Erdőgazdaság, 1952 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1952-01-05 / 1. szám

Szepesi László IV. éves szovjet ösztöndíjas hallgató levele az erdészeti gépesítésekről A leningrádi Kirovról elnevezett erdőtechnikai akadémián tanulok, az erdőmérnöki karon. Az erdőki­termelés gépesítésével, a szállítások problémáival foglalkozom. Ezek kö­zül különösen a gépesítésre igyek­szem specializálni magamat. Elő­adóink között sok híres professzor van. Így például a »vontatógépek« előadója Orlov, a KT-12-es traktor konstruktora. Tanít a karon Popov, a szovjet erdészeti szállítások egyik legkiemelkedőbb alakja. Az előadá­sok izgalmasan érdekesek, s a gya­korlati órák nagyszerűen egészítik ki az elméletben tanultakat. Jelenleg a gépesítések technoló­giai kérdéseivel foglalkozunk. De­cember végén­­ indulunk hosszabb gyakorlati munkára, én valószínű­leg másfél-két hónapig a Kaukázus­ban, vagy a Kárpátokban fogok dolgozni. Nyáron, június—júliusban ismét gyakorlatra megyünk, akkor valószínűleg távolabb. Az elmúlt nyáron a Karelo-Finn Köztársaságban, az Onyega-tó vi­dékén voltunk gyakorlaton. Dolgoz­nunk kellett minden géppel. Néhány napot a láncfűrésszel, aztán­ a KT- 12-esen, a karéliai típusú emelőda­run, kisvasúti mozdonyon, stb.,stb. Az ilyen gyakorlat teszi teljessé tu­dásunkat. Szeretnénk tudni a magyar gépe­sítésekről is. Hárman vagyunk itt »az erdőgazdaságok gépesítése« ka­ron magyar hallgatók. Érdekelne bennünket a kitermelések szerve­zése, gépesítése és minden ezzel kapcsolatos probléma. Szepesi László Leningrád, Zöld Katalin, a kéthelyi csemetekert élenjáró szakmunkása leírja munkamódszerét A marcali erdőgazdaság kéthelyi üzemegységének dolgozója vagyok. Szeretném elmondani, hogy milyen munkamódszerekkel értünk­­el munka­csapatommal együtt jó eredményeket. A munkacsapat tagjainak egy része már gyakorolt csemetekerti munkás volt, a teljesen gyakorlatlanokat pedig neveltük és tanítottuk, hogyan kell gyorsan és jól dolgozni. Meg­­kellett értetnünk, hogy mindenki világosan lássa: jól és alaposan kell dolgozni, mert magunknak dolgozunk. Sikerült lassanként az egész munka­csapatot összekovácsolni, hogy mind­nyájan egy akarattal végezzünk be­csületes munkát, mert ezzel segítjük elő az­­ötéves terv sikerét. Elsősorban meg kellett valósítanunk a munkafegyelmet, a pontosságot, hogy reggel időben legyünk a munkahelyünkön. A szerszámokat, amelyekre aznap szükség volt, rendbehoztuk. Mindig készen volt a tervünk, hogy mi­lyen módon fogjuk megoldani az aznapi feladatot. A fárasztóbb munkánál váltottuk egy­mást. A kapálásnál, a nagyon gyo­­mos területeken azt az újítást vezettük be, hogy a gyom nagyobb részét már kapálás­kor összedobtuk minden harmadik sorközbe és ezzel elértük, hogy a kigereblyézés­­nél a gyomokat percek alatt tudtuk el­távolítani. Gondoskodtunk arról, hogy ha napközben más szerszámokra volt szükség, azokat is a napi munkaterv szerint már előre kivittük a munka­helyre és nem töltöttünk időt a szer­szám újabb kihordásával. És ami még fontos, akkor nem engedtük meglazulni a munkafegyelmet a csapatban. Ha ezeket a feltételeket megtartjuk, akkor minden munkacsapat el tudja érni a mi eredményeinket és meg fogja közelíteni a 200 százalékos teljesítést. Zöld Katalin csemetekerti szakmunkás, Kéthely Hogyan harcol a terv végrehajtásáért a hármaskuti üzemegység Döntő fontosságú a helyes munka­­szervezés. Ennek eleven szemléltetője az egri erdőgazdaság hármaskuti üzemegysége. Ez az üzemegység rend­kívül nehéz terepviszonyokkal és egyéb természeti nehézségekkel küzd. A Bükk-fensíkon terül el 800—900 m-en felüli magasságban, kiterjedése 4370 lkat. hold, Borsod és Heves megye határán.­ Két egyesü­lés, négy erdőgazdaság és ezek üzem­egységei, számszerint mintegy tízen, veszik körül. Községektől távol, elszi­getelve terül el. Községekkel­­ nem rendelkezik és mégis ez az üzemegy­ség példamutatóan áll a többi üzem­egység fölött tervteljesítés terén. Fatermelés terén 1950 IV. negyed­évtől 1961 IV. negyedévig bezárólag 2 * mintegy 23.000 köbméter fát ter­melt ki.­­ Ebben a fatömegben benne van mint­egy 9000 köbméter tisztítási fatömeg is.­ Ugyanis az üzemegységnek igen sok elmaradt tisztítása volt, mert a volt tulajdonos, Paravicini­­»őr­gróf« az állományápolással vajmi keveset törődött. Több mint 600 kat. hold területet tisz­tított az üzemegység az átszervezés óta. De főhasználati termelése is 12.000 köbméteren felül volt, amit ha­táridő előtt elvégezte. Csaknem 4000 köbméter bükk fülledő szer­fáját június 15-ig, és mintegy 8000 köbméter tűzifáját szeptem­ber 15-ig feladóállomásra le is szállította. Igaz, hogy fuvarozás terén nagy se­gítségére volt, hogy a fuvarosoknak legelőt tudott biztosítani. Rendelkez­nek az országban azonban más üzem­­egységek is legelővel és emellett sok más olyan kedvező előfeltételekkel is, amivel Hármaskút nem rendelkezik, hiszen a Bükk-fensíkon még elegendő víz sincs és mégis a helyes­­munka­­megszervezés és az üzemegységvezető és az egész lelkes személyzet odaadó munkája eredményezte e gigantikus feladat időben való teljesítését. Mert abban az időben, amikor hó és sár, tehát nem legelő volt, ez az üzemegy­ség januártól március 31-ig majdnem 3000 köbméter fát szállított le feladó­­állomásra. Hol maradtak a megye többi üzem­egységei? Amikor Heves megye a legsúlyo­sabban le van maradva a tervtelje­sítésben és különösen a szállítás­ban, akkor a legmostohább körül­ményeit között dolgozó üzemegy­ség megmutatta, hogy lehet ered­ményes, jó munkát végezni, a tervet kemény akarattal, a dolgozók összefogásával lehet teljesíteni. A hármaskúti üzemegység lelkes, oda­adó munkáját példának állíthatjuk a többi Heves megyei üzemegység, de ország sok más üzemegysége elé is. MUNKÁBAN ÉS SPORTBAN IS AZ ÉLEN Németh Cs. József, munkacsapatvezető, sportfelelős írja Kapuvárról: — Mi, a fertővidéki állami erdőgazdaság kapuvári üzemegységének­­ állandó dolgozói boldog örömmel köszönjük meg az erdő­­gazdaságnak azt a gondoskodást, hogy részünkre a jóléti keretből labdarúgó­felszerelést vásárolt és csapatunk méltó kül­sőben vehet részt a további küzdelmekben. A járási bajnokságban elsők lettünk, min­den mérkőzést megnyertünk, s most arra törekszünk, hogy a munkában is a spor­tolók járjanak az élen. Most, amikor az ország minden dolgozója egymást túl­szárnyalva teljesíti tervét, mi sportolók is vállaljuk, hogy a sportban szerzett erőn­ket kihasználva egyetlen sportoló sem lesz, aki ne teljesítené normáját 100 százaléko­san.

Next