Férfiszabók Közlönye, 1944 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1944. január / 1. szám
Szerkeszti: KISS LÁSZLÓ ipt főjegyző A ■TULAJUur-y JJ XSi lötTn JW24 «5 WH mellékelt csekklapon küldje be adományát a hadigondozó bizottságonk XV. évfolyam 1. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV. REÁLTANODA-U. 16 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre .............. G—P Az ipartestület tagjai, díjtalanul kapják. Lapvezér: PROKOPECZ JÁNOS ipt. elnök Az ipar legyen az iparosé n* az idő rokkáján, úgy érzem, tájékoztatnom kell a mélyen tisztelt kartársaimat az elmúlt év eseményeiről. Az 1943. év a férfiszabó ipar szempontjából meglehetősen mozgalmas volt. A mozgalom fő súlya az anyagbeszerzésre irányult. Egyszerűen azért, mert az életben első a kenyér. Amelyik iparosnak nincs anyaga, annak nincs munkája, ha pedig nincs munkája, akkor nem tud kenyeret keresni. Éppen ezért az ipartestület mindent elkövetett, hogy lehetőleg biztosítsa a kartársak anyagszükségletét. Erre irányuló munkájában sajnos meglehetős sok akadályba ütközött. A nehézségek dacára mégis sikerült úgy ahogy elrendezni a dolgokat. Sajnos nem sokat tudtunk egyénileg biztosítani, de amit kaptak, mégis nagyon sokat jelentett. Nemcsak az anyagot kell tekintetbe venni, hanem azt a tényt is, hogy végre sikerült illetékes helyen elismertetni az iparos jogos igényét az anyagra. A múltban ugyanis az iparos nagyrészt csak bérmunkát végzett, mert úgy a kereskedelem, mint az egyéni megrendelő általában maga szerezte be az árut, így az iparos túlnyomó esetben csak a bérmunkára volt utalva. Sem a kereskedelem, sem az egyéni vevő nem látta, hogy ez a gyakorlatban bizony az iparos kárára történt. Tehát amikor az elnökség ebben a szellemben dolgozik, nemcsak az iparos jelenlegi kenyeréért teszi, hanem továbbmenőleg azért is, hogy végre elismertesse azt az igazságot, is, hogy az áru elsősorban a feldolgozó iparost illeti, nézzük, hogy ennek vagy annak miért van többje, hanem azt nézzük, hogy a másiknak is legyen. Közös célunk csak az lehet, hogy minden férfi szabóiparos kartársunk megtalálja az ő tudásának és szorgalmának megfelelő életszínvonalát. Ezt nemcsak a mai háborús idő, de úgy érzem, az eljövendő boldogabb békeidő is megkívánja. Ha az iparosság nem tart össze, úgy megint visszaeshetik a régi bajba, amikor is a kereskedelem uralta a piacot, mert akikor még az iparosságban nem volt meg a kellő összetartás. Ennek pedig többé nem szabad bekövetkeznie. Az elkövetkező évben minden iparosnak legyen a jelszava, hogy az ipart adjuk vissza az iparosnak! Minden tanult iparos találja meg a megélhetését az iparban. A tőke ne lehesen úrrá a szaktudás felett. Tudjuk ugyan és elismerjük a tőke bizonyos szükségét, sőt segítségét is az iparban, de itt első helyen mégis csak a szaktudásnak kell állnia. Az elkövetkező évnek egy nagy közös táborban kell találnia a férfiszabó társadalmat, mégpedig oly erős táborba, hogy semmiféle külső hatás ne vehessen rajta erőt, mert csak így lehet biztosítani az eddig elrt eredmények megtartását és a további jogok megszerzését. Tehát az 1944-es évben még tovább képezzük a szaktudásunkat, de amellett hangoztassuk a jelszót, hogy az ipart vissza az iparosnak! Az állandóan fokozott szaktudással és a kortársi összetartással pedig valóban meg is tudjuk tartani magunknak az ipart. Igyekezzünk tehát, ezen az úton és ebben a szellemben haladni, hogy így az 1944. évet szebbé és jobbá tegyük, mindannyiunk javára. Ehhez a közös munkánkhoz adjon a jó Isten mindannyiunknak erőt, egészséget és úgy nekünk mint forrón szeretett Hazánknak boldog békességet. Isten áldja a tisztes ipart. Beleznay János: Bélésáru szétosztása februárban Mely napokon kell átvenni az utalványt az ipartestületben Miként a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara béléselosztó irodája ipartestületünkkel közölte december 16-tól 1944 január 15-ig közötti időben oly kevés mennyiségű bélésárut jelentettek be a kereskedők, hogy abból a Kamara körzetébe tartozó budapesti és vidéki, mintegy 10.000 férfi, nőiszabó és szűcs iparost ellátni nem lehet. Éppen ezért a bélésiroda akként határozott, hogy január hónapban csak a férfiszabóknak ad bélést. A többi ipartestületek csak februárban részesednek ellátásban. Az ipartestületünknek jutó mennyiség is rendkívül kevés, mert összesen rendelkezésünkre áll 6900 m testbélés, 9400 m ujja- A fogyasztó is jobban jár, de megbélés, 4650 m zsebbélés. Ezek szeközellátási szempontból is tökélete-rint tehát egy-egy pontra 120 cm sebben lehet a dolgokat így megoldani. A feldolgozó iparosnak nincs módjában az áruval feketézni, mert az ipartestület ellenőrzi és minden eszköze meg van erre. Mindezekből láthatják a kartársak, hogy a vezetőség tudja, hogy mit kell tenni a maga részéről, de azt is tívja, hogy ezt csak az egész szabóiparosság egyöntetű összetartásával lehet megteremteni. Ehhez feltétlen szükséges a mindannyiunk közös jóakarata. A magunk belső zárt körében is meg kell, hogy teremtsük a belső békét. Ezt úgy érjük el, hogy egymás iránt is több megértéssel viseltetünk. Ha valamelyik kartársunk jobban boldogul az életben, azt ne irigyeljük. Ne azt testbélés, 160 cm ujjabélés, 80 cm zsebbélés jut. A kiadandó utalványok fél pontot jelentenek. Az előbbi hónapokban ennél sokkal többet kaptunk és ennek következtében sokkal többet is juttattunk tagjainknak, mint most kapnak. Az utalványok szétosztása az alább megnevezett napokon történik: Február 3-án, csütörtökön: U, V, W. Február 4-én, pénteken: Z, Zs. Február 5-én, szombaton: Sz. Február 7-én, hétfőn: T, S, Seb. Február 8-án, kedden: O, P, Q, R Február 9-én, szerdán: L, M. Február 10-én csütörtökön: N, I,1, K. Február 11-én, pénteken: F, G, H, D, C. Február 12-én, szombaton A, B betűvel kezdődő nevű iparosok jelentkezzenek az ipartestület irodájában utalványaik átvétele végett. Jelentkezésük alkalmával a vásárlási könyvüket és a zöld számlatömböt okvetlenül hozzák magukkal. Nyomatékosan figyelmeztetjük az ipartestület érdemes tagjait, hogy a mondott napokat pontosan tartsák be és csak azon napon jöjjenek utalványaik átvétele végett, amely napot fentebb meghirdettünk. Ugyanis, ha a rendet nem tartjuk be, úgy torlódás következik és ennek folyományaként órákhosszat kell majd az iparosoknak várni, amíg utalványaikat megkaphatják és amellett a tisztviselőket is feltartják. Az utalványokat csak február 12-én, azaz szombattól kezdve lehet a kereskedőknél beváltani. A mondott időpont előtt a kereskedők az árut nem szolgálják ki, így tehát felesleges a kereskedőket az áru előbbi kiszolgálására kérni. A kereskedőket nyomatékosan figyelmeztettük, hogy az előbb mondott intézkedéseket a legszigorúbban tartsák be. Figyelemmel arra a körülményre, hogy az áru mintegy 40—50 kereskedőnél van és egyes iparosoknak esetleg nagyon sokat kell járkálni, amíg a kiutalt árut összeszedik, kívánatos volna, ha minden iparos egy-egy kereskedővel előre megállapodna, hogy számára az árut tegye félre, s hogyha az utalvánnyal majd jelentkezik, az áruját megkaphassa. Ezzel elérnénk azt, hogy az iparosok egyes kereskedőknél fajonirozódnának és nem kellene a jövőben 8—10 kereskedőt felkeresni, amíg az árut megkapják. Költségkímélés szempontjából a hivatalos béresárukereskedők névsorát nem nyomatjuk ki, hanem alant adjuk. Az ipartestület hivatalos bélésáruelosztó kereskedői a következők: Hivatalos bélésáruelosztó kereskedők Bendekovits Ernő, VIII., Mária Terézia-tér 5. Tel. 139—619. Fülöp Imre, VI., Izabella utca 81. (Szondi-u. sarok) Tel. 329—219. Hargitai Ignác, II., Batthyány utca 12. Tel. 157—710. Kant Béla, V., Arany János u. 28. Tel. 129—048. Káldy Lajos, XI., Szt. Imre hg.útja 6. Tel. 457—119. Keresztény Szabóiparosok Szövetkezete, IV., Károly-körút 30. Tel. 189—351. Kolozsi Magda, VII., Dob utca 6. Tel. 223—975. Kovjanics Pál, IV., Molnár u. 20. Tel. 386—677. Körtvélyessy Antal, III., Flóriántér 14. Tel. 163—016. (Folytatás a 2. oldal 1. hasábján.)