Honi Ipar, 1911 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911. JANUÁR 1._____________________ __________________________________ ( w VFIUlCy FT a legjobb külföldi gyártmányokká vetekedő ^3 CL 1— W KLBVB94LH B wmmlm B kivitelben, előnyös árak mellett ajánlják MARKOVICH JÁNOS ÉS TÁRSAI selyem-majomszitaszövet- és bútorplüssgyár, Hengerek kívánatra önköltségen áthuzatnak. KÉSMÁRK (Szepes megye): ------- Tessék árlapot és mintát kérni.­­ ■1 A rendelményeket kérjük közvetlen a gyárhoz intézni, mely azokat a leggondosabb elintézésben részesíti. FELLNER LEÓ PAPÍRGYÁRA BUDAPEST, V., VÁCI­ ÚT 4. SZÁM. TELEFON : 28—48. SÜRGÖNYCÍM :­POSITIV, BUDAPEST. TELEFON : 28—48. Saját gyártmányú FÉNYMÁSOLÓPAPÍR ÉS VÁSZON, MÁSOLÓPAPÍR, VIASZ­­ÉS CEREAT-PAPÍR. TELJES FÉNYMÁSOLATI BERENDEZÉSEK, FÉNY­MÁSOLATOK, CERTAGRAFIA, AUTOGRÁFIÁK. FÉNYMÁSOLATOK sürgős esetekben, esetleg az esti órákban is villanyfény mellett készülnek. A kiáltó igazságtalanságokat­­szült, arra nézve álljon itt egy eklatáns példa. X és Y kollegáink 1899-ben lettek kinevezve iparfelügyelőkké, Z pedig egy nappal később. A státusrendezés következtében X úz a VII. rangosztályban főfelügyelő lesz, Y és Z urak pedig — szegényeknek nincs szerencséjük — ott ülnek és ott maradnak a IX. rangosztályban mint segédfelügyelők az idők végtelenségéig. Ez talán elég jellemző ! Már csak az ilyen abszurdumok elkerü­lése végett is megcsinálhatta volna a mi mérnök-miniszterünk velünk is ugyanazt, amit a vasúti és hajózási főfelügyelőség­gel csinált, hogy t. i. őket nem olvasz­totta bele a közös műszaki rangsorba. Talált volna erre még talán jobb indo­kolást, mint a vasútiakra vonatkozólag, akiknek különleges kezelését azzal indo­kolta, hogy azoknak szakvizsgát kell tenniök. Mi is szívesen tennénk le egy pár szakvizsgát, ha ilyen jutalom ke­csegtetne! Ennyi az ipar­felügyelők" anyagi hely­zetének megvilágítására talán elég is lesz. De nem sokkal jobban áll maga az ipar­felügyelet ügye sem. 1901-ben egyesí­tették az iparfelügyeletet a kazán­vizsgálattal és azok a kazánvizsgáló­biztosok, akik azt sem tudták, mi fán terem az iparfelügyelet, meg lettek bízva iparfelügyelői teendőkkel, összes tudo­mányuk e téren az volt, amit a kezükbe nyomott utasítás holt betűiből kibön­gészhettek. Viszont a volt parfelügyelők sem sok­kal többet értettek a gőzkazánokhoz. Ez a rendszer azóta állandósult. Újabb és újabb kerületeket szerveztek és azok élére 1—2 évi gyakorlattá bíró segéd­­iparfelügyelő­k kerültek, sőt volt eset, hogy egy fél évi gyakorlat után megbíztak egy kollegát egy kerület vezetésével. Emellett a vidéki iparfelügyelők teljesen magukra vannak hagyatva és egyáltalán nincs gondoskodva arról, hogy az arra rászorulók, akiknek ambíciójuk is van, magukat tovább képezhessék. Még egy legelemibb szükségletet képező szakkönyvtár sem áll rendelkezésükre és ellenőrző közeget, aki működésüket irányíthatná is, csak egyszer egy eszten­dőben látnak. A minisztériumbeli urak el-eljárogatnak ugyan kongresszusokra, de arra még nem volt eset, hogy egy vidéki iparfelügyelőt elküldték volna tanul­mányútra akár csak Budapestig, a Tár­sadalmi Múzeumig. Azelőtt még volt 1904-ig minden évben egy-egy iparfelügyelői értekezlet, ahol összejöhettünk és egymástól tanulhattunk valamit, de miután 1904-ben a mostani miniszterünk kiadott egy rendeletet, hogy ezek az értekezletek negyedéven­­kint tartassanak meg, azóta egyetlen­egy értekezlet sem volt. Azóta semmit sem fejlődött az intézmény, sőt egyene­sen visszafejlődött. Még az 1910-ben kiadott iparfelügyelői utasítás egyes in­tézkedési sincsenek teljesen végre­hajtva. Ha valaki figyelmesen elolvassa a leg­utóbbi évek iparfelügyelői beszámolóit, alig-alig talál itt-ott egy új gondolatot. Csupa sablon és kérődzés ! De nem csoda ! Az előző évi jelentések sok értékes, figye­lemre méltó javaslatai tárgyalva sem lettek, papírkosárba kerültek. És mi ennek az­ oka? Az, hogy a koalíciós érában azok, akik értettek hozzá, nem értek rá foglalkozni az ipar­felügyelettel,­­ sőt az illetékes körök részéről néha teljesen indokolatlan anti­­patiával is találkoztunk mindavval szemben, ami az intézmény fejlődését elősegíthette volna. Olyan antipatiával, amelyen közvetlen főnökeink — a főfel­ügyelők — törekvése mindig hajótörést szenvedett. . . ]. Most olyan miniszterünk van, akiről azt mondják, hogy okos ember és jó emberünk. Nagyon kérjük, nézzen körül egy kicsit az iparfelügyeletben és ragadja ki szekerünket a posványból, melyben már-már elmerülni készül. Most itt az alkalom! Megalakult a kazánvizsgáló egyesület és ez csak úgy felelhet meg hivatásának, ha egészen elveszik tőlünk a kazánvizsgálati ügye­ket és azokat az egyesületre bízzák. Akkor aztán a jelenlegi 40 iparfelügye­lői kerület felét bátran meg lehet szün­tetni és a megmaradó 20 kerületet inten­zívebben lehet ellenőrizni, fel lehet sze­relni tisztességesen mindenféle műsze­res és segédeszközökkel, hogy az nemes és hova­tovább mind fontosabb hivatásának megfelelhessen. Iparfelügyelő: Eddig a levél! Aki ezt a levelet, vala­mint Földes Bélának a képviselőházi vitát domináló beszédét és a kereskedelmi mi­niszter válaszát figyelmesen elolvasta, látni fogja, hogy mindhárman abban találják az iparfelügyeletben tagadhatatlanul létező bajok legfőbb forrását, hogy a kazán­vizsgálattal összefüggő teendők túlságosan lekötik az iparfelügyelők idejét és munka­erejét. Ezen a miniszter kijelentése szerint a kazánvizsgáló egyesület van hivatva segí­teni. Mi ezt csak úgy tudjuk elképzelni, ha ■— mint ezt levélírónk javasolja — az összes kazánok felügyeletével az egyesület lesz megbízva. Lássuk csak miért? Magyarországon volt az 1909. év végén az iparfelügyelők évi jelentése szerint kereken 32600 kazán, ezek közül ipar­telepeken van felállítva 11.100, a többi gazdasági célokra, főleg cséplésre szolgál. Az egyesület csak ipari célokat szolgáló kazánokat fogad el alapszabályai értelmé­ben felügyeletre s minthogy a felügyelet az egyesületben sokszorosan drágább, mint a hivatalos felügyelet, eddig hozzávetőleg csak 600 kazánt jelentettek be a kazánvizsgáló egyesületnél. De feltéve, hogy néhány év múlva a bejelentett kazánok száma teteme­sen szaporodni fog, 5000 kazánnál többre ■ ^•g/árt^1 ■------- WOHANKA FK­í — N­Y­ERSÜL A J-Oiem benzin) MOTOROK i és G=©K®(M)©1§0(L©(Pl. J I NEM TŰZVESZÉLYES, NEM ROBBANÓ! I ! LEGOLCSÓBB ÜZEM! 1 — •TELJES MALOMBERENDEZÉSEK'—'

Next