Honi Ipar, 1904. szeptember-december (5. évfolyam, 18-24. szám)

1904-09-15 / 18. szám

A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI ^ ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCZIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLALKOZÓK ÉS NAGYIPAROSOK KÖZ- SZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET TERJESZTŐ SZAKLAP, SZERKESZTOSEQ ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST RIA »El 0yill! MÁRIA fefcÖZIA-TÉR 2 SZÁM. Telefon 61455.­FELELŐS SZERKESZTŐ : SUQáR OTTÓ. TÁRSSZERKESZTŐ : GYÁRFÁS OSZKÁR. ELŐFIZETÉSI ÁR : EGÉSZ ÉVRE .... 16 KOR. FÉL ÉVRE................................ 8 KOR. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15-ÉN. A kartell-törvényjavaslat. Az igazat megvallva, Mandel Pál dr.-nak kartell-törvénytervezete túltett minden várakozásunkon s erősen meg­lepett bennünket. A kartellek dolgá­ban t. i. ott áll ma a nemzetközi legiszlativa, hogy problémájának ta­nulmányozásához először a kellő anya­got tartja beszerzendőnek. így pl. az észak-amerikai Egyesült-Államokban egy esztendővel ezelőtt a Bureau of Corporations-t alapították törvényho­zási lag, kimondottan avval a czélzattal, hogy anyagot gyűjtsön a későbbi idők törvényhozásának fentartott kartell- és tröszt-törvényhez. A német kormány is idestova egy esztendő óta folytat kontradiktorikus tárgyalásokat az ott fennálló kartellek körül közvetlenül és távolabb vonatkozásban érdekeltekkel. Amint tehát látjuk, a művelt nyugaton egyelőre még várakozó álláspontot foglalnak el a kartelleknek törvény- hozás utján megoldandó problémájá­val szemben. Jogosan hihettük ennélfogva, hogy Mandel dr. terve is abban fog kulmi­nálni, hogy az összes kartellek az e czélra kirendelt hatóságnál bejelenten- dők, mert különben érvénytelenek. A napilapokban megjelent előzetes kommünikék is e feltevésünket erősí­tették meg. S most megjelenik igazi meglepetés gyanánt a 22. §-ból álló törvénytervezet mint teljesen átgon­dolt, a kérdés egészébe markoló munka. Benne van ugyan a kartell-publi- czitást szolgáló s igy a jövőbeli ko- difikáczió részére anyag-gyűjtést el­rendelő intézkedés is, de a Mandel­áéit tervezet ezen jóval túlmegy. Egy­felől a kereskedelmi miniszternek megadja a jogot arra, hogy a rendes bíróságnál a kartell megszüntetését kérhesse az esetben, ha a kartell-szer- ződésben káros kikötések foglaltatnak, vagy ha az a kartell az áraknak a közönség kizsákmányolására irányuló rendkívüli felszöktetését idézi elő. Más­felől pedig kártérítésre kötelezi a kar- tellált vállalatokat azok irányában, a kik bebizonyithatólag valamely módon kárt szenvedtek a kartell valamely ár­megállapítása folytán. Egyébiránt a kartellszerződéseket általában érvénye­seknek deklarálná a magyar törvény- tervezet, ha azok bizonyos, előirt tar­talmi kellékeknek megfelelnek és a törvényszéknél kellően bejelentettek. A kartell-szerződés be nem jelentését nem sújtja a tervezet büntetéssel, de azért gondoskodik megfelelő szank- czióról, a mennyiben kimondja, hogy a kartellszerződés törvényszéki bejegy­zésének kihirdetéséig e szerződés sem a kartell tagjait nem kötelezi, sem mások nem köthetnek a kartellel addig érvényesíthető szerződést. Ha már most méltatni és bírálni akarjuk ezt a rövid s áttekinthetősége miatt is szellemes törvénytervezetet, előnyéül s egyszersmind hibájául azt kell mindenekelőtt megállapítanunk, hogy a kartell-publiczitás elvének ki­mondásán kívül alig foglal magában egyebet, mint legalizálását a sokszo­ros törvénykezési praxis révén amúgy is fennálló jogállapotnak. A kartell­szerződés érvényessége eddig is bírói mérlegelés tárgya volt alapjában véve s in ultima analysi az lesz a tör­vényjavaslat megvalósulása esetén is. A különbség a két jogállapot közt mind­össze abban állna, hogy mig ezidő- szerint a kartellszerződés érvényessége csak az esetben derül ki, ha a kartel- lált vállalatok azt a bíróság előtt érvé­nyesíteni törekszenek, addig a jövő­ben a kartellszerződés bejelentését követő három hónapon belül a kar­tellszerződés vagy végérvényesen ha­tályba lép, vagy bíróság elé kerül ér­vényességének megállapítása iránt. Az, hogy a bíróság elé kerül-e ez a kér­dés, vagy sem, tisztán a kereskedelmi minisztertől fog függni, s így a mi­niszter végérvényesen jóváhagyhatja ugyan a kartellszerződéseket, de nem érvénytelenítheti azokat, hanem csak a bírósági eljáráshoz folyamodhatik e czélbóí. Kétségtelen, hogy ez a ren­delkezés egyfelől nagy diszkreczioná- lis hatalmat juttat a mindenkori keres­kedelmi miniszternek, másfelől azon­ban nagyon alkalmas ez az intézke­dés arra, hogy véget vessen ama sok­szor kínos bizonytalanságnak, a mely mostanában a kartell-szerződések jogi hatályát körülveszi. A kartell-szerződé­sek érvényessége tekintetében ugyanis nem tudott még eddig leszürődni va­lamely egyöntetű bírósági gyakorlat. A Curia szemmel láthatólag azon az állásponton van, hogy neki feladata minden egyes kartell sajátos körülmé­nyeihez képest megítélni azt, hogy' a kartellt létrehozó szerződés érvényes-e, vagy sem. A kartellek megítélésénél latbaeső sajátos körülmények elbírá­lása azonban a jogászok szempontjából a legnehezebb probléma. E probléma megoldásának nehézségeibe nemrég alaposan bevilágított a német biro­dalmi törvényszék, a következőket fejt­vén ki: „Arra nézve, vájjon a kartell az iparszabadság elvébe ütközik-e, két szempont irányadó. Először is, hogy az árminimumot megszabó kartell megengedhetetlen módon kontra-kar- rirozza-e a törvényhozásnak ama szán­dékát, a mely az ipari szabadsággal a közönség összérdekeit kívánta fejlesz­teni ; másodszor, hogy az ily meg­állapodások az egyes kartell-tagok egyéni szabadságát a törvényhozó in- tenczióival ellenkező módon megbé- nitják-e ? E kérdések elsejét többszörösen vélték igenlőleg eldönthetni, holott evvel szemben megfontolandó a követ­kező szempont is. Ha valamely ipar­ágban az előállított czikkek árai túlsá­gos mértékben aláhanyatlanak s ezáltal veszélyeztetik az illető iparág zavartalan folytatása, akkor az igy szükségképen beálló válság nemcsak az egyesekre, hanem az egész közgazdaságra nézve károkat rejt magában s igyXközönség összérdeke is megköveteli, hogy meg nem felelő, alacsony árak semmiféle iparágban tartósan fenn ne álljanak. A törvényhozás ehhez képest már régóta s még napjainkban is gyakran HflIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerítés-gyára BUDAPEST, Vili., Üllői-ut 48. sz. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat gazdasági és gyári czélokra. Sod- ronykeritéseket mindenféle kivitelben.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék