A Fa, 1949 (5. évfolyam, 3-4. szám)

1949-01-28 / 3-4. szám

Budapest, 1949. február 28. ''A A FAGAZDASÁGI KUTATÓ ÉS S­Z­A­K­I S H­E­R T IT­A KÖZPONT JELENTÉS­Ei I . évfolyam 3-4. szám. Az Ural hatalmas erdőgazdaságának területén több száz év előtt már elkez­dődött a fakitermelés, de ez a gazdag erdővidék m­ég nincsen teljesen feltárva és áttanulmányozva. Különösen az észa­kibb kerületekben vannak fel nem derí­tett vagy régóta felül nem vizsgált ál­lományok. A légi felvételezés kétségtele­nül a leggyorsabb megoldása az erdő­­gazdasági számbavételnek, ily hegyes vi­dékekre azonban még nincs kellően ki- Az erdőipar gépesítése és technikai fel­szerelése a legutóbbi időben oly nagy­mérvű haladást ért el, hogy elérkezhetett az erdőipari műveletek rom­­kafolyama­­tos, egyöntetű szialátgrendszerbe történő beállítása. Mindenütt, ahol már fel van­nak szerelve a korszerű erdei műszaki bázisok, lehetségessé válik az erdei mun­kálatok egyébként is összefüggő műszaki műveletsorozatát (a villanyfűrésszel tör­ténő döntés, leágazás, hossztolás, g­épi közelítés és felrakodás, géperejű szállí­tás és átrakás) folyamatos munkasza­laggá egységesíteni. Ennek az évnek lesz dolgozva a módszer gyakorlati végrehaj­tása. Most az Intézet dolgozóinak egy csoportja, M. K. Novikovval az élén, a helyszínen állítja fel a hegyvidéki légi­felvételezésre alkalmas mérőeljárás sza­bályait. Novikov docens csoportj­­ának munkássága nagy mértékben meg fogja gyorsítani a termelési előirányzatba újonnan bevonható, igen jelentős erdő­területek hasznosítását, feladata, hogy az Intézet révén a mód­szertani kérdések megoldást nyerjenek. A villanyáramot helyszínen szolgáltató aggregátortelepek (Diesel-motoros rend­szerű, gumikerekeken gördülő áramfej­lesztők) működéséről pontos időméréssel felvételeket készítenek az Intézet „erdő­ipari tanszékének” tudományos munká­sai. így fogják elérni, hogy a kitermelő üzemek hibátlanul és gyorsabban sajá­títhassák el a gépi berendezések ismeretét, kezelését és ekkor a felszerelések hasz­nálata az erdőipari munkaműveletek ter­melékenységét magas fokra emelheti, amellett meggyorsítja a szállító gépjár­művek fa üzemanyagra történő átalakí­tását. A hegyoromtól a vaspályáig — a Tervért Az Intézet tudományos munkatársai rendszeresen kiutaznak a fakitermelő vállalatokhoz (Alapaevszk, Szerov, Tu­­gidin stb.). Egyik csoportjuk a helyszí­­­­nen tökéletesítette a villamos fogfalmazó készüléket, Sz. I. Rochmanov docens, munkatársával V. T. Pechart-tal a hegy­tetőkről történő leközelítés megkönnyíté­­sén dolgozik. Ők járják be az új elektro­­traktortikat és kitapasztalják azok csör­­lős összevontató berendéseit, a fel- és le­rakodás műveleteit. Könnyű megoldá­sokra oktatják ki a fizikai dolgozókat és velük együtt alakítják ki a lehetséges újításokat. Koczkin és Eisenberg maguk tanítják be „közelítő-rakodó” agregát­­jaik használatát. R. A. Uruvnov a nagy szállítmányok­­ kérdéseit tanulmányozza. A vasúti el­szállítás folyamatainak elemzésével és feljavításával foglalkozik. Céljául tűzte ki a farakományok ellentett irányú moz­gatásából fakadó kár kiküszöbölését, ami egyben a vasúti szállításhoz fűződő or­szágos érdeket is nagy mértékben szol­gálni fogja. * „A tudomány munkásai a termelés je­lentős segítőinek bizonyulnak” — fejezi be a moszkvai „Erdőipar"-ban megjelent tudósítását M. Korurov, az „Uráli Erdő­műszaki Intézet” helyettes vezetője. „A tervszerűség, a tudományos munka központosítása, a legfőbb szakfeladatok rendszeres kijelölése — ezek legyenek kutatóink vezető szempontjai” — hallot­tuk a legilletékesebb helyről, a MAGYAR TUDOMÁNYOS TANÁCS megalakítá­sakor. E két alapvető megállapítás vezette a Fagazdaságkutató és Szakismertető Köz­pontunkat, lehetőségeinek eddigi szerény kereteiben végzett munkássága során. Ezt fejezte ki már nevének megválasz­tásával, négy évi kutató és nevelő mun­kájával kivívott elismeréséig,­­ a Ma­gyar Fatudomány­i Egyesüléssé alakulá­sáig. R. M. A tudomány munkásai — a termelésért Mikép viszik előbbre az „URÁLI ERDŐMŰSZAKI INTÉZET” tudományos munkatársai az erdőipari termelés különböző ágazataiban a tervgazdálkodás célkitűzéseit — A moszkvai „ERDŐIPAR” jelentése Munkakijelölő légifelvételek Megszakítatlan működésű farakodó gépek beállítása Az Intézet tudományos munkatársai közül P. N. Koczkin és A. I. Eisenberg kitűnő újítást ajánlottak a farakodás gépesítésében. Az ő rakodó aggregátjuk magánjáró, egyben a vaspályán is kitű­nően halad, a farakodás céljaiból nem kell kitérővágányt lefektetni az aggre­gét részére (az üres platókocsik az agg­regét alatt átmehetnek). Ezzel megoldást nyert a mocsarasabb helyekről történő nyári faelszállítási műveletek folytonos­sága, tehát az újító tudósok egyben az egész éven át meg­szakíthat­atlanná tet­ték a fa elszállítását. Az új aggregátot a „Glavlessz” erdőgépgyár állítja elő és az Alapaeszk-i erdőtröszt (kitermelővál­lalat) vette használatiba. Új fagáz-generátorokban és maradéktalan falepárlással a mellék­­termékeket hasznosítják V. N. Kozlov professzor magára vál­lalta a régi, elavult szenítési módszer he­lyébe létesítendő korszerű falepárolóipar előkészítésének teljes munkáját. Kidol­gozta a szenítő-lepárló üzemi kom­binát összes részletterveit. A berendezés alkal­mas lesz valamennyi vegyitermék (fa­ecet, faszesz, fakátrány stb.) maradékta­lan előállítására. Jelenleg már a próba­­gyártásnál tartanak. Befejeződtek G. F. Kuljabin docens kí­sérletei egy olyan gázgenerátor készíté­s­ére, mely fahulladékkal dolgozik. E megoldás felszabadítja az erdőipari ter­melést a gázgenerátorok részére szüksé­ges aprítottfa készítésének feladatai alól.

Next