Gyógyszerészi Szemle, 1942 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-03 / 1. szám

matikus) „jótanácsok“ a kartársak körében sok zavart okozhatnak, mint ahogy okoztak is. Még­hozzá egész feleslegesen! Dr. Szász Tihamér.* A közbeeső újév miatt lapunkat egy nappal hama­rabb kellett lezárni s így fenti cikkünk betördelése után vettük kézhez a hivatalos lap dec. 31-iki számát, amely-­ ben megjelent a vitás illetékrendelet hivatalos magya­rázata. A rendeletet jövő heti lapszámunkban fogjuk közölni. E szerint sem a méregkönyv, laboratóriumi munka­könyv, Gyula könyv, defektus könyv vagy vizsgálati napló nem esik illetékezés alá! íme kiderült, hogy dr. Nagy Dezső Bálint közigaz­gatási bíró cikke egészen rosszul informálta a kari köz­véleményt. Fények a pesti éjszakában A régi Budapest ragyogása megfakult. A boldog­­békében valóságos színorgiában pompáztak az útvona­lak, tarka neonfények kápráztatták a szemet, villany­­lámpák ontották bőkezűen fényüket s lépten-nyomon kivilágított kirakatok varázsoltak nappali világossá­got, a járókelők lábai elé. Egy éve már, hogy a vakító reklámok behunyták csillogó szemüket. Az utcai lámpák félszemükre meg­vakultak, a kirakatok is feketén ásítanak a járdák felé. Háború van. Vége a fényűzésnek, vége a fénytob­zódásnak, mert takarékoskodni kell. A helyes és cél­szerű kormányintézkedést minden üzletember zokszó nélkül vette tudomásul, belátták, hogy rendkívüli idők, rendkívüli intézkedést követelnek. A korlátozó világítás rendelkezései alól a gyógy­szertárak mentesültek. A fővárosi patikáknak to­vábbra is megengedték a neonfények alkalmazását s ma ha valaki végigmegy a körúton, a Rákóczi-úton vagy a belvároson, kék, piros, zöld neonfényt csak a gyógyszertárak homlokzatán láthat. Ez tagadhatatla­nul igen érvényesülő reklámja lett a patikáknak. A Szemle kíváncsi volt arra, hogy várjon ezt a szinte ajándékként nyújtott propagandalehetőséget miként használják ki a budapesti gyógyszertártulajdo­­nosok?­­ Erős hideg ülte meg a Fővárost. Nyolc fokot mu­tat a hőmérő fagypont alatt s az autó gumikereke — mint egészséges fogú gyerek a piritóskenyeret — ala­posan ropogtatja a havat. Fehér ködmönt húztak ma­gukra a háztetők, piszkos fehér bunda takarja a ko­csiút hátát, amikor elindulunk a terepszemlére. Az emberek fázósan sietnek az utakon, jégvirágok rajzo­lódnak a csilingelő villamosok ablakára s a verebek dideregve kuporognak a csupasz fák ágain. Az autó ablakán keresztül párásan látjuk a háza­kat, imbolygó árnyékoknak a járókelőket. Körútunk első stációja a szerkesztőséghez legköze­lebb eső Lödher­er patika volt. „GYÓGYSZERTÁR“ mondja a kékbetűs neon, kissé bágyatag színben- A K­a­ti­ka sarkon van, de csak az Üllői­ út felé szórja fényét a villamos reklám. A Hőgyes Endre­ utca felé eső rész sötét. Ennek azután az az eredménye, hogy csak akkor látszik a reklám, mikor egész közelébe ér az ember. Tovább gurulunk, ki a Ferenc-könítra. Utbaejtjük Fekete Andor „Páduai Szent Antal“ patikáját. Neonja nincs, gyengén világított, bizony hatástalan kis világító­láda ugrik a járda fölé. Csak egész közelről lehet kibe­tűzni a „Patika“ felírást. A betűk egyik része sötét, a másik része valamivel derűsebb, a szerint, amint az alattuk pislákoló villanykörték több-kevesebb fényt en­gedélyeznek. Kimegyünk a Horthy Miklós-híd pesti feljárójáig, a sípváros-térre. A Ferenc­ körút 2. szám alatt ott a „Sa­ni­tas“ patika. Teljesen Sötét. A neonnak csak a körvo­nalai látszanak. „ASPIRIN“ — „PATIKA“ hirdetik a fénytelen betűk az esti sötétben. Amint megfordulunk, már jó messziről szemünkbe sugárzik az „Apostol“ nagy­méretű és magasba törő függőleges neonja. „PATIKA“ kiáltja felülről lefelé tartó égővörös betűkkel a pesti éjszakába. Ha a Boráros­ téren egy ismeretlen körülnéz, és patika után kutat, nem az ott helyben lévő sarok­gyógyszertáron akad meg a szeme. Hanem a távoli Apos­tol patikán, mert ez messze-messze láthatóan tudatja jelenlétét. A körúton az Apostolon innen találkozunk a Gler­­ius-Lukács Lajos patikájával. Neonja kisebb a szom­szédos Apostolénál, de elég impozánsan sugározza vö­rös fényét. Ügyesen egy nyíl mutatja az irányt a pati­ka ajtó felé. Az Apostol patika nemcsak kívülről, de belülről is jól van világítva, ami nem közömbös dolog, még ha sok kollega nincs is tudatában e tény fontosságának. Nincs szebb és hatásosabb reklám, mint az áttekint­hető, nem agyontömött patikaablak, amelyen keresztül a jól világított officinába láthatnak be a járókelők. A Baross­ utca­ és Rákóczi­ tér között, a József­ körút jobboldalán a „Józsefvárosi“ gyógyszertárat találjuk. Neonja nincs, csak kiugró transzparense. A lámpák vörös betűket világítanak meg „PATIKA“ felírással. Nem eléggé hatásos. Pedig a patika gazdái igazán ha­ladó szellemű gyógyszerészek. Ugyanazon az oldalon, közel a Népszínház-utcához, a „Zrínyi“ patika függőleges, vörös neonja hívja fel fi­gyelmünket. A patika itt is kitűnően van világítva. A körút és Rákóczi-út sarkán találjuk a „Csillag“ patikát. Kétségtelen, hogy a Nagykörút és a Rákóczi-itt legfeltűnőbben és leghatásosabban fényreklámozott pa­tikája a „Csillag“. Jelentős villanyszámlája lehet, de bizonyára megéri. Neonjai a Keleti pályaudvartól az Apponyi-térig, a Baross-utcától a Király­ utcáig látha­tók, hatásos magasságban elhelyezve. Mellette a „Cor­vin“ patika függőleges vörös neonja szinte eltörpül. Az Erzsébet­ körúton két fényreklámos patikát talá­lunk egymással majdnem út ellenben. A Király­ utca fe­lé menve jobboldalt a „Viktória“ kék szegéllyel körvo­nalazott és alul nyíllal ellátott vörösbetűs neonja és a „Hunnia“ szép kivitelű, vízszintes vörös s mellette füg­gőleges zöld betűkből kirakott neonfelirata ötlik sze­münkbe. Ez volt az első zöldbetűs patikai neon, amivel találkoztunk. A Király-utcán túl, a Hegedűs Sándor-utca sarkán van az „Oktogon“ gyógyszertár gazdagon neonozva. Van vízszintes és van függőleges neonja is, továbbá a patikabejárat fölött ott ragyog kék betűkből az „OK­TOGON GYÓGYSZERTÁR“ felirat. A Teréz­ körút 22. szám alatti „Segítő Mária“ gyógy­szertárnak csak egyszerű keretvilágítása van. A Patika, G­Y. SZEMLE 19411

Next