Honi Ipar, 1910. január-június (11. évfolyam, 1-12. szám)

1910-01-01 / 1. szám

1910. JANUÁR 1.• Ipari érdekképviseletek Magyarországon. A kereskedelemügyi minisztérium a na­pokban 130 oldalra terjedő könyvet tett közzé, mely részletes táblázatokat közöl az az ipartestületekről, ipartársulatokról és 21 nagyobb ipari érdekképviseleti egyesü­letről. A könyv figyelmet érdemel, mert megtudjuk belőle, hogy kisiparunk mily gyenge akcióképességet fejt ki a maga­­érdekképviseleteiben, közép- és nagy­iparunk pedig mily sok kívánni­valót hagy fenn az egyes szakmák szervezke­dése tekintetében. A könyv első­sorban az ipartestületek­­ről szól. Megtudjuk, hogy 1906-ban 343 ilyen testület állott fenn és ezeknek a kötelékébe 316.374 iparos tartozott, még pedig 112.916 mester, 136.992 segéd és 66.466 inas. A mesterek és a segédek száma 1901. óta csekély mértékben sza­porodott és csak az inasok száma növe­kedett tetemesen. Ezt a jelenséget a könyv azzal magyarázza, hogy a nagyobb városokban és községekben a kézműipa­­rosok és a segéd nélkül dolgozó kisiparo­sok száma mindinkább fogy, a törpe­ipar helyet ad a több munkást foglalkoz­tató és tőkeerősebb kisiparnak. Az inasok feltűnő szaporodása az olcsó munkaerő tartására irányuló törekvésre vezethető vissza. Egy-egy ipartestületre átlag 194 inas, 399 segéd és 329 mester esik. Az ipartestületek tagjai sorában leg­nagyobb számmal szerepelnek a ruházati ipar körébe tartozó iparűzők, mert ezek képezik a tulajdonképeni iparral foglal­kozó lakosságnak körülbelül egy harma­dát és magában Budapesten a férfi- és a női szabók két ipartestületébe 35.000­­egyén tartozik. Az országban 58.112 egyén tartozik a férfi- és női ruha­­készítő iparhoz.­­ Az ipartestületekben van 32.596 czipész, csizmadia 20.020 (10%-kal kevesebb mint 1896-ban), 2.064 kalapos, 20.596 kovács, 17.171 kőműves, 8.970 ács, 4.132 építőmester, 5.751 szoba­festő, 19.858 asztalos. Ami már most az akcióképességet illeti, a könyvből megtudjuk, hogy a budapesti mészáros-ipartestületnél a tagdíj nem kevesebb mint 36 korona, de a vidéken már sokkal kevesebb, így pl. a hőgyészi (Tolna) csak 40 fillér tagdíjat szed ; 32 testületnél a tagdíj kevesebb mint 1 ko­rona, 184-nél 2 koronáig terjed, 92-nél 4 koronáig és 12-nél 6 koronáig terjed ; mindössze 23 testület tud 6 koronánál magasabb tagdíjat szedni. És a tagdíj­­hátralékok még így is 430.158 koronát tesznek. Az ipartestületek kiadásai 1906-ban 1. 126.151 koronát tettek. A személyi és a kezelési kiadásokra 465.000 korona esett, több mint 41%. Nem sajnáljuk, sőt keveseljük ezt a pénzt, mely az iparosérdekek szellemi képviselőinek jut, de szörnyen resteljük, hogy ipari célokra és segélyezésekre az ország összes ipartestületei csak 33.216 koronát fordítottak. Ez szégyenletesen kevés. Költöttek nevezetesen inasjutalmakra 8.842 K-át, ipariskolák fenntartására II. 981 K-át és szaklapokra összesen, az egész országban, 4.628 koronát. A segély­adományokra 1896-ban 20.624 K-át, 1901-ben 31.161 K-át, 1906-ban csak 7.765 K-át szántak, ami valóban meg­döbbentő . A tagdíjak 36%%-át »vagyonképzés«­­re fordították. Egy-egy ipartestület átlagos kiadása 3.283 korona volt, de volt 5 olyan ipar­testület, mely 100 koronánál kevesebbet költött, 82 testületnél 500 koronánál ke­vesebb volt a kiadás; mindössze 49 testületnek a kiadása haladta meg az évi 5.000 koronát. A békéltető bizottságok 4.473 ügyet békés után, 5.116 ügyet határozattal in­téztek el és csak 863 határozat ellen éltek a felek bírói jogorvoslattal. A szakképzettség előmozdítására az összes ipartestületek 21.229 koronát for­dítottak. Abból ugyan vajmi kevés tett szakelőadásokra,munkakiállításokra, könyvtárakra, iparos- és ifjúsági olvasó­köröknek. Mindössze 11 ipartestület tart fenn szaktanfolyamokat összesen 6.665 korona költséggel. Csak 81 testület tart fenn könyvtárt. Ezekben a könyvtárakban van összesen 10.370 szépirodalmi és 4.494 kötet tudo­mányos és ismeretterjesztő könyv. Ez nem nagyon biztató a szakiroda­­lomra nézve. Még szomorúbb az, hogy a 81 könyv­tárt 1906-ban csak 4,946 egyén vette igénybe. Több mint 300.000 ipartestületi tag egy egész év alatt mindössze alig 5000 ízben kért ki könyvet az ipartestületi könyvtárakból. Hogy mennyi szak­könyvet kértek ki, azt már nem is mer­jük kérdezni. Amit a munkaközvetítésről, a munka­szállókról, a rokkantegyletekről ír a könyv, azt már nem részletezzük. Az eredmények felette soványak. Egészben véve azt a tanulságot me­rítjük a könyvből, hogy a magyar késni sí­­iparosok és kisiparosok sem­ ijesztően el­maradt a világtól. A második fejezet az ország 332 ipar­­társulatáról szól. Ezeknek összesen tagjuk volt, összes bevételük 487.193 ko­ronát, összes kiadásuk 209.934 h-át tett. Ezek is nagyban és egészben »vagyon­­­gyűjtéssel« foglalkoztak, össze is szerez­tek vagy 2.041.589 K értékű vagyont. Váljék egészségükre! A céhmaradványt képezett ipartár­sulatok száma 207-re rúg , az összes ta­gok száma 12.708 volt, összes évi bevé­telük 427.607 K-t tett. Összes vagyonuk meghaladja a 31­6 millió koronát. De ipari célokra és segélyekre összesen 4500 koronát fordítottak. Ez az intézmény tisztára holt kés. En­nek a vagyonát kisajátítani, szekulari­zálni kell, mert ekkora vagyonból alig 2%-ot fordítani a haladás céljaira — ha­lálos bűn. Az 1872 : VIII. t.-c. (ipartörvény) élet­belépte óta 104 ipartársulat alakult, összesen 8033 taggal. Ezeknek az összes kiadásai 76.735 koronát tettek. Ebből az összegből ipari célokra és segélyezé­sekre 5,85% jutott. Nem is igen fognak többet költeni, mert eddig még csak 268.540­­ vagyont gyűjtöttek. De még jobb volna, ha egyszerűen fel­oszlatnák, mert valóban nem értjük, hogy minek is vannak a világon. Térjünk át a nagyobb ipari és keres­kedelmi érdekképviseletekre, amelyeknek a­ kötelékében a közép- és nagyipar tö­mörül. A könyv 21 ilyen érdekképviseletről számol be. Azoknak összesen 18.775 tag­juk van, de ebből a nagy számból 11.264 jut az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésre. Ezután következik az Országos Ipar­egyesület 2643 taggal (646 kis- és mű­iparos, 521 gyáros, 294 vállalat, 284 tes­tület, szövetkezés és betegsegélyzőpénz­­tár, 70 megye és város, 216 kereskedő, 232 »lnteiner«), a Magyar Kereskedelmi Csarnok 1715 taggal, a Gyáriparosok Szövetsége 542 taggal (most már 700 van), a szállodások és korcsmárosok tár­sulata 443 taggal, a fővárosi kereskedők egyesülete 376 taggal és a budapesti ke­reskedelmi testület 352 taggal. Szóval az »ipari és kereskedelmi­ ér­dekképviseletek tagjainak óriási többsége a kereskedőkből kerül ki.

Next