Honi Ipar, 1910. június-december (11. évfolyam, 12-24. szám)

1910-06-15 / 12. szám

m. ill. 12.HONI IPAR­OP (MUNKAADÓK LAPJA#^^*^!^ y/ FELELŐS SZERKESZTŐ: '^z.Editesrí&sta tvddendfkrtKL felelős szerkesztő .­ _ előfizetéskor \ ^ 3SEQ E# K*M50HJ^ATAL BUDAPEST. VI. KER., KIRÁLY­ UTC^| 34. SZÁM. TELEFON 61—55. ELŐFIZETÉS! BELFÖLDÖN: Eg­ész évre — 16 kor.. Égi Fél évre — — 8 kor. Megjelenik minden hónap t­­ cC low AFffff.3 A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT KÜZDŐ IPARI, KERESKEDELMI és közgazdasági folyóirat, a munkaadók szociális érdekeit, a vállalkozók és nagy filorások köz­===== SZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ És AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKÜL NEINCS SUGÁR OTTÓ, társszerkesztő : GYÁRFÁS OSZKÁR. A repülőverseny és a magyar ipar. Irta : Martos Viktor magánmérnök. Egy évvel ezelőtt a repülőgépeket csak újsághírekből, azoknak képét csak il­lusztrációkból vagy a »moziból« ismertük. A rheimsi, bresciai, frankfurti, tempel­­hofi, heliopolisi versenyek meggyőztek arról, hogy repülni már többen is tud­nak, és Blériotnak sikerült repülése a La Manche-csatornán át annyira fel­keltette nálunk is az érdeklődést, hogy ujjongó örömmel üdvözöltük a kiváló aviatikus szeptemberi látogatását ma­gyar földön. Pedig valójában Blériot magyarországi látogatása igazi csapás volt a ma­gyar aviatika fejlődésére nézve. Itteni repülésének sikere azt a tévhitet keltette a magyar közönségben, mintha Blériot volna úgyszólván az egyetlen aviatikus, aki igazán repülni tud, sőt igen komoly, képzett oldalról hangzott el az a jelszó, hogy a Blériot-gép tekinthető a jövő igazi repülőgép-típusának. A Blériot­­monoplán országszerte népszerűvé vált és a Blériot jelszó elegendő volt, hogy a magyarországi kirakatok bármely mutat­ványos tárgya iránt felkeltse a lelkesedést. Ezekhez a túlzásokhoz szerencsétlenségre hozzájárult még az, hogy ugyanazon idő­ben, amikor Blériot nálunk sikeres repülé­seit végezte, egy szerencsétlen magyar amatőr Farman-biplánon előbb Francia­­országban, majd idehaza végzett repülési kísérleteket, de a nagyhangú reklám da­cára, amelyet saját magának csinált, gu­­rulásnál egyebet nem tudott elérni. Ily módon köznevetség tárgyává lön, sőt a­mi sokkal rosszabb, balsikere hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyar közvéle­ményben a biplánokat teljesen érdemet­­lenül diszkreditálja. Blériot repülése serkentőleg hatott ugyan Magyarországra, de abba a sze­rencsétlen irányba sodorta aviatikánk fejlődését, hogy mindenki, aki a re­pülés terén akár aktív, akár passzív módon próbálkozott, vagy Blériot-gépet vett, vagy Blériot-féle monoplán többé vagy kevésbbé sikerült utánzására töre­kedett. A biplán, talán a Kutassy-féle balsikerek következtében, egyáltalában nem is került kombinációba. Ellenben Blériot elég jó üzletet csi­nált ; mindjárt ittléte alkalmával egyik repülőgépének vevője akadt, azóta egyre­­másra bejárta az újságokat a hír, hogy ez meg ez az előkelő úr Blériot-monoplánt vett .Bánky Donát műegyetemi tanár, aki repülőgép-stabilizátort talált fel, egyene­sen azért utazott Párisba, hogy Blériot­­gépet vegyen, melyen stabilizátorát kipró­bálhatja. Zsélyi, Adorján, Horváth ma­gyar aviatikusok monoplánjaikat Blériot típusának szem előtt tartásával szerkesz­tették, pedig érdemes lett volna kissé a többi szerkezetekkel is közelebbről fog­lalkozni. A most lezajlott repülőverseny e te­kintetben nagyon oktatólag hatott ha­zánkban. Az elmúlt, hónapokban minden oldalról kétség merült fel, vájjon helyes dolog-e Magyarországon olyankor nemzet­közi repülőversenyt rendezni, amikor a magyar aviatika még gyermekkorát éli és a díjak minden emberi számítás sze­rint külföldi kézbe jutnak. Az Aero-Club erős akciójának köszönhető, hogy a re­pülőversenyt mégis megtartották, és ha a drága díjak külföldiek zsebébe vándo­roltak is, azért ezekből a versenyekből számos tanulságot vonhatunk le, amelyek határozottan megérdemlik azt az áldo­zatot, amelybe a repülőverseny került és nem méltányolható eléggé az Aero- Clubnak az az energiája, hogy a repülő­versenyek más időre való elhalasztásába nem ment bele. Mindenekelőtt meggyőződhettünk ar­ról, hogy nem minden monoplán, a­mi repülőgép. A biplánok tekintélyes szám­ban voltak képviselve és ha alakjuk nem is oly kecses és elegáns, mint a monopláné, azért még a laikus is azt a benyomást meríthette, hogy a biplán stabilitás és biztonság tekinteté­ben feltétlenül előnyben részesítendő és ha talán lomhább is, mint a karcsú mono­plán, azért kezelése biztosabb és való­színűleg könnyebben lehet rajta meg­tanulni a repülést. A repülő verseny­téren szárnyra kapott egy Farmannak állítólag kimondott igéje, hogy tudni­illik az ő gépén eddig mindenki meg­tanult repülni, csak egy ember nem. Ez az ember azonban szerencsére Magyar­­országban lakik, tehát oly messze, hogy a nagy világ erről tudomást nem szerez. Tényleg láttunk Farman- és az ezzel rokon Voisin- és Sommer-biplánokkal bravúros repüléseket oly könnyedséggel, hogy bámulatba ejtett bennünket és­ oly rövid nekifutással, hogy pl. Paulban e téren mindjárt első nap világrekordot állított fel. Tény az, hogy az indulási kísérletek biplánon sokkal biztosabban sikerültek és a közönségben szájról-szájra járt a mondás, hogy »mégis biztosabb a biplán.« Mikor azután a monoplánokat láttuk, amelyek ugyan küzdelmesebb indulás után, de azért derekasan megállták he­lyüket fent a levegőben, akkor viszont az a felfogás ment át a köztudatba, hogy gyorsaság tekintetében alighanem a mo­nopláné lesz a győzelem és hogy esztétikai szempontból a biplán nem érheti utól. Az egyes szerkezeteket illetőleg azt láttuk, hogy a biplánok közt három alap­forma dominál: a Farman-, Voisin- és a Wright-féle és az egyes aviatörök, akik biplánjukat saját szerkezetüknek neve­zik, ezen alapformák valamelyikén csak jelentéktelenebb módosító változtatáso­kat végeztek. A monoplánok túlnyomó része sem mutat nagy változatokat, Blériot-typ főképen a magyar konstruk­ciókon dominál, egyébként túlnyomó többségben láttuk az egymáshoz ha­sonló Antoinette- és Henriot-szerkezetet, míg teljesen új alapot az osztrák ere­detű Etrich- és Werner-Pfleiderer-féle gép mutat, amelyeken Illner, illetve Pischof HARDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerités-gyára BUDAPEST, VIII. kerület, Üllői­ út 48/23. szám. Részit mindennemü sodronyszöveteket és fonatokat gazdasági és gyári célokra. Sodronykeritéseket ková­csolt vaskerettel és anélkül, mindenféle kivitelben. Minták és árajánlatok kívánatra díjmentesen küldetnek. .tbter.

Next