A Fakereskedelem, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-01-10 / 1-2. szám

2 sider kivételével létrejött egyesülése „Standard» magyar fatermelők r. t. ezége alatt, említendő meg, mely egyesülés kezdetben kivált a Detail fakereskedők és közvetítő kereskedőknél nagy elégedetlenségre szolgáltatott okot. De később midőn ezek az egyesülés jó oldalait is felismerték, abban, hogy az az árak fenntartására és megszilárdulására vezetett és egyrészt készleteik, másrészt az 1913. évről még fennállt kötéseik elértéktelenitését védte, a felháborodás csillapodott. Daczára annak, hogy úgy a bei- mint a külföldi pénzügyi helyzet 1914. február havában jelentékenyen javult, ami az akkor leszállított bankrátában jutott kifejezésre, az üzlet fellendülése nem volt észlelhető' Ennek oka elsősorban a bankok magatartására volt visszavezetendő, melyek a hiteladásnál továbbra is tartózkodóan viselkedtek és építési hitelektől tartósan elzárkóztak. Keményfa, kivált tölgy igen lanyha volt. Mint egy várható kedvezőbb helyzet jele 1914. márczius 3-án a máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság részéről megtartott faárverés említendő meg, amikor a súlyosabb eladási feltételek daczára az eladásra került famennyiség legnagyobb része jelentékeny túlfizetéssel kelt el. Április havában, daczára a még mindig súlyos viszonyoknak, néhány magánépitkezés földmunkálatai folyamatba vétettek, ami Budapest részére csekély javulást, ha nem is mindjárt az üzlet fellendülését idézte elő. A vidékről tovább is szomorú hírek érkeztek. Aprilis végével Budapesten fokozottabb építkezési kedv mutatkozott, mert az építtetőknek sikerült a szükséges tőkét — bár nagyobb költségek árán — beszerezni, a pénzszerzés többköltségeit pedig egyes iparmunkák munkadijainak leszorításával kárpótolni igyekeztek. Ez a parkettüzlet bizonyos megszilárdulására vezetett, mely addig eléggé el volt hanyagolva. Ugyanez a tünemény akkor a bécsi piaczon is felülkerekedett. A központi eladási iroda részéről megállapított árak május 7-étől fogva egyes osztályozásokban emeltettek. Május végével kivált a vidékről az üzlet menetét illetőleg nem valami kedvező híreket jelezhettünk. A keményfaüzlet tovább is nehézségekkel küzdött. Junius végével a pénzszűke napról-napra érezhetőbbé vált és ez az építkezés legnagyobb tartózkodásában mutatkozott. Ebből kifolyólag a faüzletben a forgalom igen csekély volt. Mig a fenyőfaárak május 7-ike óta változatlanul megmaradtak, addig a keményfa piaczon, daczára a nagyobb termelők erélyes fáradozásainak az árak lassankénti lemorzsolódását lehetett tapasztalni. Julius kezdetén egyes vidéki bankok és a főváros kisebb pénzintézeteinek összeomlása arról tanúskodott, коду a pénzkrizis szomorú következményeit még nem hevertük ki. A fapiacz továbbra a legszűkebb kereteken belül mozgott és a legszükségesebbre szorult, mig julius végén a ránk erőszakolt küzdelmet fel kellett vennünk, melynek hatása alatt ma is állunk és az addig fenntartott csekély kivitelünktől is megfosztott. Mint olvasóink láthatják, az elmúlt esztendő helyzete elég komor volt, a faszakma mindamellett derekasan megállta helyét, ami kétségtelenül igazolja, hogy a gyenge elemek belőle kiváltak és a vállalatok ma egészséges, szilárd alapon nyugszanak. Általában gazdasági életünk erőpróbáját fényesen zeichnen, die Anfangs wohl die Unzufriedenheit besonders der Detailholzhändler und Zwischenhändler erweckte, später jedoch, als diese auch die guten Seiten dieses Zusammenschlusses darin erkannten, dass eigentlich derselbe zur Befestigung der Preise führte, was eine Entwertung teils ihrer Vorräte, teils ihrer vom Jahre 1913 noch verbliebenen Schlüsse verhütete, die Aufregung sich gelegt hat. Trotzdem sich die finanzielle Lage sowohl des In- als Auslandes im Monate Feber 1914 wesentlich besserte, was in der damals herabgesetzten Bankrate zum Ausdruck kam, war ein Aufschwung des Geschäftes nicht fühlbar, dessen Ursache in erster Linie in dem Verhalten der Banken lag, die weiter bei der Kreditgewährung sich reserviert hielten und Baukrediten weiter ihre Schalter versperrten. Hartholz, besonders Eiche war sehr flau. Als Symptom einer zu erwartenden günstigeren Situation ist die am 3. März 1914 abgehaltene Holzlizitation seitens der kg. Forstdirection in Mármarossziget zu erwähnen, wo trotz der schweren Verkaufsbedingungen der grösste Teil des zum Verkaufe gelangten Holzes mit namhafter Überzahlung verkauft wurde. Im April sind trotz der noch immer schwierigen Verhältnisse, die Erdarbeiten zu einigen Privatbauten in Angriff genommen worden, was für Budapest eine gelinde Besseruny, wenn auch keinen Aufschwung des Holzersatzes herbeiführte. Von der Provinz lagen weiter traurige Berichte vor. Gegen Ende April machte sich eine erhebliche Steigerung der Bautätigkeit in Budapest bemerkbar, da es den Baulustigen gelungen ist, sich die nötigen Baukapitalien, wohl unter weit grösseren Kosten zu verschaffen, sich die Mehrkosten der Geldbeschaffung jedoch durch Herabdrücken der Arbeitspreise bei einzelnen Gewerbearbeiten, eingebracht haben. Dies führte auch zu einer gewissen Festigkeit im Parkettengeschäft, das bis dahin ziemlich derout war. Dieselbe Erscheinung trat auch zu dieser Zeit am Wiener Markte zu Tage. Die vom Zentralverkaufsbureau aufgestellten Preise erfuhren ab 7. Mai eine Steigerung in einzelnen Sortirungen, Gegen Ende Mai lagen uns über den Gang des Geschäftes, besonders aus der Provinz keine erfreulichen Berichte vor. Das Hartholzgeschäft kämpfte weiter mit grossen Schwierigkeiten. Gegen Ende Juni machte sich die Geldknappheit wieder von Tag zu Tag fühlbarer und drückte sich in grösserer Zurückhaltung der Bautätigkeit aus. Dementsprechend waren die Umsätze im Holzgeschäfte sehr geringe. Während die Weichholzpreise seit 7. Mai unverändert blieben, war auf dem Holzmarkte trotz der energischen Bemühungen der grösseren Producenten ein allmäliges Abbröckeln der Preise wáhrnehmbar. Anfangs Juli sprachen einzelne Zusamenbrüche von Provinzbanken und kleineren Geldinstituten der Hauptstadt dafür, dass wir die traurigen Folgen der Geldkrisis noch nicht überstanden haben. Der Holzmarkt bewegte sich weiter im engsten Rahmen, nur auf das Allernotwendigste beschränkt, bis wir Ende Juli den uns aufgezwungenen Kampf aufnehmen mussten, unter dessen Eindruck wir noch heute stehen und selbst des geringen Exportes, den wir bis dahin unterhielten, verlustig wurden. Wie unseere Leser sehen, war die Lage des vergangenen Jahres genug düster und trotzdem hat die Ä FAKERESKEDELEM - DER HOLZHANDEL 1915. január 10.