Fonó-Szövő-Ipar, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1916-08-01 / 8. szám

FONÓ-SZÖVŐ-IPAR A színtartósság fokozatainak meghatározása, jellemzésére szolgáló festés: II. B) szerint kipróbálva: A festés / II. 6°/o indaniren-olív G. (por) (791). A festés a festék súlyának húszszorosát megváltozott, a fehér pamut nem festő- t kitevő párolt vízből, ötszörösét kitevő 40° B é-s nátronlúgból és másfélszeresét dött meg. A) szerint kipróbálva: A festés­­ kitevő hydroszulfitból készült lében történik. E lében fél órán át 60° C-on erősen megváltozott, a fehér pamut nem­­ tartjuk, majd kinyomjuk és rögtön jól kiöblítjük, festődött meg.­­ III. B) szerint kipróbálva: A festés / III. indigó (oly árnyalatra festve, mint amilyet 3'/a diamin valódi kék FFB.-vel alig változott, a fehér pamut nem festő- t lehet elérni a 2a I. alatt leírt módon való festésnél). dött meg. A) szerint kipróbálva: A festés I jóval világosabb lett, a fehér pamut nem­­ festődött meg.­­ IV. B) szerint kipróbálva: A festés ( IV. 10" n hydronkék G. (20"/o-os pép) (748). A festés a festék súlyának felét is, a fehér pamut is változatlan. A­ sze- t kitevő 40° Bé-s nátronlúggal és ugyancsak felét kitevő hydroszulfittal a II. alatt­rint kipróbálva: A festés észrevehetően­­ (az indantren-olívnál) leírt módon történik, világosabb lett, a fehér anyag nem festő­­­­dött meg. ( V. Úgy a B), mint az A) szerinti ki-­­ V. törökvörös (ó-vörös). próbálásnál: a festés is, meg a fehér­­ anyag is változatlan maradt. ( (Folytatjuk.) Szorító bőrhengerek készítése és kezelése. Horn József­től. A szorító bőrhengerek készítése és karbantartása minden textilgyárban nagy szereidet játszik. Tud­juk, hogy például a finom- vagy szárazfonóban szakszerűen előállított szorító bőrhengerrel nagyon szép és egyenletes fonalat kapunk s a szakadások is redukálódnak, ezáltal a fonógép termelőképes­sége nagyobb, mint az olyan fonógépeké, amelyek kevésbbé szakszerűen előállított bőrhengereket használnak. A szorító bőrhengerekhez szüksé­ges nyersanyag ára békeidőben is, de különö­sen most olyan magas, hogy különös figyelmet érdemel ezeknek készítése és karbantartása. A következőkben a kenderfonódákban használt bőr­­hengerek készítését és kezelését kívánjuk ismertetni. A bőr előkészítése: A bőrsávokat 22—24 C°-os vízbe tesszük. A finom- és szárazfonóhoz szükséges bőrsávoknak egy órai-, az előfonó, nyújtó, vala­mint a kártológépekhez szükséges bőrsávoknak két órai áztatás szükséges. Áztatás után a bőrt egy darab halmnaszövettel vagy egyéb ruha­darabbal jól megtöröljük, azután alaposan kikala­páljuk, arra ügyelve, hogy a bőr színe (vagyis szőr­ oldala) alul legyen. A bőr kalapálása igen fontos és nagy gonddal végzendő, mert a rosszul, vagy szétkalapált bőrsáv teljesen hasznavehetet­lenné válik. Az így előkészített bőrt száraz helyen — kazánházban vagy szabad levegőn — jól ki­szárítjuk. A bőrnek felhúzásakor általában a következők tartandók szem előtt: Nyújtógép és előfonógép hengereire 2—2 bőrt húzunk fel és pedig egy alsót és egy felsőt, a finom- és szárazfonógépeknél használt szárító­hengerekre pedig mindig csak egyet. Az alsó bőrt a vashengerekre úgy erősítjük, hogy szőr-oldala a hengerrel érintkezzék, a felső bőrt pedig úgy, hogy hús oldalával feküdjék az alsó bőr hús-oldalára, más szóval a legfelső felület szőr-oldal legyen. A finom és száraz­fonógép fahengereire a bőrt úgy erősítjük, hogy az a hús­ oldalával feküdjék fel vagyis a felső oldal szőr­oldal legyen. Tudvalevő, hogy a bőr­nek az elemi sejtek hosszúkás volta miatt szál­iránya is van. Erre szintén tekintettel kell lenni, s amennyire ez megállapítható, ez irányban kell a bőrsávokat felhúzni és megesztergálni. A kártológép, nyújtógép és előfonógép bőr­hengereinek készítése és kezelése. Az alsó vagy alapbőrt 24 ° C-os vízben áztatjuk, míg megpuhul, utána jól kikalapáljuk és azon módon, nedve­sen szőr­ oldalára felfektetve enyvbe mártott ke­­ményfaszeggel a bőr végét a hengerre felerő­­síjük. Az így felerősített bőrsávot a bőrre gya­korolt igen erős nyomás mellett háromszor négyszer a felhúzópadon a hengerre csavarjuk, hogy jól kinyúljon, azután a még szabad végét ép úgy, mint az előbbit, hozzászabva megerősítjük. Majd a vashengerbe fúrt összes lyukakba enyvbe mártott keményfaszeget verünk, az így alsó bőrrel ellátott vashengert egy-két napra száraz helyre félretesszük. A száraz hengert szükséghez mérten egyenletesen leesztergáljuk. Száradás után az egy bőrrel fölszerelt hengert újra elővéve, a másik bőrt a következő módon húzzuk reá: A legelői említett eljárás szerint már előre elkészített felső bőrsáv egyik végének alsó felét meleg enyvvel bekenjük és két vékony szeggel az alsó bőrre megerősítjük, a szeg fejét csípőfogóval lecsípjük, de úgy, hogy a szegeket későbben ki lehessen húzni, az így megerősített felső bőr végét szo­rító csavarrámába helyezzük és jól összeszorítjuk. Alapos száradás után a csavarrámát levesszük, a két szög végét kihúzzuk és a felhúzópadon foly­tatjuk a felső bőr felenyvezését sűrű, meleg bőr­­enyvvel. A felső bőr második végét nagy nyomás alatt a felhúzó­padon hagyjuk körülbelül egy óráig, míg az enyv megszárad. Az így elkészített hengert megint szorítórámába tesszük és pedig úgy, hogy a szorító pofa a felső bőr két végére gyakoroljon nyomást. Ezen mód által a felső bőr szegelése 3

Next