Honi Ipar, 1910. január-június (11. évfolyam, 1-12. szám)
1910-01-01 / 1. szám
uyiii- XI. ill. ].HONI A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLALKOZÓK ÉS NAGYIPAROSOK KÖZSZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET TERJESZTŐ SZAKLAP. -----(MUNKAADÓK LAPJA.) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre — 24 kor. Fél évre— — 12 kor TELEFON 61—55. GYÁRFÁS OSZKÁR: Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én U7-is. BUDAPEST SUGÁR OTTÓ: BELFÖLDÖN: KÜLFÖLDÖN: Egész évre — 16 kor. Fél évre — — 8 kor. VI. KER., KIRÁLY UTCA 34. SZÁMJArsszerkesztő : A lezajlott esztendő nagy reményekkel indult. És ezeket a reményeket ráhagyja az utódjára. A reformok egész sorozatát készítette elő az induláskor, de azokból vajmi keveset valósított meg, hanem 1910-re bízza azok foganatosítását. A remények és reformtervek állaga nem változott, de a bizalom, mely hozzájuk fűződött, ellanyhult; a duzzadó erő, mely a reformokhoz gyürkőzött, elgyöngült; a lelkesedés, mely bokros munkák megkezdésében nyilvánult, elfásult. Aggódva nézünk az új esztendő elé. Nehéz küzdelmek elősejtelme nehezedik a kedélyekre. Alig merjük remélni, hogy a borús láthatár újév napjára kiderül és hogy gazdasági életünk tényezőiben a zsibbadt erő felvillanyozva, megújult bizalommal, tudatos lelkesedéssel lépi át az uj esztendő küszöbét. Nem szokás az uj esztendőt ilyen hangon üdvözölni. Sylvester estéjén a legfásultabb kedélyek is kirántják magukat— ha csak néhány órára is —a borongós hangulatból. Annyifelé osztogatják és annyifelé kapják a boldog új év kívánalmát, hogy ezeket a kívánalmakat azon az egy estén valóságnak veszik és mint a kelet-indiai hasis-evő, mosolygó illúziókba ringatják magukat. És ez ma nem is volna nehéz. Napilapjaink karácsonyi elmélkedéseiben sokfelé olvashattunk biztató jóslatokat. Higgadtan gondolkozó, józanul, hidegen számító bankigazgatók csábos képeket "varázsoltak elénk a világszerte uralkodó pénzbőségről, az ipari konjunktúrák általános javulásáról, a szemlátomást megszilárdult békekilátásokról. Mindezek ma világszerte csakugyan másképen festenek, mint a most lefolyt év elején, amikor még benne voltunk a financiális és ipari válságban és a háború réme fenyegette Európát. Világszerte ! Csak épen mi képezünk 1909 1910. Füstbe ment remények, kivételt. Súlyos válságok jutottak megoldásra mindenfelé, még a züllés klaszszikus földjének nevezett Ausztriában is. Nálunk azonban vajmi gyengén pislog a remény mécse. Ez nem lehet pusztán hangulat dolga. Keserves tapasztalatokban rejlik ennek a fásultságnak az oka. Ezekre a tapasztalatokra kell most utalnunk. Mikor a tavasz végén a helyzet válságosra fordult, a kereskedelmi és a földművelési miniszter beszámolókat tettek közzé a lefolyt három év alatt kifejtett működésükről. Felsorolták az eredményeket, melyeket a század kezdete óta uralkodott válság megoldása után, sokoldalú ügykörük minden ágában elértek. Valóban imponáló eredmények voltak. Közvéleményünk megtudhatta volna azokból, hogy a közjogi problémák kikapcsolása idejét milyen hasznos alkotásokra, milyen nagy sikerű munkára lehet kihasználni, hogy a meddő politikai harcok szünetelése alatt mennyi erőt tudunk gyűjteni, milyen szemlátomást tudunk izmosodni. Azok a beszámolók egyebet is tartalmaztak. Minden fejezetükben utaltak nagyfontosságú reformokra, melyeket az a svéd minisztérium közgazdasági életünk számos ágában előkészített és amelyeknek a megvalósítása a nemzet termelőerejét lényegesen gyarapítaná. Mindezek a reformok a bekövetkezett válság folytán abbamaradtak. Nem sorolhatjuk itt fel valamennyit. Csak néhány példát idézhetünk. A közlekedésügy terén munkába volt véve állami és községi utaink hálózatának nagyszabású és célirányos kiegészítése. Elkészült a kereskedelmi minisztériumban a Duna—Tisza-csatorna rég vajúdó, nagy horderejű tervének két alternatívája. Egy rendkívül érdekes emlékiratból megtudtuk, hogy minden előmunkálat megtörtént a samac—vukovári csatornához, melyen a Fiuméval és Bosnyákországgal való kiviteli és behozatali forgalmunk olcsó tarifákhoz jutna, úgy, hogy jórészben tárgytalanná válnának az aggodalmak, melyeket az osztrák államvasutaknak immár nyíltan bevallott fojtogató szándékai a magyar kivitel fejlesztésén dolgozó magyar közgazdákban keltettek. Közlekedési hálózatunk kiegészítésében közre akart működni még a földművelési minisztérium is. Egy törvényjavaslatban 192 millió koronát irányzott elő arra a célra, hogy a Duna és a Tisza egyes elhanyagolt szakaszai és két nagy folyamunk összes jelentékenyebb mellékfolyói az alsó szakaszaikon mindenkor hajózhatók legyenek. Ez a három terv azt jelentette, hogy az ország majdnem minden vidéke, a legszélsőbb perifériákig víziutat kap, amelyen a termékeit olcsón juttathatja a Fekete-tengerig vagy az Adria közeléig. És ennek a nagy hálózatnak gyupontja gyanánt tervezve van a nagy budapesti kereskedelmi kikötő. Az előző években oly sokszor tapasztalt árutorlódások és forgalmi zavarok arra indították a kereskedelmi kormányt, hogy a nagyobb állomások kibővítésére, második vágányok építésére, az állomási berendezések javítására, mozdonyok és vagyonok beszerzésére 400 millió koronát irányozzon elő és államvasúti hálózatunk tökéletesítésére 1917-ig terjedő programmot dolgozzon ki, melyének megvalósítása további 700 milliót igényelne. És mit kaptunk? Új helyi díjszabást itt és Ausztriában, olyat, hogy ropognak majd a csontjaink. Vagyongyáraink pedig üzemredukcióra, számos munkás elbocsátására készülnek. A kereskedelmi kormány nagy beruházásokat tervezett a telefonhálózatnál, hogy leszállíthassa a telefondíjakat, telefonösszeköttetést biztosítson az öszszes közigazgatási centrumoknak úgy az összes hozzájuk tartozó helységekkel, mint egymás közt és hogy lehetővé tegye a telefonozást Budapestről az összes nagy keleti városokba, a nagy német városokba, sőt Párisba és Londonba is. Arról nem is szólunk itt, hogy ezek a nagyszabású tervek nemcsak közteke- HADEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, BUDAPEST, fonat-, és kerités-gyára Vili,, 0 Hői - ut 48/23. |I | Készít mindennemű sodronyszöveteket és | I fonatokat gazdasági és gyári czélokra. Sod- I | I fonykeritéseket mindenféle kivitelben. |