Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1932 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

mmamm titIÉRNEMŰTISZTITÓ IPAR I'M m «"* HYDROGENHYPEROXYD, NÁTRIUMPERBORÁT, OLDÓSZEREK, LEVONÓSZEREK, FOLTTISZTÍTÓSZEREK in és minden más mosodai vegyszer fi«» f| WS Á TÜ ¥ 1? YS A vegyészeti laboratóriuma és vegyitermék kereskedése AFl • U^ullUi v Ilii V Budapest, v., Nador­u 31. — Telefon: 21-5-36. Mégegyszer a fegyintézet­ mosásról. Az ipari szaklapoknak alig akad olyan száma, amelyik ne adna hírt újabb és újabb sérelmekről, amelyek a közüzemek révén érik a kézművesipart és amelyekhez legújabban a fegyinté­­zetek is csatlakoztak. Előző számunk­­ban mi is megírtuk a váci Hadiárvák Bőripari Szakiskolája versenytárgya­lása történetét, amelyen öt iparos aj­án­latának mellőzésével a váci fegyinté­­zet kapta meg a munkát. Igyekeztünk az ügyet annak ellenére, hogy iparos szempontból tekintve az­­ eset felháborító, higgadt tárgyilagos*­­ Sággal leszögezni a tényeket és kerül* t tük az eset kiszinezését a kirívó rész* letek elhallgatásával. Úgy látszik, cikkünk hangja előtt Vácig és Gáli József intézeti igazgató jónak látta, hogy a „Váci Hirlap“*ban egy mosakodó nyilatkozatot adjon le, amelytől azonban az eset még feketébb lett. Lapunk terjedelme nem engedi, hogy a nyilatkozatot egész terjedelmében közöljük, bár legszívesebben ezt ten* nők, hanem mutatóba közöljük a kö* vetkező részleteket: „E­bben a nehéz helyzetünkben for* dultunk a váci fegyintézethez, kérve, hogy a mosás elvállalása által segítsen rajtunk. A fegyintézet, illetve annak fölöttes hatósága nagy megértést tanúc­sított ebben az ügyben és nagy áldoza­­tot hozott akkor, amikor egyelőre há­­rom havi próbaidőre, önköltségi áron alul, tehát ráfizetéssel elvállalta hadip árva gondozottjaink fehérneműinek mosását. Ez a magyarázata annak, hogy a szakiskola öt szakiparos mellőzésével a f­egy­háznak adta ki a szennyesruhák mosását és igy fest valójában az az ál­ litás, hogy a fegyház új iparágban ter* jeszkedik“. „Nem volna számunkra kívánatos, hogy a fegyintézet, illetve annak fö*v löttes hatósága megunva a sok méltat­­lan és ízléstelen támadást, sorsunkra hagyna“. Igazán borzasztó, hogy egy ipartes­­tü­leti szaklap, az iparosokat ért súlyos sérelem miatt fel mer szólalni és kitesz egy szegény állami intézményt annak, hogy a fegyház igazgatósága leveszi róla pártoló kezét és sorsára hagyja! Nem tudjuk, ki követett el Ízléstelen* séget? Mi, akik kötelességünknek te­­szü­nk eleget a tárgyilagosság határai között, vagy pedig az igazgató úr, aki úgy állítja be a vezetése alatt álló in* tézményt, mint amelyik a fegyház pro* tektorátusa nélkül alapjaiban rendülne meg? Mi, akik jogos érdekeket védünk vagy pedig az igazgató úr, aki dajka* mesések beillő komolytalan állítások* kal akarja a közönség előtt érthetővé tenni eljárását? Azt mondja az igazgató úr nyilatko­­zatában, hogy a fegyintézet nagy áldo*­zatot hozott akkor, amidőn önköltségi áron alul, tehát ráfizetéssel vállalta el a mosást. Kiváncsiak volnánk arra, váljon a fegyintézet igazgatója, vagy pedig az igazságügyi tárca terhére tör­ ténik-e a ráfizetés, amelynek valódisá­­gát a leghatározottabban kétségbe von* juk. Ilyen ráfizetés nem is állhat fenn, mert ha az iparos, —­ akinek a víz, gáz, villany, házbér, adók, igen sok pénzébe kerülnek és elsősorban súlyos munka* béreket fizet a rabok napi () fillérjével szemben,­­ 32 fillérért képes volt fel* ajánlani minőségileg sokkal magasabb nívón álló n­unkát, úgy a fegyháznak a vele szemben tanúsított sokkal ala* csonyabb követelményt 12—13 fillér* ért kellett volna vállalnia. Nem 7 fii* lér különbség van kilónként az önkölt* ségi árak között, hanem 17*nél is több. A hiba az intézet részéről elsősorban ott történt meg, hogy a fegyintézettől sokkal alacsonyabb minőségű munkát kért, mint az iparostól. Egészen ter­mészetes, hogy ha az iparostól ugyan­­ezt a minőségű munkát kérte volna, legalább is ugyanannyiért megkaphatta volna, mint a fegyintézettől az óriási rezsiköltség különbözet ellenére is, te­­hát az az állítás, hogy a fegyintézet ön­­t költségi áron alul vállalta, lehet tájé­­­kozatlanság, vagy tudatlanságból eredő állítás, azonban a valóságtól nagyon távol áll. Az sem lehet helytálló, hogy az inté­zet anyagi helyzete hirtelen megválto­­zott, mert a változással mindenkinek számolnia kellett, aki csak valameny*­nyire is előrelátó. Ha pedig ez bekö­­vetkezett és az intézet, mint ahogy ter­més­zetes is, redukálta az igényeit, tette volna ezt meg az iparosokkal szemben is, nemcsak a fegyintézettel szemben, amelynek ekként minden jó­­zan számítás mellett jelentős jövede­­lemhez kellett jutnia, az­ igazgató úr szerint: „pártfogoltja“ terhére. Egyet ajánlhatunk az igazgató úr­nak. Ha magas pártfogója, a fegyinté­­zet tényleg levenné róla gyámolító ke­zét és nem volna hajlandó ezt a ré­szére jövedelmező foglalkozást tovább folytatni, forduljon hozzánk és mi gon­­doskodni fogunk arról, hogy a mosás és hideg mángorlóval való simításra re­dukált ruhatisztítási igényei legalább is ugyanolyan árért nyerjenek kielégítést az iparosok által,­­— ráfizetés nélkül, — mint amennyiért a fegyintézet azt állítólag önköltségi áron alul csinálja. Meister szinszappan „Mozsár“ védjeggyel fehér textil •szappan zöld marseillei­ szappan káli kenőszappan / SZAPPIlEGYáR BUDAPEST, IX., SOROKSÁRI­ ÚT 47-43. Telefon: J. 455—44, J. 455-45. FLANEL, SS vízmentes ponyvák. KOV­A OSZKÁR Gőzmosódák és vegytisztító részére szükségelt összes TEXTILANYAGOK BUDAPEST, V., SAS- állandó nagy raktára. (Üzletház az udvarban) a legjobbak. Telefon: Ant. 12­8-93. áraim a legolcsóbbak. Mintázott árajánlattal készséggel szolgálok

Next