Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1939 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1939-02-01 - 1939-02-01 / 1-2. szám

inkba szinte új életkedvet, a vállalko­zásba való bizakodást keltettek­, köz­vetlenül az eucharisztikus kongresz­­szus előtt szinte semmivé váltak és az­­ ország, a lakosság minden áldozat­­készségével létesített nagyszerű fel­készültségből, csak a szentségimádás minden eddigit felülmúló nagyszerű­sége, őszinte átérzése maradt meg, el nem évülő emléket hagyva minden résztvevőben. Az ipari felkészülés­­re nem volt szükség, azt az eddigi berendezkedésével is el tudta volna lát­ni az ipar. Az ezek után következő események,­­ a meginduló hanyatlásnak csak foly­tatását hozták. A politikai viszonyok a vállalkozások megtorpanását hoz­ták magukkal, az idegenforgalom nagymérvű lecsökkenését és mert az­­ ipar munkája ezekkel szoros össze- f­­üggésben van, a munkamennyiség rohamos lecsökkenése az ipar hely­zetét is igen nagy mértékben megne­hezítette. A munkamennyiség csök­kenését nyomon követte a már csök­kenőben lévő elfajult verseny újabb fel­lángolása, amelynek áldatlan hatásai­ról előző évi jelentéseinkben mári­s beszámoltunk. Az év folyamán nem állott be jav­­­vulás és az év végefelé iparosaink álta­lában véve oly mérvű munkahiányra­­ panaszkodtak, amilyenre eddig nem is volt példa. Elég élénk bizonyítékát­­ szolgáltatja a munkahiánynak az, hogy munkásközvetítésünk közvetlenül ka­­rácsony előtt, tehát akkor, amikor — az előző évekkel összehasonlítva — a legnagyobb szokott lenni a munkás­kereslet, ezúttal annyi sem volt, mint július hónapban, holtszezon idején.­­ * * Az Ipartestület tagjai létszámában­­ az év folyamán változás­­nem állott­­ be. Igaz ugyan, hogy tíz iparos kért­­ és kapott iparengedélyt, azonban a­­ részben hivatalosan is bejelentett s­­ részben bejelentés nélkül megszün­­­­tetett iparüzemek, illetve csak vál­lalással foglalkozó cégek száma leg­alább ugyanennyivel apadt, ami u­­­­gyancsak az ipar nehéz helyzetéről­­ tesz tanúságot. Valószínűleg befolyá­solta ezt az a körülmény is, hogy a m. kir. minisztérium az iparorgosít­­ványok kiadását az iparügyi miniszter engedélyétől tette függővé, ami sok embert a kérelem benyújtásától visszariasztott, továbbá a mestervizs­ga letételének kötelezettsége sem ha­tott buzdítólag az esetleges vállalko­zókra, de kétségtelen az is, hogy az ipar helyzete sem tette kívánatossá az iparjogosítványok kiváltását, különö­sen pedig üzemek létesítését. Ez ú­­­ többi teljes bizonyítást talál abban a tényben, hogy az 1938 év folyamán csak felvételi helyek cseréltek gazdát, új üzem egy sem létesült. Az önálló­sítások tehát nem üzemhiányt kíván­tak pótolni, hanem csak azt az e­­gyént, aki a szakmában nem talált megélhetést, olyan egyénnel, aki még­ rendelkezik valamelyes tőkével és ez­zel boldogulásának feltalálását a szak­mában remélte. A stagnálás, a fejlő­désnek ez a hiánya, fokmérője az ipar helyzete súlyosságának. Nem fe­­ledést az sem, hogy azok, akik az újabb melléküzletek nyitásának kor­látozására vonatkozó rendelkezést a­­karják megkerülni, megbízások nyúj­tásához folyamodnak, mert legna­gyobb részt ezek is életképtelenek. A munkavállalók és munkaadók vi­szonyában az év folyamán jelentős A közvetítések összes száma: 492 volt az év folyamán. Az előző év­vel szemben az apadás 168. Feltűnő, hogy az év elejével szemben mek­kora a hanyatlás az év további részé­ben, ami ismét csak igazolja jelenté­­sünk bevezető részében tett megálla­pításainkat. Tanonc szerződést összesen tizen­kettőt kötött az ipartestület az év folyamán, ezek közül felbontott kettőt. A tanonclétszám is apadóban van és változás nem állott be. A maximális munkaidő és a minimális munkabé­rek tekintetében hatósági intézkedés még nem történt, azonban az előké­szítési munkák most folynak és min­den valószínűség meg­van arra, hogy az 1939 év folyamán ez is bekövet­­közetkezik. Előreláthatólag ez is nö­velni fogja nagy mértékben a szoci­ális terheket, amelyek az eddigi ren­delkezések folyamán a munkaadót sújtották és amelyeknek feltétlenül kifejezésre kell jutniok a vállalási árak emelkedésében. A munkaidő és a­ munkabérek rendezésének gyorsabb bekövetkezését nagymértékben hátrál­tatta az is, hogy az iparban fennálló és általunk már többször említett mér­téken felüli verseny egyik eredménye a hét végére összezsugorodott, de e­­zeken a napokon természetesen hosz­­szabb ideig tartó munka, ami a mun­kaidő beosztását igen nehézzé teszi. A munkás szükséglet az év folya­mán sokkal kisebb volt, mint az előző években. Ennek tulajdonítható az is, hogy a kis kereslet a munkások egy részét elvitte a szakmából és amikor egy kis munkatorlódás áll be, azon­nal érezhető a munkáshiány. Ez nem is fog megváltozni mindaddig, míg a szakma helyzetében nem fog va­lamelyes javulás beállani. A közvetíté­sek statisztikáját az alábbiakban ad­juk: ez a körülmény az ipar szempontjár­­ól eléggé aggasztó, mert szakmun­kásban feltétlenül hiány áll be. A ta­­noncok kiképzéséről a tanoncvizsgáló bizottsági jelentése tájékoztatja a Köz­gyűlést. * Az ipartestület elöljárósága igen élénk tevékenységet fejtett ki nem­csak a szakmát érdeklő, hanem az ál­talános érdekű iparügyekkel való fog­lalkozásban. Előterjesztést tett a Szé- I. II. III.IV. V. VI.VIIVIII.IX.X. XI. XII. Mosómunkás 6 7 3 6 5 4 6 9 5 1 4 2 Vasalómunkás 24 14 15 137 9 8 20 12 14 18 18 Gépmunkás 23 12 13 10 129 18 119 119 16 Egyéb munkás 22 18 156 108 4 104 5 3 4 75 51 46 35 34 30 36 50 30 31 34 40 FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ ipa*3

Next