Fonó-Szövő-Ipar, 1918 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1918-07-01 / 7. szám
GFONÓ-SZÖVŐ-IPAR és Anyagvizsgáló Intézet részéről; a Kiinger Henrik-cég képviseletében Felsner Henrik igazgató; a Taussig Sámuel és fiai cég képviseletében Sohr Benő cégjegyző; a Szepességi Textilgyár részéről ifj. Haltenberger Rezső és Spielmann Ernő igazgatók és még számosan. Távolmaradásukat kimentették: Weiss Fülöp udvari tanácsos, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke; szurdai Szurdai Róbert, a Magyar Pamutgyár rt. vezérigazgatója, a Pamutközpont elnöke; Wimmer Fülöp vezérigazgató, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; dr. Rejtő Gyula, a trencséni Thibergien-gyár igazgatója; dr. Misángyi Vilmos főmérnök, közélelmezési minisztériumi osztályvezető. Tárgysor: 1. Elnök meleg szavakkal üdvözli a nagyszámban megjelenteket. Ezután felolvassa megnyitóbeszédét. A megnyitóbeszéd teljes szövege Közlönyünk folyó évi június havi (6 ill) számában olvasható. (Egy nyomtatott példány e jegyzőkönyv 1. számú melléklete) A megnyitóbeszédre felhangzott zajos tetszésnyilvánítás elülte után elnök megállapítja a közgyűlés határozatképességét; a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Altmann Gyula és dr. Miklósi Kornél választmányi tagokat. 2. Elnök felhívja Bárány Béla ügyvezető titkárt, tegye meg az 1917. évről szóló részletes tiszti jelentését. A felolvasott tiszti jelentést, mely kéziratban e jegyzőkönyv 2. számú mellékletét képezi, Közlönyünk folyó évi június havi (6 ik) számában teljes szövegében tagjainknak is tudomására adtuk. Közgyűlés az érdeklődéssel hallgatott tiszti jelentést teljes egészében helyeslőleg tudomásul veszi, titkárnak az ügyek vezetésében kifejtett buzgalmáért és odaadó fáradozásaiért köszönetet szavaz és utólag hozzájárul a választmánynak amaz eljárásához, mely szerint az magát — tekintettel a rendkívüli idők által megszabott viszonyokra — a legtöbbször az alapszabályszerű tagszám nélkül is határozatképesnek tekintette. 3. Elnök felhívja Puskás Lajos pénztárost évi jelentésének megtételére. Pénztáros jelenti, hogy az 1917. évi zárószámadást és vagyonmérleget összeállította, annak kinyomatott példányai a jelenlévők kezei közt vannak, miért is kéri a közgyűlést, hogy ezen jelentését felolvasottnak tekinteni méltóztassék. Közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja, a jelentést felolvasottnak tekinti és tudomásul veszi. 4. Elnök ezután felkéri Horn József számvizsgálóbizottsági tagot, tegyen jelentést a közgyűlésnek a megejtett pénztárvizsgálat eredményéről. Horn József számvizsgálóbizottsági tag a számvizsgáló-bizottság nevében jelenti, hogy a megejtett vizsgálatok során a pénztáros által előterjesztett 1917. évi zárószámadást és az 1917. december 31-iki vagyonmérleget, továbbá a pénztáros által bemutatott könyveket és iratokat alaposan megvizsgálva, a pénztár kezelését minden tekintetben a legnagyobb rendben lévőnek találták. Felkéri a közgyűlést, hogy eme jelentését tudomásul véve, a pénztárosnak a szokásos felmentvényt megadni szíveskedjék. Közgyűlés a jelentést megnyugvással tudomásul veszi, a pénztárnoknak megadja a felmentvényt és köszönetet mond neki a pontos és buzgó munkáért, mellyel az Egyesület pénzügyeit kezelte. (Zárószámadás és vagyonmérleg e jegyzőkönyvnek 3., illetve 4. számú mellékletei; közlönyünk 6-ik számában mindkettő leközölve, összes tagjainknak betekintésre szolgál.) 5. Elnök jelenti, hogy a pénztáros által elkészített, az 1918. évre szóló költségelőirányzat kinyomatott példányait szintén kiosztatta a megjelentek közt szíves áttekintés céljából, úgy hogy azt is ismeretesnek tételezi fel és felteszi a kérdést, kíván-e a közgyűlés azon valamit módosítani? Közgyűlés az 1918. évi költségelőirányzatot egyhangúlag elfogadja. (A költségelőirányzati jegyzőkönyvnek 4. számú melléklete, közlönyünk 6-ik számában leközölve, tagjainknak is tudomására adatik.) 6. Elnök felkéri Morvay Jenő urat, a Lenáróközpont igazgatóját, közgyűlésünk nagyrabecsült vendégét, hogy közgyűlésünk tradicionális ünnepi előadását megtartani szíveskedjék. Morvay Izsó úr A magyar len- és kenderipar a háborúban és a háború után című dolgozatát olvasta fel. Szorosan vett szakmájából merítette tárgyát, melyre vonatkozó összes körülményeket jelenlegi hivatalánál fogva mintegy magas nézőpontból van alkalma áttekinteni. Az élesszemű szakember megfigyeléseiből, a gondosan összegyűjtött és nagyszerűen csoportosított statisztikai adatokból, melyeket az előadó beszélő számokká varázsolt, remek kép alakult ki előttünk arról a szép és kívánatos fejlődéséről, melyet egy kis igyekezettel és jókor való szervezkedéssel e téren elérhetünk. Ezen iparnak jövője tisztára tőlünk függ, ugyanis, ha a termelést gazdáinkkal összefogva fokozni tudjuk, a kikészítésre új telepek maguktól fognak keletkezni. A kikészített anyagtöbblet feldolgozására behozható gépekkel fejlesztett gyárakra volna szükség, de addig is az éjjel-nappali üzem bevezetésével lehetne a jelenlegi rendelkezésre álló orsószám teljesítményét megkétszerezni. Ha vasakarattal, céltudatos és szorgalmas munkával mindent megteszünk hazai rostos növényeink kellő kiaknázására, úgy legalább e cikkben teljesen függetleníthetjük majd magunkat mindenkitől, elsősorban a ránk nehezedő osztrák ipari behozataltól. E célnak elérésére azonban — legalább is az átmeneti időkre — szükséges volna egyrészt a termelésnek, másrészt a feldolgozásnak és felhasználásnak szabályozása is, hogy csupán csak a szükségesség elve legyen irányító. Elnök hálás köszönetét fejezi ki Morvay igazgató úrnak azért a szíves készségért, mellyel meghívásunknak eleget téve, az ünnepi előadás megtartására vállalkozott. Külön köszönetet mond azután azért, hogy ily rendkívül fontos, országos és speciell magyar érdekeket érintő témát választva, mint egy riadót fújt egy nagyszerű mun