Filmtechnika, 1930 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1930-08-01 / 1. szám

MEGKÖTÖTTÉK A PÁRISI BÉKÉT! 1930 július 22-ike sokáig emlékezetes dátum lesz a nem­zetközi kinematográfia történetében. Ezen a napon írták alá egy hónapi tárgyalás után az amerikai és német hangos­filmtársaságok kiküldöttei azt a memorandumot, amely az interchangeabilityt biztosítja az egész világon a német és amerikai gépek és filmek között. Ennek a megegyezésnek egy évre visszanyúló előzményei van­nak, amelyet a nagy dátum, a nagy harc lezárásának alkal­mából röviden ismételni és vázolni akarunk. A hangosfilm története tulajdonképpen három évtizedre nyúlik vissza. Az első fonográflemezes synchron­izált zene Edison találmánya 1899-ből, a hangnak filmszalagon való megrögzítését Ernst Kuhmer szabadalmaztatta már 1901-ben, az elektromos syn­­chronizálás első használható szabadalma pedig Leon Gaumonté ugyancsak 1901-ből. Csak ezután következtek azok a kísér­letek, amelyek a szabadalmazott találmányokat fejlesztették, tökéletesítették és eljuttatták a mai nívójára.. A hangosfilm — ez vitán felül áll — tulajdonképpen né­met laboratóriumokból indult útjára, mert az első kísérletek után 1919-ben, ismét német vállalatok jelentettek be idevágó szabadalmakat. A kezdő találmányokat kapta fel azután Ame­rika, amely hatalmas tőkeerejével természetesen megindította e találmány gazdasági pályafutását és egyszerre csak arról értesült Európa, hogy Amerikában a hangosfilm hulláma tel­jesen elborította a néma­filmipart. Az amerikaiak valóban nagyszerűen értettek ahhoz, hogy a hangosfilmet a kísérleti stádiumból a gyakorlati megválasz­tás stádiumába emelhessék és piacképes árucikké tegyék. A németek csak mintegy másfél évvel ezelőtt vették észre a jövő fejlődés útját és a hangosfilm lehetőségeit, amikor is az azóta elhúnyt Brückmann konzul megalapította a Tobist, a Tonbild-Syndikatot, azután megalakult a Klangfilm G. m. b. H., amelyben a ’Siemens és Halske, valamint az­ A.­ E. G- konszern is érdekeltséget vállalt és így Németor­szágban a hangosfilmgyártás egységes frontot alkotott. Ez az egységes front természetesen összeütközésbe került az amerikai hangosfilm érdekcsoportokkal, amelyek az időbeli előnyt arra használták fel, hogy bizonyos monopolisztikus helyzetet teremtsenek maguknak. Az amerikaiak ugyanis azt követelték, hogy az ő filmjeiket, amelyeket amerikai gépen vettek fel, csak a Western Electric gépein lehet és szabad lejátszani, vagyis minden mozitulajdonosnak, aki amerikai filmet játszik, amerikai gépet kellett volna­­venni. Ez ellen a törekvés ellen egész Európában tiltakozni kezdtek a mozi- 4 Filmtechnika

Next