Erdőgazdaság, 1952 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1952-01-05 / 1. szám
Rákosi elvtárs a munkafegyelemről A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán Rákosi Mátyás elvtárs, népünk szeretett vezére hatalmas beszédben foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom, továbbfejlesztésének döntő problémáival. Bevezetőleg a munkafegyelemről tett jelentős megállapításokat, amelyeket az erdőgazdaságok dolgozói komolyan át kell gondoljanak. A laza munkafegyelem tervteljesítésünknek egyik legsúlyosabb gátja, ezen a téren kell hibáinkat komolyan megjavítani azon az úton, amelyet Rákosi elvtárs megjelölt. Rákosi elvtárs felszólalásának a munkafegyelemre vonatkozó része a következőképpen hangzik: A fegyelemre vonatkozóan: alig volt olyan hozzászóló, aki nem tette volna panasz tárgyává a fegyelmezetlenséget és nem mondta volna el hogyan igyekeznek a maguk területén ezzel a bajjal szembeszállni. Megígérhetem, hogy sokkal keményebben fogjuk kezelni azokat, akik önkényesen eltávoznak és azokat is, akik az ilyen önkényesen eltávozókat felveszik (taps), mert eljött az ideje, hogy ezen a téren is rendet csináljunk. Én folyton ismétlem, hogy a legjobb fegyelmezés annak a légkörnek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat. De ugyanakkor tudom, hogy vannak bizonyos fokig javíthatatlanok, akikre a jó példa, a jó szó nem hat. Az ilyenekkel szemben használni fogjuk a régi közmondást: nem akarásnak nyögés a vége. Az ilyenekkel szemben a törvényt fogjuk alkalmazni (lelkes taps) és az elvtársak tapasztalni fogják, hogy ezúttal is a szó egybeesik a tettel. Tapasztalni fogják ezt azok a lógosok is, akik szocialista építésünket a mezőgazdaságban és az iparban fegyelmezetlenségükkel vagy nem egyszer tudatos rosszakaratukkal károsítják. Ezt a komoly figyelmeztetést mindenkinek meg kell szívlelni az erdőgazdaságokban. De ne tévesszék soha szem elől, amit Rákosi elvtárs világosan hangsúlyozott, hogy a legjobb fegyver a meggyőzés, a dolgozók közvéleményének kialakítása, hogy a munkafegyelem megtartása minden becsületes dolgozó számára természetes kötelesség legyen. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetésben részesítette az állami gazdaságok és erdőgazdaságok 73 élenjáró dolgozóját. A kitüntetéseket Hegedűs András elvtárs, miniszter adta át az Állami Gazdaságok Központjában rendezett ünnepség keretében. Bevezetőleg Hegedűs elvtárs rámutatott arra, hogy a kitüntetettek kiváló eredményei milyen értéket jelentenek népgazdaságunk fejlődése szempontjából A kitüntetés — mondotta — azt a megbecsülést fejezi ki, amivel kormányzatunk és népünk tekint a munka hőseire. A kitüntetés azonban egyben kötelez is még nagyobb teljesítményekre. Azzal fordult az egybegyűltekhez, hogy segítsenek a szocialista munkafegyelem légkörének kialakításában. Arra van szükség, hogy a becsületes dolgozók kiközösítsék maguk közül a lógósokat, azokat, akik meglazítják a munkafegyelmét. Kötelességük az élenjáróknak, hogy munkamódszereiket, tapasztalataikat átadják dolgozó társaiknak, mert egész népgazdaságunk termelési színvonala a mezőgazdaság és erdőgazdaság területén döntően másképpen alakulna, lényegesen magasabbra emelkedne, ha mindenki úgy dolgozna, mint a legjobbak. A kitüntetés senkit se tegyen önhitté, járják tovább a tanulás útját és elsősorban tanuljanak a szovjet dolgozók élenjáró módszereiből. Az erdészet dolgozói közül aMunkaérdemrend II. (ezüst) fokozatát és a vele járó 3000 forintot kapta Tóth András, a Sátoraljaújhelyi Erdőgazdaság munkacsoportvezetője, aki a fakitermelésben 259 százalékos átlagos teljesítményt ért el, a kongreszszusi versenyben pedig 377 százalékig emelkedett a teljesítménye. A Munkaérdemrend III. (bronz) fokozatát és a vele járó 1500 forintot kapta Hmelyovszki Vince, a Sátoraljaújhelyi Erdőgazdaság talpfafaragója, akinek a normateljesítése állandóan 370—380 százalék között van és teljesen selejtmentesen dolgozik. Munkaérdemérmet kaptak: Papp Sándor, az őrségi Erdőgazdaság fakitermelője, akinek normateljesítése 200 százalék fölött van. Szávó Julianna, a Guthi Erdőgazdaság munkacsapatvezetője, Hajek József, a Pestmegyei Erdőgazdasági Géptelep gépkocsivezetője és Randvég Ede, a Győrmegyei Erdőgazdasági Géptelep gépkocsivezetője, mindketten már messze az 1952 és II. félévi tervüket végzik. Gáspár József, a Váci Erdőgazdaság munkacsapatvezetője, aki a talprafaragásban egyénileg 280 százalékos teljesítményt ért el, munkacsapata pedig 160 százalékos teljesítményt mutat fel. Takács Gizella, a Győri Erdőgazdaság munkacsapat vezetője, aki kiváló minőségi munkával a csemetekerti és erdősítési munkálatok során egyénileg 260 százalékot ért el, munkacsapata pedig 139 százalékos normateljesítéssel dolgozott, végül Pehl János, a Zirci Erdőgazdaság felterhelő -munkacsapatvezetője, akinek teljesítménye állandóan 200—230 százalék között volt. Beszélgettünk Takács Gizellával. Elmondottta, hogy milyen boldogságot jelent számára a pártnak és a kormányzatnak megbecsülése. — Köszönöm ezt a kitüntetést a pártnak és Rákosi elvtársnak. Eredményeimet is a párt segítségével értem el, mert lehetővé tette, hogy két ízben, is tanulhattam szakmunkás iskolán. Ott ismertem meg a szovjet munkamódszereket, a kiváló szovjet dolgozók eredményes munkájának szervezési módját, azt átadtam munkacsapatom tagjainak is. A jövőben vállalom, hogy a tudásomat tovább fejlesztem és minél több társammal igyekszem ezt közölni, hogy nagy erdősítési tervünk végrehajtásában minél jobb és becsületesebb munkát végezzünk. Kiváló erdészeti dolgozók kormánykitüntetése ! „Sztálin fürdő“ Sztálin elvtárs, a dolgozó magyar nép nagy barája, a béketábor vezérének szobrát avatták Budapesten. Két évvel ezelőtt, Sztálin elvtárs 70. születésnapja tiszteletére mi is olyan felajánlást tettünk, amely az ő nevét örökíti meg ezen a vidéken a magyar dolgozók számára. A körösönyei kerületen az őszi erdősítések befejeztével megmaradt egy 9,2 kat. hold szántóterület, amelynek erdősítése a következő tavaszra volt kitűzve. Elhatároztuk ennek a területnek beerdősítését Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére és néhány nap kemény munkája után, amelyben komoly részt vettek Endrőc község dolgozói is, vállalásunk sikerült. A területet tölgymákkal és kőriscsemetékkel ültettük be s munkánk befejezése után Sztálin nevéről neveztük el a körcsönyei 9 holdas erdőit, amely ma már magasba szökkenő fákkal hirdeti annak nagyságát, akinek emlékére telepítettük. Nagy János, kerületvezető erdész, Szalkszentmárton 3