Halászat, 1943 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-15 / 1. szám

XLIV. évfolyam. /)/ 100 Budapest, 1943 január II. 1.szám A HALÁSZAT MINDEN ÁGAZATÁT FELÖLELŐ SZAKLAP. KIADJA: AZ ORSZÁGOS HALÁSZATI EGYESÜLET.­­ SZERKESZTI: UNGER EMIL DR. Kéziratok és szakkérdések a szerkesztőség címére küldendők. MEGJELENIK EGYELŐRE MINDEN HÓ KÖZEPÉN. Az Országos Halászati Egyesület tagjai ingyen kapják.­­ Egész évre 12 pengő. Nemtagoknak előfizetési díj:­­ Fél évre 6 pengő.­­ Külföldre egész évre 16 pengő. Posztalkpt. csekksz.: 10.094. Állami alkalmazottaknak 50 °/c-os kedvezmény jár. Verantwortlicher Redakteur: Dr. Emil Unger. Előfizetési díjakat és hirdetéseket az Országos Halászati Egyesület Budapest, V. ker. Kossuth Lajos-tér 11. félemelet 56. fogad el. Administration: Ungarischer Landesfischerei-Verein, BUDAPEST. Kossuth Lajos-tér 11. félem. 56. Szerkesztőség: Budapest, 11., Herman Ottó út 15. sz. Országos m. kir. Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézet HALÁSZAT - (FISCHEREI) FACHBLATT FÜR DIE GESAMTINTERESSEN DER FISCHEREI Organ des Ungarischen Landesfischerei-Vereins Budapest. Redaktion: Kgl. Ung. Landes­anstalt für Fischereibiologie und Abwasserkunde.Budapest, 11, Herman Ottó-út 15. sz. TARTALOM : Prof. Dr. R. Demoll. Dr. Unger Emil. — Egy korszerű halászati törvény jogi alapjai. Dr. Szlezák Lajos. — Az őszi halpiac. Uzoni László. — Társulatok — Egyesületek. — Irodalom—Könyvismertetés. — Ujdonságok—Vegyesek. — Árjegyzés. — Hirdetések. INHALTSANGABE FÜR DAS AUSLAND. Prof. Dr. R. Demoll. — Die Rechtsgründe eines modernen Fischereigesetzes. — Der Herbstfischmarkt. — — Gesellschaften und Vereine. — Schrifttum. — Neuigkeiten. — Preisliste. — Anzeigen. Prof. Dr. Reinhard Demoll német titkos kormánytanácsos (Geheimer Hegierungsrat) hatvanadik születésnapját ünnepelte. A német halászati szaktudomány, de a külföld is igaz tisztelettel és nagyrabecsüléssel emlékezik meg Demoll pro­fesszorról, aki 1942 december 3-án töltötte be hatvanadik életévét. Demoll a müncheni Bajor Biológiai Kísérleti In­tézet (Bayerische Biologische Versuchsans­alt) és az ezzel kapcsolt wies­enbachi Hofer-Institut nagyérdemű igazgatója, évtizedek óta Prof. Bruno Hofer méltó utóda. Tudományos, de mindig a gyakorlati halászati több­­letmelés szolgálatában álló munkásságának eredményeit itt nem sorolhatjuk fel, de nem is szükséges, mert minden szakember tud ezekről. A müncheni intézetben, valamint a wiesenbachi nagyszabású tógazdasági kísérleti telepen folyó kutatómunka irányítása, a tenyészhalak táplálkozására, faj­­táik tulajdonságainak vizsgálatára, a halastavak trágya­­zsára, a szennyvíz-ügyre vonatkozó kutatásai jól ismertek hazánkban is. Ugyancsak világszerte ismert és nálunk is használatos a «Demoll-Ma­er», a soroza­tb­an 1924 óta meg­jelenő sok kötetes, legnagyobb német édesvízi halászati kézikönyv, («Handbuch der Binnenfischer­­Mitteeuropas ») melynek megjelenése elsősorban és nagyrészben az ő érde­­me. Hazánkban is járt fiatal munkatársaival I­ Heuschman­nal és E. Probsttal, 1933-ban, midőn alaposan tanulmá­nyozták hazánk tógazdaságait. őszintén kívánjuk, hogy a Mindenható sokáig tartsa meg Demoll titkos tanácsost jó egészségben és még igen számos évig gyarapíthassa a halászati szaktudományt! Egy korszerű halászati törvény jogi alapjai. Irta: Dr. Szlezák Lajos. Egy év előtt Isten kegyelme visszavitt szülővárosomba, Újvidékre és itt egyéb teendőim között sokat kellett foglal­koznom a Délvidéki Halászati Alap kezelésével és a vissza­foglalt Délvidék halászatának irányításával. Tizenkét évi egyesbírói működés megnyitotta szememet az élet reális problémáinak meglátása iránt. A visszafoglalt Délvidéken az 5440/1941. M. E. sz. rendelettel átmenetileg hatályában tartott modern jugoszláv halászati törvény alapján álló halászok és a magyar jog alapján álló halászati jogtulajdo­nosok közötti felfogásbeli különbségek bő alkalmat nyúj­tottak a két jogrendszer összehasonlítására és mindkettő­jük hibáinak feltárására és nagy anyagot adtak megfigyelé­sek eszközlésére. Tudom, a gazdasági életben nem minden a törvény, a jogszabály. Van ennél sokkal fontosabb momentum is De egyrészt a jó törvény épp oly sokat tehet az illető termelési ág fejlesztésére, mint amennyire a rossz törvény gátolhatja és el is sorvaszthatja azt, másrészt, ha a jog­szabály nem is a legfontosabb része az illető gazdasági ág problémáinak, én mindenesetre csak a problémának ehhez a részéhez szólhatok hozzá. Végül: a szorosan vett tenyész­tési, értékesítési stb. szóval a természettudományi és gazda­sági kérdések pillanatnyi intézkedéseket kívánnak, de meg is engednek gyors és sűrű változásokat. A jogi szabályozás nem történhet máról holnapra, de viszont hosszú időre kell szólnia. Engedjék meg tehát a lap olvasói, hogy bőveb­ben foglalkozzam a tervszereti jogi szabályozás mikéntjével.

Next