Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1937 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

2 Mit kell tudni a műhelyek ellenőrzéséről ? Az új ipartörvénynovella és annak vég­rehajtására kiadott 30.000/1926. számú iparügyi miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy a jövőben a műhelyekben a tanoncok és segédek foglalkoztatását ellenőrizni kell. Ennek az ellenőrzésnek megejtésére az ipartestületek közgyűlése az ipartestületi székbe ellenőrző tagokat választ. Minden ipartestületben annyi ellenőrző tagot kell választani, hogy lehetőleg min­den egyes iparág képviselve legyen és hogy egy-egy ellenőrre legfeljebb ötven mun­kaadó essék. Az ipartestületi szék ellenőrző tagjai csak az ellenőrzést látják el, egyébként az ipar­­testületi szék működésében nem vehetnek részt. Az egyes ellenőrzők feladatkörét (ipar­ágak vagy terület szerint), továbbá he­lyettesét (az ellenőrzők közül) az ipartes­tületi szék elnöke és alelnöke együttesen jelöli ki. Az ellenőrzők részére igazolványt kell kiállítani, amelyet az ipartestület fe­lügyelőhatósága láttamoz. Az­­ellenőrzők névsorát az ipartestület hirdetőtábláján ti­­zenöt napra fel kell függeszteni. Olyan ipartestület, amely ipartestületi szé­ket nem alakított, az ellenőrzési kötelessé­gét a közgyűlés útján e célra választott elöljárósági ellenőrző útján teljesíti. Az ellenőrzőknek a hozzá beosztott, ta­­noncot vagy segédet foglalkoztató ipartes­tületi tagokat meg kell látogatnia. Az ipa­rosnak az ellenőrző látogatásának időpont­járól előzetes tudomása nem lehet. Meg szabad látogatni: a) minden egyes ipartestületi rendes ta­got évente egyszer; b) azt az ipartestületi rendes tagot, aki­­­en a tanoncok vagy segédek foglalkoz­tatása tekintetében írásban panasz érke­zett, de ennek vétele után nyomban, de a névtelen panaszt figyelmen kívül kell hagy­ni. c) bármelyik ipartestületi rendes tagot­óiának megállapítása végett, hogy az előző látogatás alkalmával észlelt szabálytalan­ságokat megszüntette-e. Az ellenőrzőnek, amennyiben ebbeli mi­nőségét az iparos előtt igazolja, jogában áll megtekinteni mindazokat a helyiségeket és műhelyeket, ahol tanoncot vagy segédet foglalkoztatnak, tanoncnak vagy segédnek bért fizetnek, továbbá amelyekben tanonc vagy segéd lakik. Nem tekintheti meg azon­ban a munkahelyet abban az esetben, ha az a magánfél (megrendelő) lakásában, üz­letében vagy műhelyében van. Esti nyolc órától reggeli nyolc óráig pedig csak azokat a helyiségeket tekinheti meg, amelyekben ebben az időben is ipari munka folyik. Az ellenőrző, ha nem azt az ipart folytat­ja, mint a meglátogatott iparos, a látogatás­ra szükség esetén szakértőt vihet magával. A szakértőt az ipartestületi szék (ahol nincs szék az ipartestület) elnöke jelöli ki az ipartestületnek a meglátogatott iparos­sal azonos ipart gyakorló­­ tagjai közül. A látogatásnak úgy kell történni, ahogy az az iparos munkáját legkevésbbé zavar­ja. Az ellenőrzőnek joga van az iparoshoz, a tanoncokhoz és a segédekhez kérdést in­tézni. MN­: Az iparos köteles a látogatás alkalmával az ellenőrző segítésére lenni, neki a kért felvilágosításokat megadni, nem szabad a tanoncot vagy segédet a felvilágosítás meg­adásától vagy panasza előterjesztésétől el­tiltani vagy valótlan felelet adására ösztö­nözni. Az iparos az ellenőrző, illetőleg a szak­értő működése ellen tiltakozhatik, ha olyan okok forognak fenn, amelyek elfogulatlan­sága iránt alapos kétséget támasztanak. Ezen az alapon legkésőbb az ellenőrzőnek, illetőleg a szakértőnek az üzletben (műhely­ben, lakásban, munkahelyen) való megje­­lenésekor lehet tiltakozni. Az akinek láto­gatása ellen az iparos kellő időben tilta­kozott, köteles azonnal eltávozni. Az el­lenőrző személyére vonatkozó tiltakozást minden esetben, egyéb tiltakozást csak ab­ban az esetben, ha azt szükségesnek látja, döntés végett az ipartestületi szék (elöljáró­ság) elé terjeszti. Tiltakozhatik az iparos az olyan kérdé­sek feltevése, vagy olyan helyiségek meg­látogatása ellen, amely kérdésre adandó válasz, vagy amely helyiség megtekintése által az ipar üzleti vagy üzemi titka fel­­deríttetnék, ilyen esetben a feleletadást nem lehet megkívánni, illetőleg a helyiség meg­tekintését mellőzni kell. Ha az ipartestületi szék (elöljáróság) az ellenőrző vagy szakértő személye elleni til­takozást alaptalannak találta, a határozat jogerőre emelkedése után ugyanarra az ok­ra alapított újabb tiltakozást fegyelmen kí­­vül kell hagyni. Az ellenőrző, ha azt tapasz­talja, hogy az iparos a nála alkalmazott tanoncok és segédek foglalkoztatására, a velük való bánásmódra, a nála lakó tanon­cok és segédek ellátására vonatkozó ren­delkezéseket nem tartja meg, az iparost fi­gyelmezteti, szükség esetében a megfelelő intézkedések megtételére kellő határidőt tűz ki és felhívja az iparost, hogy a határidő elteltével az intézkedések megtételét jelent­se. Ha a figyelmeztetés eredménytelen vagy a kitűzött határidő eredménytelenül telt el, az ellenőrző­­az ipartestületi széknek (elöljáróságnak) és a hatóságnak jelentést tesz. Végül, ha bűncselekmény alapos gya­núja forog fenn, vagy ha egyébként sür­gős hatósági intézkedésre van szükség, az ellenőrző az előzetes figyelmeztetés mel­lőzésével nyomban a hatósághoz köteles fordulni. Az ellenőrző köteles a látogatásokról az ipartestületi széknek (elöljáróságnak) ha­vonta jelentést tenni. A jelentésben az előző bekezdés alapján tett intézkedései­ről pontosan be kell számolnia. FEHÉRNEM­ETI SZTÍTÓ IPAR. Levél a közvetítéssel foglal­kozó kartársakhoz. A közeljövőben összegyűlnek a kar­társak, a gyűlésnek pedig egyetlen tár­gya, napirendi pontja, az árak újabb sza­bályozása. Miután pedig szinte megszo­kott eset, hogy a tagtársak közül azok, akik egészben, vagy részben közvetítés­sel foglalkoznak nem jelennek meg, vagy ha igen oly csekély számban, hogy a vélemény, a közóhaj kialakulását alig be­folyásolhatják, rendszerint a viszonttisz­­títással foglalkozó kartársak úgyszólván egymás között vannak és a mérleg ser­penyőjét a maguk javára, a saját zsebük felé billentik. Így azután nem lehet csodálkozni raj­ta, ha olyan határozatokat hoznak, mint kb. egy évvel ezelőtt, mikor a kilósruha, viszonttisztítási árát 40 fillérben a ki­csinybeli árát pedig 50 fillérben álla­pították meg, ami a közvetítő pusztulás­­ára vezetne. Így történhetett volna meg, hogy a budapesti közvetítéssel foglalkozó iparos majdnem mégegyszer annyit lett volna kénytelen fizetni a gallértisztítá­­sért, mint a vidéki közvetítő. Ehhez volt méltó az a határozat is, hogy a viszonttisztítók három hónapig nem szolgálják ki egymás vevőjét. En­nek az lett volna a következménye, hogy bármilyen rossz munka szállítása esetén, hozzá lett volna láncolva a közvetítő viszonttisztítójához, de akkor is, ha hiá­nyosan és rendetlenül szállít, amiáltal akár egész vevőkörét elveszítheti és nem hagyhatta, volna ott, mert a másik üzem nem szolgálhatta volna ki. A fizetést azonban a régi megállapodással igye­keztek egymásnak biztosítani a kölcsö­nös garancia vállalásával. Azért sorolom fel ezeket a dolgokat kortársaim előtt, hogy felhív­jam a figyel­müket arra, mi születhetik akkor, ha maguk az érdekeltek annyira közömbö­sek, hogy még akkor sem jönnek el az ülésekre, amikor a saját zsebük érdekei ezt megköveteli, hanem elvárják, hogy más, esetleg velük érdekellentétben ál­ló feldolgozó kartársak hozzanak a válla­lók javára előnyös határozatokat. Érdekes és figyelemreméltó, hogy a közvetítéssel foglalkozók vannak több­ségben és még csak mérsé­klőleg sem tudnak hatni a közre, holott teljesen e­­gyenjogúak a tagok. Fontos és életbe­vágó, hogy a kartársak jöjjenek el az ülésekre. Véleményük nyilvánításával megakadályozhatják a reájuk sérelmes határozatok meghozatalát. Nem szabad annak megtörténni hogy a tisztikar meg­­választásánál személyek mellett, vagy el­len fo­ljon a harc, hanem az egyes rése­­gek, tagozódások küldjék képviselőiket

Next