Erdőgazdaság, 1956 (10. évfolyam, 1-19. szám)

1956-01-10 / 1. szám

Gavra Alajos Hatvannégyéves korában várat­lanul elhúnyt Gavra Alajos, a bala­­tonkörnyéki fásító kísérleti erdészet körzeti előadója. Országszerte ismerték, becsülték Gavra Alajost, újításait és ésszerű­sítéseit — csemetecsomagoló-háló, csemetekiemelő-eke stb.— az erdő­­gazdaságok többségében használják. Szívvel-lélekkel erdész volt, az er­dőgazdaság minden problémája ér­dekelte, fáradhatatlanul dolgozott egész életében a magyar erdőgaz­dálkodás felvirágzásáért. Hosszú időt töltött a sárvári erdőgazdaság­ban és csak a közelmúltban kérte áthelyezését a Balatonkörnyéket fá­sító erdészethez, mert egy életen át gyűjtött, gyarapított szaktudását, értékes tapasztalatait a Balatonkör­­nyék fásításának nagyjelentőségű munkájában akarta erdészetünk és népgazdaságunk érdekében gyümöl­­csöztetni. Az „Erdőgazdaságnak­ állandó cikkírója, levelezője volt, sok érté­kes ötletét, javaslatát közöltük la­punk hasábjain. Példaképe volt a tö­rekvő, a magát állandóan képező, életének úgyszólván utolsó órá­jáig az erdőkért dolgozó erdésznek. Nem csak foglalkozása, hanem hi­vatása volt az erdészpálya. Munka­társai, dolgozótársai és az egész magyar erdésztársadalom kegyelet­tel őrzi meg emlékét. SARJERDEINK FATERMELŐ KÉPESSÉGE Sali Emil főosztályvezető tartott igen nagy érdeklődéssel fogadott előadást az Országos Erdészeti Egye­sületben a hazai sarj­erdők problé­máiról. Megállapította a rendelke­zésre álló adatok alapján, hogy az eddig elkészített üzemtervek adatai szerint, amelyek az ország erdőte­rületének 75 százalékát teszik ki, erdőségeink területének több mint 40 százaléka sarjerdő. Különböző korosztályokba tartozó erdőkbe más és más a sarj­erdők aránya és ez vi­lágosan rámutat arra is, mennyire folyt intenzív erdőgazdálkodás, ami­kor ezek az erdők keletkeztek. Ismeretes — mondotta többek kö­zött —, hogy sarjerdeink fatömeg­termelése kezdetben rendszerint gyorsabb, mint a szálerdőké. A fa­fajstatisztika alapján megállapít­ható minden egyes fafajra nézve az az időpont, amikor a sarjerdők kez­deti gyorsabb növekedése és a szál­erdők lassabban meginduló, de ké­sőbb emelkedő fatömegnövekvése egyensúlyba kerül, illetve amikor a továbbiakban már a szálerdők fej­lődése válik erőteljesebbé. Sarjer­­deinket — állapította meg — vissza kell szorítanunk, csak esetenként, a legalaposabb mérlegelés után és kü­lönösen indokolt esetben dönthetünk úgy, hogy a sarjról való termé­szetes felújítást választjuk. Az Erdőgazdaság újabb négyezer forintos levelezői pályázata Az elmúlt éviben szép sikerrel bonyolítottuk le az Erdőgazdaság első levelezői pályázatát. Számos új levelező kapcsolódott be lapunk munká­jába, több érdekes szakmai javaslat, ötlet, elgondolás vetődött fel a bekül­dött levelekben. Pályázatunkat az idén megismételjük és már az 1956. évi első számunkban kiírjuk, hogy minél szélesebb körben mozgassa meg olva­sóinkat levelezői pályázatunk. A Minisztertanácsnak az anyagtakarékosságról szóló határozatának gon­dolataiból kiindulva ezúttal egyetlen kérdésre kérünk választ a levelezői pályázat részvevőitől: Mi történik — vagy nem történik — az anyagtakarékosság érdekében munkaterületemen? Elsősorban a faanyagtakarékosság problémáit vessék fel a pályázók. A faanyaggal való takarékosság már a maggyűjtésnél, a csemetetermelés­nél, az erdősítésnél megkezdődik és folytatódik az erdőnevelés, a fakiterme­lés, a szállítás minden szakaszában. Mindezekről a munkaterületekről vá­runk leveleket, hogy ki mit tett a faanyagtakarékosság érdekében már az erdőben vagy a rakodón, vagy milyen lehetőséget lát a fokozottabb fa­anyagtakarékosság megvalósítására, esetleg milyen hibákat lát a faanyag­takarékosság terén. Hasonló leveleket várunk a fafeldolgozás akármilyen területéről, a fűr­ész-, lemez- és vegyes faipari vállalatok dolgozóitól, az Erdőkémia tele­peiről, de nyitva áll a pályázatunk a fa más irányú feldolgozási területén dolgozók számára is, részt vehetnek tehát faanyagtakarékossági ötleteik­kel gyufagyári, papírgyári, bútoripari, építőipari és akármilyen más fa­felhasználó iparági dolgozók. Természetesen akármilyen más anyagtakarékossági gondolattal is lehet pályázni, legyen az szerszám, segédanyag vagy üzemanyag, amit az erdő­­gazdasági vagy fafeldolgozóipari munka során használnak. Pályázni lehet riporttal, anyagot megtakarító munkamódszer leírásával, ötlettel, javaslattal, hibák és mulasztások feltárásával. A leveleket vagy a levelek legfontosabb részeit, amennyiben azok közlésre alkalmasak, az Erdőgazdaságban folyamatosan megjelentetjük és a cikkekért a szokásos tiszteletdíjat, kisebb levelekért a közlés után is könyvjutalmat adunk. A közölt levél ettől függetlenül részt vesz a pályázat végső elbírálásában. A pályázat végső határideje: 1956. július 31. I. díj: 1000 forint II. díj: 500 forint Három III. díj: 300—300 forint Négy IV. díj: 200—200 forint Ezenkívül 800 forint értékű könyvjutalmat osztunk szét a díjazásra érdemesek között. Az eredményt augusztus 25-i lapunkban hirdetjük ki. Több pályaművel is lehet pályázni. Az anyagtakarékossági gondolat rendkívüli népgazdasági jelentőségére való tekintettel szükségesnek tart­juk, hogy a pályázók ne csak a végső határidőre, hanem vitaszerűen, eset­leg a már megjelent cikkekhez, levelekhez kapcsolódva folyamatosan küld­jék be írásaikat. A pályázatokat az Erdőgazdaság szerkesztősége címére (Budapest, V., Beloiannisz u. 8.) kell küldeni. A borítékon jelöljük meg feltűnően: „Pályázat“. Újból megnyílik a kőkapui üdülő 1956. január 3-tól újból megindul — negyven férőhellyel — a zemp­­lénhegységi erdőgazdaság területén levő kőkapui üdülő. Igénybe vehetik a főigazgatóság és­ a felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények dol­gozói. Az üdülést a SZOT üdülők rendjéhez hasonlóan szervezik meg (13 napos váltásokkal, napi négy­szeri étkezéssel, megfelelő térítési díj befizetésével). A térítési díjak a következők: dolgozó részére napi 16 forint, dolgozó feleség részére napi 16 forint, nem dolgozó fele­ség nyáron 24 forint (önköltség), nem dolgozó feleség fűtési idény­ben 30 forint (önköltség). Dolgozó gyermeke 2—8 éves korig 7 forint, 8—12 éves korig 10 forint, 12—16 éves korig 13 forint, 16 éven felül önköltség. Továbbá idegen vállalati dolgozó és egyéb családtag részére is önköltség térítendő. AZ ERDŐ MEGJELENIK HAVONTA ELŐFIZETÉSI ÁRA: egy évre 60 Ft, félévre 30 Ft

Next