e két gép használatával kapcsolatban szerveztük meg egri és pécsi nemzeti vállalatunknál a futószalagrendszerű fakitermelési munkamódszert, melynek tapasztalatait szintén a Szovjetunióból vettük át. Gazdasági vonalon a Szovjetunió tapasztalatát alkalmaztuk akkor, amikor megkezdtük a kecskerágó cserje kísérleti vetését, mert szovjet szakemberek rámutattak arra, hogy annak gyökérkérgéből gumimézgát lehet kapni. Ezek röviden azok a már megtett intézkedések, melyeket a magyar erdőgazdálkodásba a szovjet tapasztalatok alapján eddig bevezettünk. De a szovjet erdészeti cikkek mind tudományos, mind üzemi vonalon számos olyan új lehetőségre mutatnak rá, melyeknek alkalmazása és meghonosítása a magyar erdőgazdálkodás további fejlődését segítheti elő. Dr. KOLLWENTZ ÖDÖN, az erdészeti középiskola igazgatója : Ha végigtekintünk az erdészeti szakoktatás történetén, meg kell állapítanunk, hogy a középfokú erdész-szakoktatás megszületése és újjászületése a Szovjetunió segítsége nélkül meg sem történhetett volna. A történelem lapjait 1918-ig visszalapozva megtudjuk, hogy a Nagy Októberi Forradalom hatására létrejött magyarországi forradalmak eszmei kohóiból sarjadt ki a magyar erdészeti szakoktatás egyik legszebb iskolatípusa, az erdőgazdasági szakiskola, melynek az volt a hivatása, hogy erdészeti középkádert neveljen. Ez az iskola olyannyira szerves kapcsolattal volt az első magyarországi forradalmunkkal, hogy annak bukása maga után hozta az iskola megszűnését is. De miként a forradalom, úgy az iskola gondolata is tovább élt és a fasiszták kitakarodása után újból életrekelt s megvalósult, mint erdőgazdasági középiskola. A Szovjetúnió dicsőséges hadserege tehát nemcsak a fasiszta elnyomás alól szabadította meg az országot, hanem magával hozta azt az új szellemi áramlatot is, amely Magyarország politikai és gazdasági arculatát átalakította és az ezekkel szorosan összefüggő erdészeti szakoktatásnak is új irányt szabott. Szakoktatásunk azonban még nem érte el a kívánt magaslatot. Hogy ezt elérhesse, tanulmányoznunk kell a szocializmus hazájának erdőgazdaságát és ennek szakoktatását, hogy a Szovjetúnió segítségével létrejött erdőgazdasági középiskolánk még tökéletes 3