Honi Ipar, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-01 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI. KER., KIRÁLY UTCZA 34. SZÁM TELEFON 61—55. ...1900 I tttó FELELŐS SZERKESZTŐ: SUGÁR OTTÓ. TÁRSSZERKESZTŐ: GYÁRFÁS OSZKÁR. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. 1908. JANUÁR 1. HONI IPAR A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCZIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLALKOZÓK ÉS NAGYIPAROSOK KÖZSZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET TERJESZTŐ SZAKLAP. (MUNKAADÓK LAPJA.) ELŐFIZETÉSI ÁR: EGÉSZ ÉVRE .............................. FÉL ÉVRE ............................................. 16 KOR. 8 KOR. Gazdasági feladataink a következő évtizedben. ) Irta: Paul Vilmos, kir. tanácsos, a brassói kereskedelmi és iparkamara elnöke. Bár a két állam által megkötött kiegyezés törvényerőt még nem nyert, a nyilvánosság körében már most felmerül az a kérdés, hogy a legközelebbi tíz esztendőben milyen gazdasági intézkedésekre van szükségünk ahhoz, hogy az országnak Ausztriától való gazdasági függetlenségét biztosítsuk, amely függetlenség a ma kormányon levő politikai pártok hő óhaját képezi. Teljesen czéltalan már most szellőztetni azt a kérdést, hogy az Ausztriával való gazdasági közösség kapcsolatát a most következő tíz esztendő lefolyása után megszakítsuk-e? Remélhetőleg e tekintetben 1917-ben éppoly kevéssé lesznek politikai jelszavak és az ezek által oly alaposan felizgatott néptömegek irányadók, mint jelenleg, remélhetőleg akkor is a helyzet helyes és bölcs felismerése, az okosság és czélszerűség lesznek a döntő tényezők, mert csak így kerülhetünk el egy szerencsétlenséget, amely az országot kimondhatatlan nyomorúságnak tenné ki. A kellő pillanatban, amennyiben a viszonyok nem változnának meg addig valami rendkívüli módon a mi előnyünkre, csak azon okos ember módjára cselekedhetünk, ki inkább keres magának egy tőkeerős társat, aki mellette szintén megélhet, de akinek a tőkeereje neki is bőséges, jó jövedelmet biztosít, mint hogy kellő anyagi eszközök híjján kitegye magát a biztos eladósodásnak, a nyomornak és az előre látható tönkremenetelnek. De hagyjuk a jövő zenéjét ! Ha már az'’ország lakóinak legnagyobb részében megvan a kívánság, hogy az Ausztriától *) Adjuk érdemes munkatársunknak ezt* a czikkét, igen érdekes tartalmánál fogva, noha egyes részei — mint pl. azok, melyek az Ausztriával való gazdasági viszonyra és a bankügyre vonatkoznak — egy cseppet sem fedik a mi véleményünket. , Szerbe való elszakadást keresztül vigyék, de csak akkor, amikor Magyarországon minden tekintetben elő vannak készítve a viszonyok elváltozásra, akkor önmagától felmerül a közelfekvő kérdés, hogy a gazdasági élet mely területeit kell egy különösen intenzív művelésnek alávetni, milyen eszközökkel kell ezt a megmunkálást keresztülvinni ahhoz, hogy bátran foghassunk hozzá a gazdasági függetlenítés munkájához. A gazdasági élet két főcsoportra oszlik : az egyik a mezőgazdaság nagy és hatalmas területét fogja át, a másik sokkal gyengébb : az ipari vállalkozás terrénuma. E kettő között mint közvetítő áll a kereskedelem, melyhez még a bank ügyét is hozzászámíthatjuk. Hazánkban a mezőgazdaság oly kiváló fejlettségre tett szert, hogy nemcsak a belföldi fogyasztást fedezi, hanem még igen nagy mértékben rászorul arra is, hogy termelvényeinek a külföldön biztosítson piacot annál nagyobb mértékben, minél kevésbbé van az ipari vállalkozás hasznot hajtó volta az országban kifejlődve. Mert csak az ipar tekintélyes növelése által emelhetjük saját országunkban a fogyasztási képességet annyira, hogy mezőgazdaságunk ne legyen többé függőségi viszonyban az osztrák piachoz. A mezőgazdaság tehát nem képezi akadályát a gazdasági függetlenség elérésének , az átháríthatatlan akadály inkább abban rejlik, hogy agráriusaink ma rá vannak szorulva az Ausztriába való vámmentes bevitelre és hogy ők a saját érdekeik helytelen mérlegelése folytán a nyilvános terheket magukról, amennyire csak lehet, át akarják hárítani a gyermekczipőket taposó és ma még rendkívül gyenge lábon álló kisiparra, a fiatal nagyiparra, amivel az utóbbiakat megakadályozzák a mezőgazdaság érdekében is fekvő fejlődésükben. Eklatáns bizonyság erre az adójavaslat, melyre később vissza fogok térni. A gazdasági függetlenséget eddig azért nem érhettük el, mert mezőgazdaságunk rá van szorulva az osztrák piacra és mert országunk nagyon szegény ahhoz, hogy a Magyarország gazdasági függetlenítéséhez szükséges előfeltételekről gondoskodhassék. Mindennemű ipari czikkek behozatala révén évenként száz milliókkal adózunk a külföldnek. Mindebből az következik, hogy egész figyelmünket arra kell fordítanunk, hogy saját ipari tevékenységünket jelentékeny módon emeljük, hogy ezáltal a néz gazdasági jólétet lehetőleg fokozzuk , a mezőgazdasági termelvényekre vonatkozó fogyasztási képességet az országban olyan fokra emeljük, hogy a mezőgazdaságnak a külföldi piacoktól való függését lehetőleg kis mértékre szorítsuk le. Így tehát az ipar az a tényező, melyre jövő gazdasági politikánk folyamán a legnagyobb súlyt kell helyeznünk, melynek továbbfejlesztésére és megerősítésére kell minden erőnket összpontosítanunk. Kisiparunk beteg. Fejlődését és megerősödését megakadályozta a szinte korlátlan iparszabadság, a gyenge inaskiképzés az iparostanoncz-iskolákban, a mestereknél való gyakorlati kiképzésnek a legtöbb esetben hiányos volta. Sajnálattal konstatálható tény, hogy a kisiparnál a legritkább esetben találkozunk a saját erőből való érvényesülésre irányuló törekvéssel, a legtöbb esetben az a kívánság dominál, hogy a kormány anyagi támogatásának kieszközlése árán úgy ahogy, tovább lehessen vegetálni. Gyáriparunk fiatal, erős küzdelmet kell megvívnia a túlságosan hatalmas osztrák iparral, de azért nem kell reménytelenül szembe állni vele, mert ugyanazokat a fegyvereket használhatja, mint ellenfelei: teljes ismeretét a technikai és kereskedelmi tudományoknak, buzgó törekvést, a legszélsőbb határig HIlIDEKKER SANDOR sodronyszövet., BUDAPEST, fonat. és kerités-gyára Vill., Üllői-ut 48. sz. Készít mindennemű sodronyszöveteket és fonatokat gazdasági és gyári czélokra. Sod- tronykeritéseket mindenféle kivitelben. I