Fonó-Szövő-Ipar, 1917 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1917-12-21 / 12. szám
IV. évfolyam. Budapest, 1917. december 1. 12. szám Fonó-Szövő-Ipar A MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK KÖZLÖNYE Papírfonalgyártás. írta: Horn József. A papírfonal előállítására vannak külön e célra szerkesztett speciális gépek, például az úgynevezett tányéros papírfonógépek, de a manapság már óriási mennyiségben előállított papírfonalak legnagyobb részét nem ezeken, hanem a különféle gyűrűs- és flyer-rendszerű fonó- és cérnázógépeken állítják elő. Ennek oka az, hogy a pamut- és jutafonógyárak is papirosfonásra rendezkedtek be, amit minden nehézség nélkül megtehettek, hiszen meglevő fonógépeik a papiros fonására is használhatók. Egy kis szakszerű átalakítással, jó anyagból úgyszólván minden fonógépen lehet jó minőségű papirosfonalat előállítani. A tányéros papírfonógépek mellett a papiros fonására legalkalmasabbak a flyer-fonó- és cérnázógépek, mivel ezek fonalfékező-berendezése jobban megfelel a papirosfonal természetének, mint másféle, például gyűrűs fonógépeké. Épen ezért a gyűrűs fonógépeken előállított papirosfonalak nem olyan erősek és egyenletesek, mint például a flyergépeken fontak, még ha azok jobb anyagból készültek is. A papírfonás terén ma már némely gyárak kiváló eredményeket érnek el. Ezek közül felemlítjük a sacraui és a stettini gyárakat, továbbá hazai gyáraink közül az Első Osztrák Autófonógyárat, mely saját rendszerű — külön-külön is leállítható orsókkal bíró — fonógépeit használja, valamint a rózsahegyi fonógyárat, mely legutóbb különösen a fonalak csinozásában tűnt ki: itt gyártják a legkülönfélébb színű papirosfonalat és cérnát. A papírfonalgyártásnál nagyfontosságú a fonalak számának és sodrásának a megállapítása, nem lesz tehát érdektelen, ha ennek gyakorlati módjára itt rámutatunk. A papirosfonalakat eleinte az angol rendszer szerint számozták, ma azonban már majdnem kizárólag a metrikus számozási rendszert használják. Minthogy a papirosfonal papirosszalagok megsodrása útján áll elő, fontos dolog annak megállapítása, hogy adott papirosból egy bizonyos számú fonalhoz milyen széles szalagot használjunk. Tegyük fel például, hogy 40 gr/m2 súlyú papirosból akarunk különböző számú fonalakat gyártani, kérdés: milyen széles szalagokat használjunk e célra. A fonópapiros túlsúlyánál a nedvességtartalom folytán 5% tolerancia szokásos, vegyük fel tehát papirosunk súlyát g — 1,05.40 — 42 gr-ra. Ha most figyelembe vesszük, hogy a fonal metrikus numerusa: Tí — ~, ebből kiszámíthatjuk egy Ugr bizonyos számú és 1000 m hosszúságú fonalhoz szükséges papirosszalag súlyát, mely grammokban kifejezve a következő: 0 ^2^, ebből viszont a papirosszalag összes területét így fejezzük ki: T~ —. Ha a 42 gr/m-es papirosunkból 1-es számú fonalat akarunk gyártani, 1000 m fonalhoz felhasználandó lesz T — = 23,8 m2 összterületű szalag. Már most figyelembe kell venni, hogy a fonal sodrás folytán a flyer-gépeknél és tányéros fonógépeknél körülbelül 10— 12%-kal lesz rövidebb, mint a szalag, melyből előállítottuk, tehát 1000 m fonalhoz 1,12,1000, vagyis 1120 m hosszú szalag szükséges. Minthogy pedig a szalag területe a fentebbiek sze-238 mnt 23,8 m2, szélessége tehát: 0,0212 m, vagyis 21 mm. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy ugyanezen 42 gr/m2 súlyú papirosból milyen széles szalagokat kell használni, ha belőle különböző finomsági számú fonalakat akarunk előállítani. I. táblázat Ha általánosságban, tetszőleges súlyú papirosra és fonalnumerusra akarjuk alkalmazni a számítást, a következőképen járhatunk el: Legyen a papiros súlya g gr/m2, a fonal metrikus numerusa is. ELŐFIZETÉSI ÁDÓ EGÉSZ ÉVRE ........................12.— K FÉL ÉVRE.................................. 6.— K NEGYED ÉVRE .................... 3 — K MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN FELELŐS SZERKESZTŐ DR. VARGA BÁLINT TATAI TÁRSSZERKESZTŐ PUSKÁS LAJOS MŰEGYETEMI ADJUNKTUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST: I. KERÜLET. MŰEGYETEM = A papiros súlya gr./mz A tonal metr. numerusa '71 A papírszalag ] szélessége mmn. 1 ',1 1,5 14 2 10,5 2,5 8,5 3 7 3,56 4 5,3 4,5 4,7 5 4 25 4’