Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1937 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2 Mit kell tudni a műhelyek ellenőrzéséről ? Az új ipartörvénynovella és annak végrehajtására kiadott 30.000/1926. számú iparügyi miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy a jövőben a műhelyekben a tanoncok és segédek foglalkoztatását ellenőrizni kell. Ennek az ellenőrzésnek megejtésére az ipartestületek közgyűlése az ipartestületi székbe ellenőrző tagokat választ. Minden ipartestületben annyi ellenőrző tagot kell választani, hogy lehetőleg minden egyes iparág képviselve legyen és hogy egy-egy ellenőrre legfeljebb ötven munkaadó essék. Az ipartestületi szék ellenőrző tagjai csak az ellenőrzést látják el, egyébként az ipartestületi szék működésében nem vehetnek részt. Az egyes ellenőrzők feladatkörét (iparágak vagy terület szerint), továbbá helyettesét (az ellenőrzők közül) az ipartestületi szék elnöke és alelnöke együttesen jelöli ki. Az ellenőrzők részére igazolványt kell kiállítani, amelyet az ipartestület felügyelőhatósága láttamoz. Azellenőrzők névsorát az ipartestület hirdetőtábláján tizenöt napra fel kell függeszteni. Olyan ipartestület, amely ipartestületi széket nem alakított, az ellenőrzési kötelességét a közgyűlés útján e célra választott elöljárósági ellenőrző útján teljesíti. Az ellenőrzőknek a hozzá beosztott, tanoncot vagy segédet foglalkoztató ipartestületi tagokat meg kell látogatnia. Az iparosnak az ellenőrző látogatásának időpontjáról előzetes tudomása nem lehet. Meg szabad látogatni: a) minden egyes ipartestületi rendes tagot évente egyszer; b) azt az ipartestületi rendes tagot, akien a tanoncok vagy segédek foglalkoztatása tekintetében írásban panasz érkezett, de ennek vétele után nyomban, de a névtelen panaszt figyelmen kívül kell hagyni. c) bármelyik ipartestületi rendes tagotóiának megállapítása végett, hogy az előző látogatás alkalmával észlelt szabálytalanságokat megszüntette-e. Az ellenőrzőnek, amennyiben ebbeli minőségét az iparos előtt igazolja, jogában áll megtekinteni mindazokat a helyiségeket és műhelyeket, ahol tanoncot vagy segédet foglalkoztatnak, tanoncnak vagy segédnek bért fizetnek, továbbá amelyekben tanonc vagy segéd lakik. Nem tekintheti meg azonban a munkahelyet abban az esetben, ha az a magánfél (megrendelő) lakásában, üzletében vagy műhelyében van. Esti nyolc órától reggeli nyolc óráig pedig csak azokat a helyiségeket tekinheti meg, amelyekben ebben az időben is ipari munka folyik. Az ellenőrző, ha nem azt az ipart folytatja, mint a meglátogatott iparos, a látogatásra szükség esetén szakértőt vihet magával. A szakértőt az ipartestületi szék (ahol nincs szék az ipartestület) elnöke jelöli ki az ipartestületnek a meglátogatott iparossal azonos ipart gyakorló tagjai közül. A látogatásnak úgy kell történni, ahogy az az iparos munkáját legkevésbbé zavarja. Az ellenőrzőnek joga van az iparoshoz, a tanoncokhoz és a segédekhez kérdést intézni. MN: Az iparos köteles a látogatás alkalmával az ellenőrző segítésére lenni, neki a kért felvilágosításokat megadni, nem szabad a tanoncot vagy segédet a felvilágosítás megadásától vagy panasza előterjesztésétől eltiltani vagy valótlan felelet adására ösztönözni. Az iparos az ellenőrző, illetőleg a szakértő működése ellen tiltakozhatik, ha olyan okok forognak fenn, amelyek elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. Ezen az alapon legkésőbb az ellenőrzőnek, illetőleg a szakértőnek az üzletben (műhelyben, lakásban, munkahelyen) való megjelenésekor lehet tiltakozni. Az akinek látogatása ellen az iparos kellő időben tiltakozott, köteles azonnal eltávozni. Az ellenőrző személyére vonatkozó tiltakozást minden esetben, egyéb tiltakozást csak abban az esetben, ha azt szükségesnek látja, döntés végett az ipartestületi szék (elöljáróság) elé terjeszti. Tiltakozhatik az iparos az olyan kérdések feltevése, vagy olyan helyiségek meglátogatása ellen, amely kérdésre adandó válasz, vagy amely helyiség megtekintése által az ipar üzleti vagy üzemi titka felderíttetnék, ilyen esetben a feleletadást nem lehet megkívánni, illetőleg a helyiség megtekintését mellőzni kell. Ha az ipartestületi szék (elöljáróság) az ellenőrző vagy szakértő személye elleni tiltakozást alaptalannak találta, a határozat jogerőre emelkedése után ugyanarra az okra alapított újabb tiltakozást fegyelmen kívül kell hagyni. Az ellenőrző, ha azt tapasztalja, hogy az iparos a nála alkalmazott tanoncok és segédek foglalkoztatására, a velük való bánásmódra, a nála lakó tanoncok és segédek ellátására vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg, az iparost figyelmezteti, szükség esetében a megfelelő intézkedések megtételére kellő határidőt tűz ki és felhívja az iparost, hogy a határidő elteltével az intézkedések megtételét jelentse. Ha a figyelmeztetés eredménytelen vagy a kitűzött határidő eredménytelenül telt el, az ellenőrzőaz ipartestületi széknek (elöljáróságnak) és a hatóságnak jelentést tesz. Végül, ha bűncselekmény alapos gyanúja forog fenn, vagy ha egyébként sürgős hatósági intézkedésre van szükség, az ellenőrző az előzetes figyelmeztetés mellőzésével nyomban a hatósághoz köteles fordulni. Az ellenőrző köteles a látogatásokról az ipartestületi széknek (elöljáróságnak) havonta jelentést tenni. A jelentésben az előző bekezdés alapján tett intézkedéseiről pontosan be kell számolnia. FEHÉRNEMETI SZTÍTÓ IPAR. Levél a közvetítéssel foglalkozó kartársakhoz. A közeljövőben összegyűlnek a kartársak, a gyűlésnek pedig egyetlen tárgya, napirendi pontja, az árak újabb szabályozása. Miután pedig szinte megszokott eset, hogy a tagtársak közül azok, akik egészben, vagy részben közvetítéssel foglalkoznak nem jelennek meg, vagy ha igen oly csekély számban, hogy a vélemény, a közóhaj kialakulását alig befolyásolhatják, rendszerint a viszonttisztítással foglalkozó kartársak úgyszólván egymás között vannak és a mérleg serpenyőjét a maguk javára, a saját zsebük felé billentik. Így azután nem lehet csodálkozni rajta, ha olyan határozatokat hoznak, mint kb. egy évvel ezelőtt, mikor a kilósruha, viszonttisztítási árát 40 fillérben a kicsinybeli árát pedig 50 fillérben állapították meg, ami a közvetítő pusztulására vezetne. Így történhetett volna meg, hogy a budapesti közvetítéssel foglalkozó iparos majdnem mégegyszer annyit lett volna kénytelen fizetni a gallértisztításért, mint a vidéki közvetítő. Ehhez volt méltó az a határozat is, hogy a viszonttisztítók három hónapig nem szolgálják ki egymás vevőjét. Ennek az lett volna a következménye, hogy bármilyen rossz munka szállítása esetén, hozzá lett volna láncolva a közvetítő viszonttisztítójához, de akkor is, ha hiányosan és rendetlenül szállít, amiáltal akár egész vevőkörét elveszítheti és nem hagyhatta, volna ott, mert a másik üzem nem szolgálhatta volna ki. A fizetést azonban a régi megállapodással igyekeztek egymásnak biztosítani a kölcsönös garancia vállalásával. Azért sorolom fel ezeket a dolgokat kortársaim előtt, hogy felhívjam a figyelmüket arra, mi születhetik akkor, ha maguk az érdekeltek annyira közömbösek, hogy még akkor sem jönnek el az ülésekre, amikor a saját zsebük érdekei ezt megköveteli, hanem elvárják, hogy más, esetleg velük érdekellentétben álló feldolgozó kartársak hozzanak a vállalók javára előnyös határozatokat. Érdekes és figyelemreméltó, hogy a közvetítéssel foglalkozók vannak többségben és még csak mérséklőleg sem tudnak hatni a közre, holott teljesen egyenjogúak a tagok. Fontos és életbevágó, hogy a kartársak jöjjenek el az ülésekre. Véleményük nyilvánításával megakadályozhatják a reájuk sérelmes határozatok meghozatalát. Nem szabad annak megtörténni hogy a tisztikar megválasztásánál személyek mellett, vagy ellen foljon a harc, hanem az egyes résegek, tagozódások küldjék képviselőiket