Honi Ipar, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

A MAGYAR IPARPÁRTOLÁS ÉS IPARFEJLESZTÉS KÖZLÖNYE. AZ ÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETÉRT ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT. A MUNKAADÓK SZOCIÁLIS ÉRDEKEIT, A VÁLLAL ------ SZÁLLÍTÁSI ÜGYEIT FELÖLELŐ ÉS AZ IPAR MINDEN ÁGÁBAN MŰSZAKI ISMERETEKET (MUNKAADÓK LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI. KÉR., KIRÁLY-UTCA 34. SZÁM FELELŐS SZERKESZTŐ: *~ SUGÁR OTTÓ. TÁRSSZERKESZTŐI ELŐFIZETÉSI ÁR : BELFÖLDÖN: KÜLFÖLDÖN: Egész évre — 16 kor. Egész évre — 24 kor. Fél évre — — 8 kor. Fél évre — — 12 kor. TELEFON 61—55. GYÁRFÁS OSZKÁR. esztendő küszöbén. Megjelenik minden hónap 1-én és I5-én. »A munka jegyében« kezdtük a most lefolyt esztendőt és sok reményt fűztünk hozzá. Á remények nem valósultak meg. A, nagy nemzeti munka nem igen haladt ‘■Kire. Inkább azt mondhatják, hogy az egész éven át inkább csak gyürkőztünk a munkához. De ez a gyürkőzcs komoly, céltudatos volt és ha leményeink nem valósultak is meg, azért nincs okunk alódást, kiábrándulást emlegetni. Re­ményeink mégvalósitása csak késik, de nem múlik. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet gyakorlati okos munkába fo­gott, sima, egyenes utón halad és nyu­godt önbizalommal nézhet immár a fej­lemények elé. Nem akarjuk lekicsinyelni vagy éppen­séggel ócsárolni az előző időszak ered­ményeit és törekvéseit. Tagadhatatlan, hogy az 1906—1909. időszakban sok munkát végzett a nemzet kivált az ipar, a kereskedelem, a közegészségügy és a mezőgazdaság terén. Nagy munkakedv­vel, hatalmas alkotóerővel igyekezett pótolni, amit az előző évek súlyos poli­tikai válságai közepette mulasztott. Abba az ábrándba ringatta magát, hogy azt a válságot eredményesen intézte el, hogy a »Becs ellen« vívott küzdelemből győztesen kerül ki. Lelkesítette az a gondolat, hogy egy nagy lépéssel jutott közelebb a gazdasági függetlenséghez. Három évig tartott ez az ábránd. Három éven át hitegettük önmagunkat azzal, hogy a nemzeti és gazdasági vív­mányok útjára tértünk rá és hatványo­zott gyorsasággal fogjuk Magyarországot modern iparállammá átvarázsolni. Bekövetkezett azután a kiábrándulás. Azt kellett tapasztalnunk, hogy amit mi győzelemnek hittünk, az csak fegyver- szünet volt, hogy a függetlenség kivívá­sához még nem bizonyultunk elég erő­seknek, hogy a gazdasági önállóság idő­előtti ábránd, hogy az iparállammá való átalakulás nem történhetik meg ugrás­szerűen. Ez az érzet támadt a nemzetben 1909 elején ; ennek a nyomasztó hatása alatt éltük át az 1909-iki esztendőt, fásult élekkel, elkeseredve. 1 ____________________________________ Ez a fásultság nem tarthatott soká. A nemzet leszámolt az ábrándjaival, higgadtan megfontolta a helyzetét* a vagyai elé tornyosult akadályokat és arra az elhatározásra jutott, hogy a régi kere­tekben, a lassúbb, de biztosabb fejlődés útját választja. Azóta nem hajszol vív­mányokat, nem alapítja számításait a jó szerencse szeszélyeire, hanem a fárad­hatatlan kitartással végzett hétköznapi munkától várja a boldogulást, kerüli az erejét meghaladó harcokat, a kockázatos, nagy vérveszteséggel járó rohamokat és inkább lépésről-]épésre, szívós álha- tatossággal halad a céljai felé. Nem volt könnyű ez az átalakulás. Nem történhetett meg néhány nap, néhány hét alatt. Be kellett várni, mig ez az uj felfogás gyökeret ver a nemzet széles rétegeiben. A képviselőválasztások eredménye, a munkapártnak minden várakozást felül­múló győzelme arról tanúskodott, hogy az átalakulás megtörtént, hogy az uj fel­fogás megérlelődött. De a régi jelszavak ereje nincs teljesen megtörve. A legyőzött pártok nem nyu­godtak bele a vereségükbe és hirdették a harc folytatását. Az obstrukció buzogá­nyával fenyegetőztek és ezzel meg is akasztották többször az uj csapáson ha­ladó munkát. A Szerbiával kötött kereske­delmi szerződés életbeléptetését sikerült nekik két héttel elodázni. Belekergették az országot a bank-ex-lexbe, amely el­tarthat esetleg hat hétig is. De azért még sem volt a lefolyt év egészen meddő. A Romániával kötött kereskedelmi szerződés már szeptember elején lépett érvénybe ; a kormány seré­nyen készül újabb kereskedelmi szerző­dések kötésére, a képviselőház letárgyalta a polgári perrendtartás 800 §§-át, meg­szavazta a petroleum és a földgáz állami monopóliumát, a fehérfoszfor eltiltá­sát. Bátran mondhatjuk, hogy a nemzet immár a munka jegyébe került, a pozi­tív alkotások terére lépett. A gyürkőzés be van fejezve és kará­csony napjára a kormányférfiak elmond­ták a nemzetnek, hogy milyen munkát terveznek a jövő évre. Az 1911-iki kormány programra ban ismét előtérben állnak a nagy politikai kérdések. A szerb kereskedelmi szerző­dés tárgyalásának befejezése u1án napi­rendre kerül a bankszabadalom r meg­újítása, amely csak azért kötheti le hosszabb időre a törvényhozást, mert az egyik ellenzéki párt1'elsőrendű poli­tikai kérdéssé avatta. Azután követ­kezik a rendes ujoncj avaslatok tárgya- ,lása, amelyek során előre fogják vetni árnyékukat a véderőtörvény-j avaslat és az ennek kapcsán benyújtandó katonai I bűnvádi perrendtartás, amelyek nagy politikai kérdéseket hoznak majd sző­nyegre. Reméljük, hogy ezeknek a tisztán politikai jellegű javaslatoknak a tár­gyalása közben vagy után a kulturális , és gazdasági reformokra is kerül a sor. é De meglehet, hogy a kormány éppen azt a kulturális reformot fogja előtérbe ■ állítani, amelyet Andrássy Gyula gróf J ismert karácsonyi cikke életbevágó poli- tikai kérdésként jelölt meg. Andrássy a a közigazgatás államosításának a kérdését* belekapcsolta a »nemzeti küzdelem« V« - |j déseinek a komplexumába, úgy hogy ez a kérdés, mely a magyar parlamentben az első obstrukciót provokálta újabb szóözönbe sülyesztheti az országot. f A De hisszük és reméljük, hogy az id . I karácsonyfáról, ahol diszitésiil szerepéi-® tek, a Ház asztalára kerülnek azok kulturális és gazdasági reformok is ;■ melyeket a közoktatási, a kereskedelm jj és a földmivelési miniszter aggattak oda J Zichy János gróf tervei közül minké "J is közelről érdekelnek azok, melyek ; középiskolák tantervének szabályozását az uj népoktatási törvény teljeg végre í hajtását, a tanítóképzés, a felső nép- éjjM polgári iskolák szervezetének a revízióját az ipari és kereskedelmi iskoláknak szí J poritását, a gyermekvédelem fejlesztés célozzák. Elvégre is a modern iparáll J létesiilésének egyik leglényegesebb: e' H feltétele a népiskolákból kikerült muri kások szellemi színvonalának emelést jfl HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonat- és kerít és-gyára BUDAPEST, VIII. kerület, Üllői-ut 48/23. szár* , Készít mindennemű podronypzöveteket és fonatokat MÍCtáK és árajánlatoK Kivánm*° gazdasági és gyári célokra. SodronyKeritéseKet Hová- . . 5 csőit vasKerettel és anélKül, mindenféle Kivitelben. díjmentesen KuldetneK. >

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék