Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1934-03-01 / 1-3. szám

FEHÉRNEMŰ TISZTÍTÓ IPAR 3­0134. március 15. IHydrogénhyperoxid és minden egyéb gőzmosodai és kelme­festőipari vegyszerek előnyös beszerzési forrása: D­r. DONJáN JENŐ vegyészeti laboratóriuma és vegyszer nagykereskedése BUDAPEST. V. ÚJPESTI­ RAKPART 5. TELEFON..21—5-36 fének kötelezettsége alól mentesítette. E helyen kell megemlítenünk, hogy az ipar­testület törekvéseit a Kereskedelmi és Iparkamara a legnagyobb készséggel tá­mogatta, amiért kötelességünknek is tart­juk köszönetünket kifejezni, de itt is ki kell emelnünk Dr. Szegő Ernő kama­rai titkárt, aki lekötelező előzékenységgel az ipartestület jegyzőjével együtt sze­mélyesen­ járt el a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályánál. A gyűjtést, mint ügynöki tevékeny­séget, a vonatkozó rendelet továbbra is forgalmi adó kötelesnek­­minősítette, ami ellen a testületnek sem lehetett ki­fogása, csupán annak elérésére törek­szik, hogy azok, akik az ipar űzésére jogosultsággal bívn­­i melté­tfizetése én ágát nagy­ suly­... ..énerednek az iparra az OTI. ter­hek, mert az ipar természete az alkal­mazottak nagy létszámát követeli meg. baleseti járulékok terén a múlt évi intésünkben már említett eljárásaink és sikerre vezettek, mert az 1­g33. járulékok már az új veszélyességi táblázat szerinti és az ipartestület által kieszközölt 22-es veszélyességi arány­számnak megfelelően rovattak ki. A múlt év folyamán a forgalmi adók elleni fellebbezések tárgyalásain az i­­partestület képviselője minden alkalom­mal megjelent és igyekezett a tagok érdekeit megvédeni. Ez majdnem min­den esetben sikerrel is járt. Az 19­32. évi Vik­. t. c. életbelép­tetése sok munkát adott az ipartestület vezetősége és adminisztrációjának. Az alapszabályokat újból kellett megalkotni, az említett törvény és ennek életbe­léptetésére vonatkozó 163.466­­g32. számú rendeletnek megfelelően. Ezért rendkívüli közgyűlést is tartott az ipar­­testület és az új alapszabályok jóvá­hagyása után a rendes évi közgyűlést. A közgyűléseken kívül­­­i elöljárósági üllést tartott az ipartestület vezetősége és ezenkívül különféle értekezleteket. Megalkotta az alapszabályokon kivül az Ipartestületi Szék ügyrendjét, közgyű­lésén megválasztotta az Ipartestületi Szék, valamint a Munkaügyi Bizottsá­got akként, hogy e két szerv működése elé az ipartestület minden tagja meg­nyugvással tekinthet. Minthogy ezúttal első ízben működik az Ipartestületi Szék, valamint a Munkaügyi Bizottság he­lyénvalónak tartjuk, hogy az ipartes­tület évi jelentésében a bizottságok név­sorát közöljük. Az Ipartestületi Szék el­nöke Gömöri Elek, alelnöke Hala János, rendes tagjai Schidella János, Czeg­­lédy László, Szmolár Gyuláné. Pótta­gok: Ney Lajos, özv. Egyházy István­ná. A Munkaügyi Bizottság elnöke: Szeleczky András, rendes tagjai: Sza­­lontay Elek, Szabó Rezső, Reznicsek Jó­zsef, Gede­­Miklósné. Póttagjai: Föl­des József, Rosemann Henrik, özv. Gemmel Ferencné, Seress Kálmánná. Az Ipartestületi Szék egy ízben tar­tott ülést. Egy Cégfelirat szövegét ki­fogásolta a panaszos és az Ipartestületi Szék felhívására a panaszlott azonnal és készségesen teljesítette a kifogásolt felirat eltávolítását. Minthogy az Ipar­­testületi Szék elsősorban békés úton i­­gyekszik megszüntetni az esetleg elő­forduló és a verseny tisztességébe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző eljárásokat, e törekvése teljes sikerrel járt és kívá­­natos, hogy az előforduló helytelen el­járások megszüntetését a tagok minél gyakrabban az Ipartestületi Szak igény­­bevételével igyekezzenek elérni. A Munkaügyi Bizottság működésé­re a közeljövőben kerül sor, amikor azoknak a törekvéseknek a megvaló­sítása lesz napirenden, amelyek az egy­séges munkafeltételek megállapítása ér­dekében a tagok részéről ez idő szerint mind sűrűbben nyernek kifejezést. Miként a múltban, úgy a folyó évben is részt vett az ipartestület minden o­­lyan tanácskozáson és­ értekezleten, a­­hol a szakmai érdekeket érintő kérdések tárgyaltattak és felterjesztései, valamint megkereséseivel igyekezett szolgálni tag­jait. Szakvéleményt adott úgy a Keres­kedelmi és Iparkamarának, mint a bí­róságoknak azokban az ügyekben, a­­melyekben eziránt az ipartestülethez megkeresés érkezett és tárgyilagossága mellett igyekezett ezekben kidomborítani azokat a szempontokat, amelyek a szak­mai érdekeket előmozdíthatták. Megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy az ipartestület úgy a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint az Ipartestületek Országos Központja ré­széről a legelőzékenyebb támogatásban részesült mindig, ahányszor ezért hoz­zájuk fordult. Az ipartestület adminisztrációja a nehéz gazdasági viszonyok következtében sokkal jobban vétetett igénybe, mint az előző években. A panaszok és sérelmek sokkal sűrűbbek voltak, mint ezelőtt, az egyes emberek személyes természetű ü­­gyeikben tanácsért, útbaigazításért sok­kal gyakrabban és többet vették igény­be a testület segítségét, mint ezelőt és a testület igyekezett ezirányban is kielégíteni a tagok igényeit. A munkaközvetítő tevékenysége ter­mészetesen kisebb lett, mert a mun­kás kereslet a munkamennyiséghez mér­ten csökkent. A munkás közvetítés ada­tait az alábbi statisztika tünteti fel: Munkásközvetítési statisztika 1933 I.­.-től XII./31-ig Az i­­ 32. évben 4­5 iktatott ügyda­­rabbal szemben, az ig33. évben 676 ügydarabot intézett el a testület irodája. Az expediált levelek száma az ig32 évi 3377. darabbal szemben az ig33 évben 3133-at tett ki. Munkakönyvét M 0£Ó munkás Vasaló munkát Gép­munkás Egyéb munkásTanonc Jan.9 33 17 304 Febr.7 228 140 Márc.8 16 16 102 Apr.6 119 101 Máj.3 13 18 168 Jun.3 4 135 1 Jul­ 2 123 5 3 Aug.2 8 9 1­1 Szept.2 4 5 2­0 Okt.4 7 12 133 Nov.6 8 22 174 Dec.3 9 15 100 össz. 55 147 147 133 27

Next