Filmtechnika, 1932 (3. évfolyam, 1-15. szám)

1932-10-01 / 13. szám

A teljesen újonnan épült mozgószí­r ház akusztikai burkolása Székely mérnök tervei szerint úgy készült, hogy a hangvisszaadás mintaszerű, úgy, hogy Kelenföld közönségének olyan előadásokban lesz része, amely vetekedik Budapest bármely premierm­ozgójával. MOZISOK FIGYELMÉBE. A rossz hangleadás és a rossz akusztika nemcsak a közönséggel szemben elkövett udvariatlanság, nemcsak a filmszakma lebecsülése, hanem elsősorban merénylet a mo­zis saját zsebe ellen. Jobb színházakban komoly konkurrenciát is jelenthet. Erre annál is inkább gon­dolhatunk, mert egyik h­ang­os slágert a másik után ,,keskenyítik" meg, már pe­dig a filmkölcsönző, amidőn külföldön filmet vásárol, annak csak a normál filmre való jogát vásárolja meg, a kes­keny film­re való jog tehát bárkinek el­adható, így esetleg megtörténik, hogy egy filmbemutató ugyanannak a filmnek keskeny filmbemutatójával fog egybe­esni. Igaz ugyan, hogy ez még a jövő zenéje, de semmi sem lehetetlen. HANGOS KESKENYELM. A Danubius mozgóképipari rt. e hó ele­jén mutatta be meghívott közönség előtt a Pathé Cinéma párisi gyárában készült első hangos amatőr filmet, a 17­5 milli­méteres Pathé Rural keskeny hangosfil­met. Bár a filmszalag szélessége a nor­mál filmnek csak a fele, a hangszalag ezen a keskeny filmen is normál széles­ségben van felvéve, vagyis a hangsza­lag 2,5 milliméter. A vetítésre egy Pathé Rural gépet használtak, melynél a gép alul a fotocella adapterrel van egybe építve. Az egész elgondolás és kivitel elsőrangú és hangleadása oly kifogásta­lan, hogy bármely normál hangleadó­géppel felveheti a versenyt. Eredeti el­gondolás az is, hogy a vetítésre szolgáló lámpa egyszersmint hanglámpaként is működik, sőt a gép egy mikrophonnal is fel van szerelve. A bemutatón Miki képeket és mostani hangosfilmekből szemelvényeket mutat­tak be, melyeket a normál méretről erre a keskenyített méretre vittek át. A hang­visszaadás és a vetítés semmi kívánni valót nem hagy hátra és mivel informá­ciónk szerint a géppel 20 méterről is le­het vetíteni, idővel a filmiparnak a ki­ IRODALOM Wie verbessert man Negative und PosP tive? Irta Prof. Fritz Schmidt. Kiadja Photokino-Verlag G. m. b. H. Bedlin S 14. Stallschreiberstrasse 33. Ára Rtn. 1.50 A fényképezésnél nem mindig sikerül minden. A negatívok és a pozitívek gyakran megfelelő kezeléssel javíthatók. Hogy az egyes esetekben a sok lehető­ség és előírás közül melyik alkalma­zandó, erről szól Fritz Schmidt könyve. A szerző évtizedes gyakorlati tapaszta­latai alap­ján állította össze azokat a módszereket, amelyekkel a negatívok és pozitívek javíthatók. A világos és szabatos ismertetések alap­ján minden amatőr fényképész azonnal megtalálhatja a megfelelő eljárást, amellyel kielégítő eredményt tud elérni. A könyv ismerteti az összes számí­­tásba jöhető eljárásokat, a gyengítést, az erősítést, a takarást, a retuscht és a ceruzaretuscht is. Ez az olcsó kis köny­vecske minden amatőr részére hasznos segédmunka és így annak beszerzése ajánlatos. ^ ________^ FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: RADÓ ISTVÁN Filmtechnika 15

Next