Honi Ipar, 1910. június-december (11. évfolyam, 12-24. szám)
1910-06-15 / 12. szám
4 SELYEMSZITASZÖVET a legjobb külföldi gyártmányokkal vetekedő kivitelben, előnyös árak mellett ajánlják MARKOVICH JANOS ES TARSAI : sel^m^majomszitaszövet. és butorplüssgyár . Hengerek kívánatra önköltségen áthuzatnak. KESIWARK (Szepesmegye). -------- Tessék árlapot és mintát kérni. _____ Gyári Képviselő: WEISZ BÉLA, Budapest, V. Ker., Lázár*utca 13. szám, de hogy később egyéb szükségletek fedezésére is vállalkoztak, csakhamar át kellett térniök az üzem nagyobbodásával arra, hogy a fontosabb szükségleti cikkeket saját üzemkörükben maguk gyártsák, mégpedig, mint ez később be is bizonyult , csodás eredménynyel, így elsősorban is 1875 ben sütemény- és cukoráruk gyártásába kezdtek Crumpsallban, Manchester mellett. Jelenleg 350 munkás dolgozik ott. Sorra következtek a leicesteri cipőgyár, mely évente 2 millió pár cipőt állít elő, azután a battley-i gyapjúárugyár, a leeds-i és manchesteri ruhagyár, majd az ugyancsak Manchesterben felállított bútorgyár. Nyomon követte ezeket a durhami, majd az irlami szappangyár, melyben hetenkint 150,000 klgr. áru készül el. 1891-ben Dunstanban óriási gőzmalmot állítottak fel, Londonban kefegyárat, továbbá egy óriási épületben teát, csokoládét, cacaót stb. kezelnek. Legmodernebb felszereléssel kiállított üzem ez, 75,000 négyszögölnyi lábterületen épült épületben száznál több lóerejű gépek segítségével kb. 5 millió korona értékű árut szolgáltattak innen ki. 1895-ben Manchesterben óriási nyomdát állítottak fel, melyet egy nagy dohánygyár követett, majd Littleboroban flanektgyárat, Middletonban konzervgyárat és Silvertonban rozsmalmot helyeztek gyors egymásutánban üzembe. A legnagyobb sikert azonban az izlandi tejgazdasággal érték el, melyet francia és hollandus módra rendeztek be és amely a világnak talán legtökéletesebb ilynemű intézménye. Később már akkora mérveket öltött az üzem, hogy saját hajók beszerzéséről kellett gondoskodni, amely a külföld saját bevásárló telepeiről beszerzett árukat továbbította a központba és ma vagy tíz nagy, tengert járó hajó felett rendelkeznek. Bár ha már 1825-ben is megpróbálkozott von Owen, későbben pedig Vansittart egy szövetkezeti alapokon működő banküzemmel, teljes sikertelenség után az eszme csak 1869 óta Thomas Hughnes alatt tudott talajra találni. A »Wholesale« bankjának mai üzeme minden képzeletet felülmúló, óriási biztosítási üzeme is van, és ha még hozzátesszük, hogy itt csak legfelületesebb képét kívántuk adni e csodás intézménynek, megemlítjük végül még, hogy a hivatalnokok és munkások fizetése nem haladja túl a különben szokásos átlagot, és hogy minden hivatalnoknak igénye van kétheti szabadságra ; fizetését ez idő alatt megkapja, míg a munkások ugyancsak kérhetnek kétheti szabadságot, de erre az időre fizetést nem igényelhetnek. Böngészet az uj Iparfejlesztési Emlékiratból. VIII. Bőrgyártás. Az uj Iparfejlesztési Emlékirat részletes ismertetését a bőrgyártás helyzetének a méltatásával fejezzük be. Erre az iparágra is áll az, amit már annyi iparágról kellett elmondanunk, hogy megvan a nyersanyag bőven, de a külföld dolgozza azt fel a számunkra. A bőrgyártás előfeltételei megvannak Magyarországon: nagy állatállomány, tekintélyes csererdők, kiterjedt barnaszéntelepek. Mindezek dacára a magyar bőrgyártás, — eltekintve a talpbőrök, a közönséges tehénfelsőbőrök, a timsós-, szattyán- és kordovánbőrök gyártásától — megakadt. Ezt részben a világkonjunktúra okozta, de részben az is, hogy vállalkozó szellem és tőke hiánya miatt a gyári berendezések modernizálása tekintetében a Nyugat bőrgyárosaival nem tudtunk lépést tartani. Hiányzott a kémiai tudás is és a bécsi bőripari kísérleti állomás feladatát a nálunk egy évtized óta működő vándortanítói intézmény csak kis részben pótolhatta. Míg a külföldi gyárosok az ízlés és a divat változásaihoz alkalmazkodtak, mi a megszokotthoz ragaszkodtunk. Hazai nyersanyagunk jó része nem elsőrendű, mert a földbirtokosok az állatbőr legértékesebb részére süttetik nevük kezdőbetűit, sőt egész családi címerüket, a mészárosok pedig a bőrt összevagdalják, mikor az állatról lefejtik. A bőr értékét csökkentik a légycsípések, ostorcsapások és egyéb sérülések nyomai is. És ha akad is első minőségű hazai anyag, azt a nagyobb anyagi eszközökkel rendelkező külföldi gyárosok vásárolják össze. Cipőiparunk fejletlensége is gátolja a bőrgyártás föllendülését. A bőrgyáros és a fogyasztó közönség közt közvetítőként túlnyomó részben szegénysorsú kisiparosok szerepelnek. Élő vágómarhában 100 millió és sertésben 60 millió közt ingadozik a kiviteli többlet értéke és bőrgyártásunk a lábon kiszállított magyar jószág bőrének egy részét a külföldről kénytelen visszaszerezni, így pl. 1907-ben 22 millió K értékű nyersbőröket hoztunk be és 156 millió K értékűt vittünk ki. A kormány, amennyire lehetett, igyekezett ezeket a bajokat ellensúlyozni. Az utolsó 10 év alatt 175 bőriparost részesített összesen 1.968,420 K értékű pénz- és gépsegélyben és meg is honosította sok olyan cikk gyártását, amelyet 1898-ban nálunk még egyáltalán nem készítettek. De azért még igen sok a tennivaló. 1901 óta kikészített bőrökből való évi behozatalunk 349 millióról 519 millióra, emelkedett, s hét év alatt összesen 301 millió K-át tett, míg a kivitelünk 152 millióról csak 232 millióra emelkedett és hét év alatt összesen 135 millió K-át tett. Bőrgyáraink 1906. évi termelését már február 1-én ismertettük és így ezúttal csak annyit említünk meg, hogy ez a termelés 63.332.308 K értéket képviselt, amiből 28,152.793 K esik a talpbőrszerűen kidolgozott bőrökre, 20,677.747 K a nem talpbőrszerűen kidolgozott marha- és lóbőrre, 1 és fél millió K a természetes szinű borjúbőrre, 4,764.595 K a másszintire, 1,951.640 K a kikészített bak-, kecske-, gödölye-, juh- és báránybőrre és 526.800 K a kertyűbőrre. A nem gyárszerű üzemek termelését kereken 5 millió K-ra lehet becsülni. A gyári termelés 49 gyár és 15 u. n. szakcsoport (közös gépműhelyét fenntartó tímárok) közt oszlik meg. 1898-ban a gyáripari termelés csak 27.396.172 K-ra rúgott; a javulás 8 év alatt 55%, illetveha az 1898 évi termelést az 1906-iki magasabb értékben HONI IPAR raktárba, pincébe, irodába hoznak a LUXFER-prismák.Osztrák-Magyar LUXFER-PRISMAGYAR kölényt választunk el. f. t. Haas és Somogyi mérnökök. BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UTCA 14. TELEFON 72-44.