Férfiszabók Közlönye, 1932 (3. évfolyam, 1-14. szám)

1932. január / 1. szám

2 FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE Saját kikészítésű pamutáruk! Bélésáruk és szabókellé­kek nagyban és kicsinyben Brück és Grosz BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 5 Csak bélésáru üzlet! Telefon: Aut. 807-27, 800-79 Eltemettük Ullmann Jákót... Délelőtt 10 óra tájban, a Rókus kór­háztól induló 28-as villamos reláció kocsijai megtelt táblákkal futottak a rákosi temető felé. A tömött villamos­­kocsiban mind csupa ismerős utazott. Egy nagy hatalmas család, a férfi­szabóipar és a magyar kézműves­pá­rosság tagjai, vezérei utaztak, hogy elhunyt vezértársuknak temetésén a végső tisztességet megadhaassák. Szá­zak és százak tömege töltötte meg a ravatalozó épület dísztermét, de a ravatalozó épület előtt és körül is tömegek hullámzottak, kiknek szemé­ben bánatosan ragyogott meg a de­cemberi verőfény hideg sugara. A gyászszertartás Fenabel főkántor művészi gyászénekével kezdődött. A gyönyörűhangu főkántor fensőséges bus és szivetmarkoló zsoltárai alatt könny sajtolódott mindenki szemében. Utána dr. Groszmann főrabbi meghaló és mélyen a szivekbe nyúló egyszerű, keresetlen szavakkal búcsúztatta Ull­mann Jákót a kézművesiparost. A val­lási szertartás bevégeztével elsőnek a Budapesti Szabóiparosok Hitel és Ter­melő Szövetkezete nevében annak al­­elnöke Theisz Dániel búcsúzott hű munkatársától: — Megtört szívvel állok e koporsó előtt, melyben szeretett barátunk, ipa­rostársunk Ullmann Jákó nyugszik. Egész életén át — sokszor családja mellőzésével is — mindig iparostársai­nak megsegítésén fáradozott. Majdnem három évtizedig volt üzemvezetője szö­vetkezetünknek, amelynek igazgatóság, felügyelő- és bírálóbizottsága, vala­mint az összes tagok, alkalmazottak, tisztviselők nevében búcsúzom el, a leghűbb és legpontosabb munkatár­sunktól. Mindig ott segített, ahol a falat kenyérre volt a legnagyobb szük­ség. Ullmann Jákó nemcsak üzemveze­tője volt a szövetkezetnek, hanem apostola volt a szövetkezeti eszmének is. Tanítómesterünk volt. Megtanított bennünket a szövetkezeti eszméért és az általános ipari érdekekért önzetle­nül dolgozni, emlékét megőrizzük, taní­tásait követjük és utódainak átadjuk. Isten Veled, pihenj békességben. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara nevében Moór Jenő titkár bú­csúztatta halottunkat, mint a szövet­kezeti eszme harcosát. Az Országos Iparegyesület és a Szabómesterek Or­szágos Szövetsége nevében Krausz Jó­zsef alelnök, megrázó szavakkal fes­tette az iparosvezér sorsát. Az Egye­sült Szabóiparosok Köre nevében a Kör elnöke Paska János sírásba csukló érzésével fejezte ki az igaz ba­rát, a hűséges osztálytárs meleg és szeretettel telített fájdalmát. A Ma­gyar Kézművesiparosok és Kereskedők Szövetsége nevében Vukovics Jenő al­elnök intézett búcsúzó szavakat, a kéz­­művesipar szaksajtó-központja nevé­ben pedig Vágó Jenő elnök emléke­zett meg a toll becsületes baj­noká­­ról. A Közszállítási Szabóiparosok cso­portja nevében Drevenka József kisipa­ros keresetlen szavakkal búcsúzott a közszállítási eszme, mindig bátor har­cosától. A gyászszertartás ezzel a ravatalozó helyiségben véget ért. Ullmann Jákó koporsóját a misztikusan borongó gyászteremből a vakítóan, de csak hi­degen sütő napfényre vitték, hol a ko­porsó előtt fölzendült a Fővárosi Ipa­rosdalárda sirató gyászdala. A gyász­ének után megindult a menet a sír felé. Az élen az »Ipartestület« évszá­zados piros selyem, a »Szósz« fehér selyem és az »Egyesült Szabóiparo­sok Köre« zöld selyem céhlobogói nyi­tották meg a menetet azután követ­kezett a koporsó, melyben a már pi­henő Ullmann Jákót iparostársai vit­ték el a nyitott sírig. A sírnál elsőnek az iparosdalárda énekelt egy újabb gyászdalt, majd Né­meth Gyula kamarai tag, a Budapesti Férfiszabók Ipartestületének elnöke a gyászolóközönség sírásától sokszor megszakítva búcsúztatta az egész szabóipari társadalom és a kézműves­­iparosság nevében Ullmann Jákót: — Egy szomorú, ködös téli délelőtt szüntette meg dobogását az a neme­sen érző emberi szív, aki m­íg élő embert jelentett, mindannyiunk apja, barátja, vezére, gyámolítója volt. És az egykor oly telirekész ember, a sza­vak nagy művésze s a téllnak becsü­letes forgatója most már szótlanul pihen sírjában. Lecsukódott a jósá­gos szeme, elnémult a beszédes szája, erőtlen, lehullott lett az erős kaarja és halott lett Ullmann Jákó. Ullmann Jákó halálával nemcsak a férfiszabó kisiparosságot borította gyászba, mert őt az egész magyar kéz­­művesiparos társadalom is magáénak tekintette. Nem zúgolódhatunk az Isten bölcs rendelkezése ellen, de a lelkünk fáj, könny pereg le az orcákon és szí­vünkbe markol a bánat. Ullmann Jákó meggyötört földi porhüvelye előtt lehajtott fejjel állunk meg. Itt a sírnál, ki kell hogy hulljon szívünkből a szeretet­­lenség, el kell, hogy tűnjön a szét­húzás. A sírszájnál szorosra zárt emberi kezek kinyitnak, egymással találkoznak, egymásba simulva, egymást meleg szeretettel erősen szorítják meg, mert megbontott táborunk újra egy igaz emberrel lett kevesebb. A koporsóra hulló rögök tompa dobbanása kovácsolja egyé a szabó­­iparosokat. Ullmann Jákó eszméje volt ez a szent gondolat, ezért küz­dött, ezért harcolt, dolgozott, pi­henés nélkül, mert látnoki lelke érezte, hogy a magyar kézműves­­iparosság számára szűkreszabott rögös ösvényén, csak kézt a kéz­ben, vállt vállal egybevetve, egy­máshoz simulva haladhatunk a boldogulás felé. Mi pedig, kik a magyar kézműves­­iparosság nyomorult sorsának sú­lyos keresztjét továbbra is hord­juk, állítsunk Ullmann Jákónak messze kimagasló márvány szi­lárd emléket azz­­l, hogy az ő eszméje a szabóipar egysége, bé­kéje előtt szivünk becsukott ajta­ját kitárjuk, hogy berepülhessen oda, hogy találjon abban örök honára a szeretet és béke. TÁJÉKOZTATÓ az ipartestület jegyzői irodájának 1931. évi december havi működéséről. Beérkezett: 233 ügyirat. Iparjogot nyert: Adler Lajos, Pok­­rem­ica János, Vihrabács Ferenc, Ko­vács Lajos, Kiss József, Molnár Ele­mér, Szendera Mihály, Köves Antal, Erdélyi József, Letavay Antal. Iparát megszüntette: Kalmár Sándor, özv. Schaffer Istvánná, Schwarcz Her­mann, Kővári Mór, Unterberger Ben­jamin és Róza, Kurilla Bálint, Krausz Simon, Tóth Ludasi János, Nagy Fe­renc és Surányi Lipót, Berger Antal, Speiser Frigyes, Grünspan Károly. Segéd munkaalkalmat keresett 660, munkást elhelyeztünk 55, nyilvántar­tásban maradt segédek száma 605. Panaszt tettek: 12 esetben, békésen elintézve 8, békéltetőbizottsá­g elé uta­sítva 4. Az ipartestület kormányzati szervei ülést tartottak 16 esetben, ebből elöl­járósági 1, számvizsgálóbizottsági 1, elnöki 4, szervezetközi 2, különböző szakbizottsági 8. Szerződést kötöttünk 19-et, szerződést felbontottunk 8-at, munkakönyvét kiad­tunk 34-et, munkakönyvét láttamoztunk 246-ot, levelet, levelezőlapot elküldöt­­tünk 313-at, hivatalos lapot 7000 pél­dányt. 1. szám Nincs szükség külföldi vatta behozatalára! A legjobb külföldi minőségeket felülmúlják Magyarország egyetlen szabó­­tekercsvattagyárának gyártmányai. Szürke, fekete és fehér tekercsvattáink, valamint vattelin pótló. Kamelinközbéléseink minden jobb hazai szaküzletben kaphatók. , VATTAGYAR R. T. BUDAFOK, FEHÉRVÁRI­ UT 18. SZ. Városi lerakat: Budapest, V­, Erzsébet­ tér 12. — Telefon : 806—55. Ipartestületi közlemények Meghívó az elöljárósági ülésre. Tisz­telettel meghívjuk az ipartestület elöl­járóságának rendes tagjait a f. évi január hó 19-én (kedden) pontosan esti fél 7 órai kezdettel megtartandó elöl­­járósági ülésre. Tárgysorozat: 1. jo­gosulatlan iparűzők ellen folytatott küzdelem, 2. közgyűlés előkészítése, évi jelentés és a zárszámadás bemutatása, 3. Pichler Péter indítványa, központi anyagbeszerzés érdekében,­­1. munka­könyvek köteles bejelentése, 5. tanonc­­ügyek, 6. szabászati szaktanfolyam fel­állítása és az új tanműhely berende­zése, 7. indítványok. Az uj évben SEIDINIAVAL varrjon N­. * és tortával Tel.: 42-3­ 70. GYÁRTJA: FONALKIKÉSZÍTŐ R. T. IX­, THALY KÁLMÁN­ U. 39. Tel: 42-3 70. SEMLER I. posztó-és bélésáru 7 Deák Ferenc-utca nagykereskedése Uvwijl m m sarok.Tel.:Aut 817-08 Eredeti angol kelmék legfőbb bevá­sárlási helye.­­A több mint 80 év óta fennálló cég már fogalom. Világszerte ismert cégünk szabómestereknek a legjutányosabb bevásárlási forrása

Next