Honi Ipar, 1910. június-december (11. évfolyam, 12-24. szám)

1910-12-15 / 24. szám

46 összeállítás végett, míg egy része a lemez­gyárban nyer teljes elkészítést és kész do­bozzá dolgoztatik fel. Ezen utóbb említett helyiségben nyert hulladékok újból való feldolgozására egy több részű teknővel el­látott foszlató- és »Holländer-gép« szolgál, mely gépeken az anyagot újból lemezzé készítik elő. Az egész gyár helyiségei, udvara és mun­káslakásai villanyvilágítással vannak el­látva, míg helyiségei gőzfűtésre vannak berendezve. A fentebb ismertetett berendezéssel ké­szített faanyagból fehér, barna, szürke és különböző színű festett lemezeket állíta­nak elő, egyszóval mindazon anyagokat, a­melyek keménypapír elnevezés alatt ke­rülnek forgalomba. Ezen anyagok közül különösen kiemelendő a barna papír ké­szítése, mert ennek előtte Magyarországon a nem festett, hanem természetes uton elő­állított barna kéregpapírt nem készítették. Ezen anyagnak pedig nálunk nagy fontos­sága van úgy a doboz-, mint a könyvkötő- és egyéb iparágakban, a­minek magyarázata abban rejlik, hogy ezen kéregpapír úgy szí­vósság, mint tartósság tekintetében maga­san felülmúlja a többi falemezeket. A műszaki leírás teljessége kedvéért meg kell még említeni azt, hogy a magas- és víz­­építkezést Hugyecz és Rosenauer beszterce­bányai építővállalkozók létesítették, míg a berendezés gépészeti részét a mindenütt előnyösen ismert Rock István gépgyár r.-t. készítette. Ezekben ismertettük hazánk legnagyobb és úgyszólván Európa legmodernebb fa­anyag- és lemezgyárát s az ország igazán büszke lehet, hogy ipara egy oly gyárral gazdagodott, melynek megalapításánál a legtisztább intenciók voltak irányadók. Nem a munkások verejtékéből kiuzso­­rázott vagyongyűjtés szenvedélye, ha­nem a legtisztább, leghazafiasabb, leg­humánusabb szándék lebegett Dávid Jenő szeme előtt, mikor az alapítással járó nagy munkára határozta el magát. Reméljük, hogy ezen nemes és humánus cselekedetnek meg lesz a maga viszhangja és hogy ez az alapítás bátorságot és erőt fog önteni azokba is, kik váltig hangoztatják, hogy a pangó magyar iparfejlesztésen segíteni kell, de semmi tekintetben sem igyekeznek tet­tekkel valóra váltani, amit oly szükséges­nek hirdetnek. Ha Magyarország ez idő szerint még nem iparország, azzá kell tenni, még­pedig azon a tiszta alapon, mely ennek az iparteremtésnek bázisát képezte. A füstölgő gyárkémények, melyek Győr városát modern iparvárossá tették, ismét szaporodtak. Hazánk közgazdasági helyze­tének felismerése ezúttal a legjelentéke­nyebb németországi cégek egyikét bízta arra, hogy a magyar piac sikeres meg­művelése érdekében országunk egyik vi­rágzó ipari emporiumában gyárat léte­sítsen. Örömmel hangsúlyozzuk, hogy az új győri ipartelep nem szemfényvesztésre van szánva. Ezt az üzemet nem a kül­földön készült alkatrészek összeállítására s a német főtelep mel­léktelepe gyanánt létesí­tették avégből, hogy — mint ezt sajnos több új­­ alkotásnál láthatjuk­— ha­zánkban a külföldi ter­melésnek cégérül szolgál­jon. Ezúttal egy teljesen önálló s a nyersanyag ki­vételével mindent itt elő­állító oly iparvállalatról van szó, mely még cégé­nek elnevezésével is (»Zeisss Károly«) meg akarja mu­tatni magyar jellegét. A »Carl Zeiss Jena« cég alatt ismert anyaintézet nemcsak a kontinens, de az egész világ legrégibb optikai gyára, e téren két­ségkívül a legjobb hírnév­nek örvend­ő különleges üzemágában úgy a bel-, mint a külföldön vezető szerepre van hivatva. Ennek a cégnek legfőbb erényei a gaz­dasági élet gyakorlati felismerésében gyö­kereznek s kifejezést nyernek ama nagy­szabású szociális és filantrópi­kus intéz­ményekben, amelyek jótéteményeiben hi­vatalnokai és munkásai egyaránt részesül­nek. Ami pedig a cég ipari jelentőségét illeti, közismert tény, hogy az elméleti optika és az optikai műszerkezettan terén elért tudományos haladás szorosan egybe van fűzve a Zeiss cég s kiváló munkatársai­nak nem kevésbé jóhangzású nevével. Fö­löslegesnek tartjuk, hogy ezen a helyen mindazt felsoroljuk és kellőleg méltassuk, amit e cég és tisztviselői gazdasági téren is. A győri Zeiss-gyár­ létrehoztak. Hiszen azok előtt, akik ter­­mészettudománynyal foglalkoznak, világ­szerte elismert dolog, hogy Zeiss a leg­erősebb és legbiztosabb pillérek egyike, melyeken az utolsó évtizedek modern természettudományának nagy épülete nyugszik. Sok okunk van tehát örülni a felett, hogy e cég sokoldalú, gazdag tapasztalatait és évtizedes tanulmányai és kisér­letei leszű­­rődött eredményeit fogja hazánkban érté­kesíteni. Jogos büszkeséggel tekinthet e cég azokra a gyakorlatilag értékeseknek bizo­nyult alkotásaira is, melyeket a műmecha­­nika terén produkált. Szerkezetei régóta minták gyanánt szolgálnak és részben ma is legfontosabb elemeit képezik a műszer­­mechanikának. A cég munkatermeiből kikerült készülékek és műszerek egész sorozata van használatban, melyek rész­ben nagy terjedelmük, részben pedig kis­­méreteik és precizitásuk révén mester­­műveknek vannak elismerve és a szak­­­­emberek jogos bámulatát keltették fel az egész világon. Szűkre szabott hasábjaink nem engedik meg, hogy e cég sokféle gyártmányait felsoroljuk. A több évtizedes működés, mely a jénai gyár létesítése óta eltelt, a gózcsövek több­ száz modelljét (2. és 3. ábra) hozta létre és emellett a műszerek készítésénél tekintettel volt a legkülön­félébb igényekre, minélfogva bátran állít­hatjuk, hogy ma alig van iparág, mely nem Zeiss-féle górcsövekkel dolgoznék és alig van laboratórium, amely ne volna büszke Zeiss-féle górcsöveire. Ezek mellett jelentékenyek mikro-fotográfiai készülékei a mikroszkópias képnek a lemezen való megrög­zítésére, továbbá vetítő­készülékei is (4. ábra) a legkülönfélébb alakulatok­ban. A fényképező tárgy­lencsék fejlődése is szoro­san egybekapcsolódik a Zeiss-névvel. A­ távcsövek tökéletesítése körül is hasz­nos munkát végzett. A Zeiss-féle tábori és szín­házi látcső (5. és 6. ábra) már k­óhasználat tárgya s ha tábori látcsövekről van szó, bátran feltehető, hogy 100 eset közül 99 csak Zeiss-féle gyártmányra vonatkozik. Megemlítésre méltók továbbá a katonai célokra szolgáló számos és a legkülönfélébb műszerek, a sokféle szerkezetű messze­­látócsövek, a vadász- és egyéb fegyverekre alkal­mazható célzó távcsövek (7. ábra), az ágyuk és ütegeknél használatos irányító­­távcsövek stb. stb. Egészen külön fejezetet képez a cég történetében a csillagászati mű­szerek konstrukciója körül kifejtett tevé­kenysége, mely azonban annyira átment a tudományos köztudatba, hogy azzal foglalkoznunk fölösleges (8. ábra). Ezekben utaltunk azokra a kiváló ered­ményekre, melyeket e cég tudományos és gyakorlati téren elért. De nem hagyhat­juk említés nélkül a cég által létesített szociális intézményeket sem, melyek min­den a közjó iránt fogékony ember bámu­latát keltik fel. A cég alapszabályainak sark- 1. ábra. A GYŐRI ZEISS-GYÁR, HONI IPAR

Next