Honi Ipar, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-01 / 1. szám
menő takarékosságot és mint a sikernek elengedhetetlen feltételét, a szigorú korrektség érvényesítését az egész üzletvitelben. Fenntartás nélkül el kell ismernünk, hogy kormányunk, főleg kereskedelmi minisztériumunk évek sora óta erélyesen törekszik arra, hogy új törvények alkotása által megfeleljen a modern gazdasági követelményeknek és hogy közvetlen támogatások nyújtása által elősegítse a már fennálló iparok fejlesztését, új ipari vállalatok alapítását. De azért ezek az intézkedések semmiképpen sem lehetnek elegendők arra, hogy az iparfejlesztés terén olyan sikereket produkáljanak, amilyenek elengedhetlenül szükségesek- Meddő a harcz, ha az iparfejlesztés körébe bele nem vonnak más, nem kevésbbé fontos tényezőket. Mindenesetre sajnálatos körülmény, hogy a kormány, ha el is kell ismernünk dicséretes iparfejlesztési törekvéseit, nem fordít elég gondot a már fennálló, évszázadok folyama meggyökeresedett kisebb, de amellett teljesen élet- és fejlődésképes ipari üzemek támogatására. Az iparfejlesztés leghálásabb terrénuma ott van, ahol évszázadok folyamán egy részben gyári üzemmé átalakult sokoldalú ipari tevékenység fejlődött ki, hol az ipar űzéséhez való hajlandóság nemzedékről-nemzedékre szállt át, hol a munkás lakosság is az átöröklés és megszokás elveinél fogva ragaszkodik az ipari üzemekben való dolgozáshoz. Ezeken a helyeken kell létesíteni az ipari központokat, itt kell támogatólag és segítőleg fellépni a kormánynak. Az ilyen iparfejlesztés azért ajánlatos, mert a természetesség követelményeinek felel meg és azért is bír a siker minden előfeltételével, mert ezeken a helyeken megvannak azok a mellékiparok is, melyeket egy nagyipar sem nélkülözhet fejlődésében. E helyett hányszor tapasztaljuk, hogy az új iparvállalatokat oly helyeken létesítik, hol az összes előfeltételek hiányoznak, és hol már rövid idő múlva a senyvedés észlelhető és beáll az a helyzet, hogy nemcsak a kormány veszti el a támogatásra fordított nagy összegeket, hanem a vállalkozó is a saját vagyona elvesztésével fizeti meg a gazdasági előrelátás és körültekintés hiányát. Ilyen példák csak lesújtólag és bénítólag hatnak a vállalkozási szellemre. Komoly iparfejlesztésről csak akkor lehet szó, ha a törvényhozás gondoskodik a szükséges előfeltételekről, kellő számú tanoncz- és szakiskoláról, arról, hogy kellő mennyiségű szén elfogadható áron álljon rendelkezésre, hogy a vasúti forgalom hivatásának megfeleljen, hogy a pénzszükséglet elviselhető feltételek mellett nyerjen kielégítést, hogy a feltétlenül szükséges munkaerő kéznélgyen, hogy a külállamokkal, különösen a szomszéd államokkal kötött szerződések számoljanak a magyar ipar jogos kiviteli törekvéseivel. Az új ipartörvény bizonyára orvosolni fogja ezen hiányok némelyikét, de nem követeli kellő szigorral a képesítést, úgyhogy e tekintetben nem gondoskodik majd kellőképpen a szakavatott és tanult iparosság érdekeinek megvédéséről. Sajnos továbbá, hogy az új adótörvényjavasat által okozott kár messze felülmúlja majd azt a hasznot, melyet az új ipartörvénytől várhatunk. Most, amikor az ipar annyi bajjal küzd, mikor munkáshiány, széniiség, vagyonhiány, pénzdrágaság és pénzszűke a szomszéd Duna-államokba való kivitel lehetetlenné tétele oly nagy mértékben megnehezítik az iparos existencziáját, most lép a kormány olyan adó-törvényjavaslattal a porondra, mely konveniálhat ugyan a túlhatalmas mezőgazdaságnak és főleg a nagybirtoknak, de amely az ipar és kereskedelem érdekeit a legmostohább elbánásban részesíti. Ezeknek a gazdasági tényezőknek mindent el kell követni, hogy ez a törvényjavaslat lekerüljön a napirendről, mert az alap, amelyen épül, hamis és lehetetlenné fogja tenni egész jövő iparfejlesztésünket. Azért harcolni kell a törvényjavaslat ellen és azt kell vele tenni, amit megérdemel : martalékul kell odadobni a megsemmisülésnek. A széniiség okát és eredetét valamennyien ismerjük. Bányáink nem gondoskodtak kellőképpen az évről-évre fokozódó fogyasztás kielégítéséről, sőt nagy lelki nyugalommal nézték, hogy munkásaik egy része, nem bíván itthon kielégíteni a nagyobb munkabérekre vonatkozó igényeiket, mint szegődik el más államok bányaüzemeihez. Az időközben mindig kritikusabb pénzügyi viszonyok, vasúti szervezetünk hiányos működése és más körülmények folytán nem várható, hogy a magánvállalkozás kiterjedtebb mértékben vesse rá magát ezen üzlet fejlesztésére, azért a kormány nem zárkózhatik el az elől, hogy maga lásson hozzá szénbárkák feltárásához. E tekintetben az iniciatíva már megtörtént, csak az a kár, hogy nem gondoskodtak kellőképen arról, hogy az ország mindazon részeiben, hol az előfeltételek megvannak, ilyen állami művek létesüljenek, így például teljesen figyelmen kívül maradt Erdély, melynek különféle városai szép és fejlődésképes iparral bírnak. Ha valahol átoknak bizonyult, amikor egy félszázadon keresztül az összes életműködések a politika uralma alá kerülnek, ha valahol kitűnt, milyen káros, ha a politikai elem túltengése folytán a közgazdasági tevékenység nyugodt és céltudatos működése megzavarást szenved, vogy világosan látjuk ezt a mi saját gazdasági fejlődésünkben és annak főleg a vasúti forgalomra vonatkozó mozzanataiban. Ha a kormány vaserélylyel nem ragadja meg az irányító fonalat és nem gondoskodik arról, hogy vasúti hálózatunk megfeleljen a fokozódó igényeknek, ha haladéktalanul nem intézkedik a forgalmi eszközök gyarapítása dolgában, v úgy menthetetlenül katasztrofális helyzetbe kerülünk. A munkáshiány várhatatlan kapcsolatban áll az élelmiszerek drágaságának kérdésével. A gazdasági életnek Amerikában való megrendülése és a munkabéreknek ott eszközök megcsökkenése folytán sok Amerikában dolgozó munkás kényszerült a visszavándorlásra és feltehető, hogy a jövőben a kivándorlás határozott csökkenésére számíthatunk. Tartós eredményre azonban csak úgy gondolhatunk, ha az élelmiszerek ára tekintetében is javulás lesz észlelhető. Az élelmiszerek drágasága tekintetében vannak, akik azt vitatták, hogy azt mesterségesen idézték elő ; különösen a húsdrágaságot a mészárosok mesterkedésének tulajdonították, de az ország különböző városaiban végzett próbavágások teljesen igazolták ezen állítás tarthatatlan voltát. A marha és azzal együtt a többi termék aránytalanul drága , és a javulás előidézése tekintetében az összes kicsinyes eszközök, mint HONI IPAR fi/IMIÁPflLmTés mindenféle gyári felszerelési és üzemi VIUIMiniXUron czikket legmegbízhatóbban lehet beszerezni LIGETI és Budapest, V., Vigszinház utcza 5. MAXOS csiszolóárugyár részvénytárs. Budapest Gyár és Központi Iroda, VI., SZABOLCS-UI. 4. Smirglikorong-gyár. Smirgliáru-gyár. Magyarorzás egyedüli nagy gépberendezéssel rendelkező csiszolóáru-gyára. A budapesti 1906. évi országos vas- és fémipari kiállításon Ajánlja saját gyártmányait és pedig: Naxos csiszoló - korongokat, carborundum, porund és fűrészélesítő-korongokat stb. Csiszoló-vásznakat a legkiválóbb minőségben, valódi Naxos fedéssel, üveg, kova és rubypapírt, szemcsét és üvegport stb. Különlegesség! Saját gyártmányú legkiválóbb minőségű, magas hőfoknál égetett csiszolókorongokban, melyek az amerikai elsőrendű gyártmányokat felülmúlják! Megrendelések smirglikorongokra bármely alakban és kivitelben, méret, rajz vagy minta szerint a legpontosabban eszközöltetnek. A csiszolókorongokat a gyár próbagépein a kétszeres fordulatszámra kipróbáltatja s kiváló minőségéért szavatosságot vállal, az „állami aranyérem "-mel kitüntetve. .Oroszláni védjegy. TELEFON 81-53.