Honi Ipar, 1907 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

VIII. É\ . *. aZ. HONI i m A M lOYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCZIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLALKOZÓK ÉS NAGYIPAROSOK KÖZ- SZÁLLITÁS1 ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET TERJESZTŐ SZAKLAP. SZERKESZTŐSÉO ÉS KIADÓHIVATAL FELELŐS SZERKESZTŐ: BUDAPEST SUGÁR OTTÓ. VI. KÉR., KIRÁLY-UTCZA 34. SZÁM. T ÁRSSZERKESZT ö: TELEFON 61—55. GYÁRFÁS OSZKÁR. ELŐFIZETÉSI ÁR! EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE . 16 KOR. 8 KOR. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15 ÉN. 1907. A midőn az igo7-es esztendő küszö­bét átlépjük, nem tudjuk lerázni ma­gunkról azt a borongó érzést, hogy a jövő nagy küzdelmeket, súlyos meg­próbáltatásokat rejt a maga méhében. A magyar közállapotok hasonlíta­nak a tengerhez, melynek tükre pilla­natnyilag sima, de a melynek felü­lete alatt dübörgő moraj jelzi azt, hogy a nyugalom leple alatt csatára készül az elemek haragja. Magyarország a mindent eltipró po­litikai harczok országa, a hol az örökös marakodás a szabály és a nyugodt fejlődés a kivétel. Alig kél ki a gaz­dasági termőföldből a vetés, már újra végigszánt az országon a fergeteg, mely kérlelhetetlen szilajsággal tiporja le a zsenge hajtásokat. , A lefolyt esztendő épen csak arra ¥'* üt elegendő, hogy a nagyobbszabásu ÓHHjlíe jlödésre való előkészületek megtör- tűnjenek. Ezek az előkészületek főleg a sok I hányattatáson keresztülment ipar- fejlesztési törvényben és a közszállitási ügynek azzal kapcsolatos rendezésé­ben jegeczesednek ki. A fődolog az, hogy a meghozott törvényt hogyan fogják a kezelni. Mert Magyarországon a leg­jobb törvények rendesen a helytelen kezelésen feneklenek meg. j A mig a magyar iparfejlesztést nem alulról kezdik, a mig a meglevő ma­gyariparvállalatokat küzdelmeik köze­pette támogatásban nem részesítik, a mig az állam könyörgéseiket, fel­Ut jajdulásaikat és a kifakadásokat be nem várva, meleg rokonérzéssel nem kiséri a létfentartás harczaiban el­merült hazai elemeket, a mig a magyar gyárosok antichambrirozását a mini­mumra nem redukálják, a mig az iparpártoló kereskedelmet támogatás­ban nem részesítik, addig a gyakor­lati iparfejlesztés tekintetében táp­lált igényeinket semmiféle törvény­nyel ki nem elégíthetik. Figyelemreméltó jelenség, hogy a kereskedelmi minisztérium a legutóbbi időben a magyar középipar támoga­tása dolgában igen nagy tartózkodást tanúsít, a mit azzal akarunk egyelőre megokolni, hogy az uj iparfejlesztési törvény küszöbén csak ideiglenes, át­meneti időszak szülte tünetről van szó. Iparfejlesztési tekintetben, mint már említettük, megkapjuk az uj ipar- fejlesztési törvényt, megkapjuk talán az uj ipartörvényt is, de hogy örömünk zavartalan tiszta ne legyen, ezzel együtt nyakunkba zudul a tarifa- emelés is. Akárhogyan is érvelnek, akár­milyen tárgyalásokba vonják is bele az érdekelt köröket, bizonyos, hogy a tarifaemelés csak az ipar és kereskede­lem terheinek növekedését jelentheti, a mi annyit jelent, hogy az állam az egyik kezével elveszi azt, a mit a másik adott, sőt olyanoktól is elvesz, a kiknek semmit sem adott. Szocziálpolitikai tekintetben, daczára a még mindig fennálló nagy ipari HflIDEKKER JRMDOR sodronyszövet., fonat- és kerítés-gyára BUDAPEST, Vili., Üllői-ut 48. sz. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat gazdasági és gyári czélokra. Sod- ronykeritéseket mindenféle kivitelben. munkáskérdésnek, daczára annak, hogy a kormány a sztrájktörvénynyel lép majd a nyilvánosság elé, bizonyos békülékenyebb hangulat kezd lábra- kapni. A kollektiv szerződések esz­méje, melyet hazánkban főleg Székács Antal propagál, mindjobban terjed Immár megállapítható, hogy az uj sztrájktörvény nem a munkások ren­delkezési szabadságát akarja meg­csonkítani, mert ezt még a munka­adók sem óhajtják ; czélja csak a terro­rizmus kiirtása, a dolgozni akarók vé­delme és a szakszervezeteknek eredeti rendeltetésükhöz való visszavezetése lesz. Sajnálatos azonban az, hogy a magyar munkaadók még mindig nem látják be, hogy az erők kiegyenlítését csak a szervezkedés hozhatja meg. Egy kicsinyesen gondolkodó, a szolidari­tásban rejlő erőt fel nem ismerő munkaadó-osztálynak feltétlenül a rövidebbet kell húznia minden állami gondoskodás daczára, ezt jó lesz a magyar munkaadóknak megjegyezni az uj esztendő mesgyéjén. Az iparpártolási mozgalom ered­ményét az 1906-os statisztika egyálta­lán nem igazolja. Némi javulás észlel­hető ugyan ezen a téren, de ha a moz­galom a szivekig nem hatol, ha gyűlé­sekben és szónoklatokban merül ki, hathatós sikerekre* nem számítha­tunk. A közgazdasági politika egén ismét aggasztó felhők tornyosulnak. Osztrák miniszter mondotta és mi elhisszük neki, hogy a kiegyezés kátyúba jutott. De kérdezzük, miért kellett a köz- gazdasági terminológia kedvéért úgy­nevezett válságos kiegyezési tárgyalá­sokat provokálni ? Közgazdaságunk jogi önállósága klasszikusan volt biztosítva, ezért te­hát kár volt harezba menni és hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék