Ganz közlemények, 1929 (1-2. szám)
1929-06-01 / 1. szám
Egyiptom nagy részének öntözését tette lehetővé. Ezek után azonban még mindig nagy területek maradtak terméketlenek egyrészt magasabb fekvésük folytán (2—3 m a Nílus vízállása fölött), másrészt azért, mivel alsó Egyptom tekintélyes része mélyebben fekszik a tenger színénél úgy, hogy innen a vizet nem lehet a tengerbe levezetni, minek következtében részben mocsaras, részben pedig az erős párolgás folytán kiszáradt szikes területek maradnak vissza. A szikes területek problémája nálunk eléggé ismert; amint látható, Egyiptomban is nagy területeket von el a földmíveléstől a szikesek képződése. Ezek megjavításának Egyiptomban alkalmazott módja a Nagy Magyar Alföld részére is például szolgálhat. Az egyiptomi kormány ezen területeknek a termelésbe való bevonására egységes tervezetet dolgozott ki, melyet röviden a következőkben vázolhatunk. A mélyfekvésű területeket nagy csatornahálózat útján a tengerrel kötik össze; a gyűjtőcsatornákba hatalmas szivattyútelepeket iktatnak, melyek az állóvizeket átemelik a tengerbe. Ezek a telepek állandóan üzemben maradnak (kivéve az év 1—2 hónapját) és nemcsak lecsapolják a mély fekvésű területeket (drainage), hanem ezeket át is mossák ezáltal, hogy mindig újra elárasztják édes vízzel és a szikes sókat tartalmazó vizet a csatornákon át a tengerbe emelik (irrigatio). A magasabban fekvő területekre a Nílusból emelik a vizet és onnan a fölös vízmennyiség természetes esésével a tengerbe, vagy egy a lecsapolás céljait szolgáló gyűjtőcsatornába jut. A leggazdaságosabb üzem érdekében azon szivattyútelepeket, melyek közlekedési utak mellett fekszenek, (vasút, hajózható csatornák) kalerikus gépekkel, főleg Dieseltmotorokkal hajtják, ugyanott áramfejlesztőtelepeket is építenek, sokszor kombinálva a szivattyúteleppel, mely áram fejlesztők a kevésbbé megközelíthető szivattyú» telepeket elektromos energiával látják el. Az a terület, mely így a földmívelés céljaira nyerhető, 45 millió feddan (1 feddan: 0,42 hektár). Ezen terület öntözéséhez évenként 14,500 millió m3 vízre van szükség, ami kb. 800 m3/mp víznek felel meg. Már régebben több 10 — 20 m3 másodpercenkénti vízszállítású telep épült; az új építkezés első fejezeteként szerepel a mexi (Alexandria mellett) szivattyútelep kibővítése 2 darab 85 mVmp teljesítményű egységgel, a serui szivattyú» és áramfejlesztőtelep 3 X 7* 15 m’/mp teljesítményre, melyek lecsapolásra szolgálnak, végül az abu»el»menagai szivattyú» és áramfejlesztő» telep 3X8 m3/mp teljesítménnyel, öntözési célra. Ezen három telepet az egyiptomi kormány a Ganz»Danubius Rt. gyárainál rendelte meg, a mexi már üzemben is van, míg a másik kettő gépészeti berendezése már készen áll, de az építkezési munkák késedelme miatt még nem volt szerelhető. Az egyiptomi kormány mezőgazdasági téremelésének fellendítése érdekében nem áll meg e munkák kivitelénél, hanem máris hozzálátott több áramfejlesztő telep kiépítéséhez, melyek az előbbiekkel együtt az elektromos hajtású szivattyútelepek részére az áramot fogják szolgáltatni. A következő két évre 27 elektromos hajtású szivattyútelep kiépítését vették tervbe, 20—40 m3/mp teljesítménnyel, mely célra körülbelül 250 millió pengőt vettek fel a beruházási programmba. Az egyiptomi kormányzat mezőgazdaságának fejlesztése érdekében tett beruházásaival a lakosságnak jólétét néhány év alatt oly mértékben emeli, amire kevés példát látni. Ezen szivattyútelepek által nagy kiterjedésű, eddig lakatlan, kopár területek kerülnek megművelés alá és e területek gyapot- és gabonatermése Európa ellátásában számottevő mennyiséget, Egyiptom kereskedelmi mérlegében pedig oly aktív tételt fog jelenteni, hogy e mellett a beruházott tőke törlesztése elenyészik. Már említettük, hogy a viszonyok nagyon hasonlatosak hazánkban is. A rendszeres vízgazdálkodással nálunk is még nagy területeket lehetne termőfölddé alakítani és még nagyobb területek terméshozamát jelentékenyen növelni. Reméljük, hogy a kormányzat nálunk is be fogja látni ennek jelentőségét, amivel nemcsak a magyar föld hozamát növelné meg, hanem a magyar iparnak is alkalmat adna, hogy külföldi munkáiban kipróbált képességeit a hazai termelés javára is fordíthassa. A következőkben a fentebb említett három szivattyútelep leírását közöljük. A Mex II. elnevezésű szivattyútelep Alexandria mellett, a tengerpart közelében, a már régebben épült hasonnevű, gőzzel hajtott telep kibővítéseképen épült és az 1928. év végén került üzembe. A gépház az alsó- és felsővíz csatorna között épült, a függőleges tengelyű szivattyúk spirálháza és nyomócsatornája vasbetonból készült és a gépház padlója alatt fekszik. A gépház elrendezése az 1. sz. képen látható. Az (A)