Honi Ipar, 1910. június-december (11. évfolyam, 12-24. szám)
1910-12-15 / 24. szám
46 összeállítás végett, míg egy része a lemezgyárban nyer teljes elkészítést és kész dobozzá dolgoztatik fel. Ezen utóbb említett helyiségben nyert hulladékok újból való feldolgozására egy több részű teknővel ellátott foszlató- és »Holländer-gép« szolgál, mely gépeken az anyagot újból lemezzé készítik elő. Az egész gyár helyiségei, udvara és munkáslakásai villanyvilágítással vannak ellátva, míg helyiségei gőzfűtésre vannak berendezve. A fentebb ismertetett berendezéssel készített faanyagból fehér, barna, szürke és különböző színű festett lemezeket állítanak elő, egyszóval mindazon anyagokat, amelyek keménypapír elnevezés alatt kerülnek forgalomba. Ezen anyagok közül különösen kiemelendő a barna papír készítése, mert ennek előtte Magyarországon a nem festett, hanem természetes uton előállított barna kéregpapírt nem készítették. Ezen anyagnak pedig nálunk nagy fontossága van úgy a doboz-, mint a könyvkötő- és egyéb iparágakban, aminek magyarázata abban rejlik, hogy ezen kéregpapír úgy szívósság, mint tartósság tekintetében magasan felülmúlja a többi falemezeket. A műszaki leírás teljessége kedvéért meg kell még említeni azt, hogy a magas- és vízépítkezést Hugyecz és Rosenauer besztercebányai építővállalkozók létesítették, míg a berendezés gépészeti részét a mindenütt előnyösen ismert Rock István gépgyár r.-t. készítette. Ezekben ismertettük hazánk legnagyobb és úgyszólván Európa legmodernebb faanyag- és lemezgyárát s az ország igazán büszke lehet, hogy ipara egy oly gyárral gazdagodott, melynek megalapításánál a legtisztább intenciók voltak irányadók. Nem a munkások verejtékéből kiuzsorázott vagyongyűjtés szenvedélye, hanem a legtisztább, leghazafiasabb, leghumánusabb szándék lebegett Dávid Jenő szeme előtt, mikor az alapítással járó nagy munkára határozta el magát. Reméljük, hogy ezen nemes és humánus cselekedetnek meg lesz a maga viszhangja és hogy ez az alapítás bátorságot és erőt fog önteni azokba is, kik váltig hangoztatják, hogy a pangó magyar iparfejlesztésen segíteni kell, de semmi tekintetben sem igyekeznek tettekkel valóra váltani, amit oly szükségesnek hirdetnek. Ha Magyarország ez idő szerint még nem iparország, azzá kell tenni, mégpedig azon a tiszta alapon, mely ennek az iparteremtésnek bázisát képezte. A füstölgő gyárkémények, melyek Győr városát modern iparvárossá tették, ismét szaporodtak. Hazánk közgazdasági helyzetének felismerése ezúttal a legjelentékenyebb németországi cégek egyikét bízta arra, hogy a magyar piac sikeres megművelése érdekében országunk egyik virágzó ipari emporiumában gyárat létesítsen. Örömmel hangsúlyozzuk, hogy az új győri ipartelep nem szemfényvesztésre van szánva. Ezt az üzemet nem a külföldön készült alkatrészek összeállítására s a német főtelep melléktelepe gyanánt létesítették avégből, hogy — mint ezt sajnos több új alkotásnál láthatjuk— hazánkban a külföldi termelésnek cégérül szolgáljon. Ezúttal egy teljesen önálló s a nyersanyag kivételével mindent itt előállító oly iparvállalatról van szó, mely még cégének elnevezésével is (»Zeisss Károly«) meg akarja mutatni magyar jellegét. A »Carl Zeiss Jena« cég alatt ismert anyaintézet nemcsak a kontinens, de az egész világ legrégibb optikai gyára, e téren kétségkívül a legjobb hírnévnek örvendő különleges üzemágában úgy a bel-, mint a külföldön vezető szerepre van hivatva. Ennek a cégnek legfőbb erényei a gazdasági élet gyakorlati felismerésében gyökereznek s kifejezést nyernek ama nagyszabású szociális és filantrópikus intézményekben, amelyek jótéteményeiben hivatalnokai és munkásai egyaránt részesülnek. Ami pedig a cég ipari jelentőségét illeti, közismert tény, hogy az elméleti optika és az optikai műszerkezettan terén elért tudományos haladás szorosan egybe van fűzve a Zeiss cég s kiváló munkatársainak nem kevésbé jóhangzású nevével. Fölöslegesnek tartjuk, hogy ezen a helyen mindazt felsoroljuk és kellőleg méltassuk, amit e cég és tisztviselői gazdasági téren is. A győri Zeiss-gyár létrehoztak. Hiszen azok előtt, akik természettudománynyal foglalkoznak, világszerte elismert dolog, hogy Zeiss a legerősebb és legbiztosabb pillérek egyike, melyeken az utolsó évtizedek modern természettudományának nagy épülete nyugszik. Sok okunk van tehát örülni a felett, hogy e cég sokoldalú, gazdag tapasztalatait és évtizedes tanulmányai és kisérletei leszűrődött eredményeit fogja hazánkban értékesíteni. Jogos büszkeséggel tekinthet e cég azokra a gyakorlatilag értékeseknek bizonyult alkotásaira is, melyeket a műmechanika terén produkált. Szerkezetei régóta minták gyanánt szolgálnak és részben ma is legfontosabb elemeit képezik a műszermechanikának. A cég munkatermeiből kikerült készülékek és műszerek egész sorozata van használatban, melyek részben nagy terjedelmük, részben pedig kisméreteik és precizitásuk révén mesterműveknek vannak elismerve és a szakemberek jogos bámulatát keltették fel az egész világon. Szűkre szabott hasábjaink nem engedik meg, hogy e cég sokféle gyártmányait felsoroljuk. A több évtizedes működés, mely a jénai gyár létesítése óta eltelt, a gózcsövek több száz modelljét (2. és 3. ábra) hozta létre és emellett a műszerek készítésénél tekintettel volt a legkülönfélébb igényekre, minélfogva bátran állíthatjuk, hogy ma alig van iparág, mely nem Zeiss-féle górcsövekkel dolgoznék és alig van laboratórium, amely ne volna büszke Zeiss-féle górcsöveire. Ezek mellett jelentékenyek mikro-fotográfiai készülékei a mikroszkópias képnek a lemezen való megrögzítésére, továbbá vetítőkészülékei is (4. ábra) a legkülönfélébb alakulatokban. A fényképező tárgylencsék fejlődése is szorosan egybekapcsolódik a Zeiss-névvel. A távcsövek tökéletesítése körül is hasznos munkát végzett. A Zeiss-féle tábori és színházi látcső (5. és 6. ábra) már kóhasználat tárgya s ha tábori látcsövekről van szó, bátran feltehető, hogy 100 eset közül 99 csak Zeiss-féle gyártmányra vonatkozik. Megemlítésre méltók továbbá a katonai célokra szolgáló számos és a legkülönfélébb műszerek, a sokféle szerkezetű messzelátócsövek, a vadász- és egyéb fegyverekre alkalmazható célzó távcsövek (7. ábra), az ágyuk és ütegeknél használatos irányítótávcsövek stb. stb. Egészen külön fejezetet képez a cég történetében a csillagászati műszerek konstrukciója körül kifejtett tevékenysége, mely azonban annyira átment a tudományos köztudatba, hogy azzal foglalkoznunk fölösleges (8. ábra). Ezekben utaltunk azokra a kiváló eredményekre, melyeket e cég tudományos és gyakorlati téren elért. De nem hagyhatjuk említés nélkül a cég által létesített szociális intézményeket sem, melyek minden a közjó iránt fogékony ember bámulatát keltik fel. A cég alapszabályainak sark- 1. ábra. A GYŐRI ZEISS-GYÁR, HONI IPAR