Honi Ipar, 1915 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1915-01-01 / 1. szám
16 utalással még az anyag beszerzését is kilátásba helyezték. Ez az oka annak, hogy a hadseregszállítások körül elért eredményeink nem nyújtanak kárpótlást azért az erkölcsi kudarcért, mely iparos világunkat, a katonai köröknek a közvetítők által szított bizalmatlansága révén érte. És ha kutatjuk azokat az okokat, amelyek lehetővé tették ezeknek ,a sötétben bujkáló elemeknek garázdálkoását,melyek módot adtak nekik a magyar ipar szállítóképessége iránti bizalmatlanságnak növelésére, nyíltan kell ráutalnunk arra, hogy azok főkép az illetékes katonai hatóságok iparunk szállítóképessége tekintetében való tájékozatlanságban gyökeredznek. A magyar kormány, a magyar kereskedelemügyi miniszter mindent elkövettek, hogy a béke idején a magyar ipar minél erősebben fejlődjék és e törekvésnek meg is van a kellő eredménye. A politikai, közgazdasági, pénzügyi megrázkódtatások dacára folyton haladtunk, fejlődtünk és terjeszkedtünk. És most, amikor a gyáripar legnagyobb részben a hadseregszükséglet ellátására van utalva, a magyar gyárosoknak fájó szívvel kell tapasztalnuk, hogy termelőképességükkel, szállítóképességükkel illetékes helyen nincsenek tisztában. Béke idején ez csak a magyar iparra nézve hátrányos, a mostani viszonyok között azonban a hadsereg szempontjából is káros következtetéseket von maga után. Olyan szervezet létesítéséről kell tehát gondoskodni, melynek révén a hadügyi kormány állandóan tájékoztatva legyen arról, hogy a magyar ipar milyen katonai cikkek előállítására, képes és milyen mennyiségben. Csak ezen az útán vethetünk véget annak az abususnak, hogy illetéktelen tényezők méltánytalan haszon mellett, a hadsereg és a gyárosok rovására bonyolítsák le a kettejük közötti összeköttetést! HONI IPAR Az egyes iparágak helyzete 1914-ben. * (Ilk sorozat.) Leniparunk helyzete. A hazai lenipar mindenkor erősen ki volt téve a jóval fejlettebb és számbeli túlsúlyban levő osztrák iparvállalatok versenyének. Ez a verseny az általános helyzet folytán július haváig érvényesült a legélesebben és az ideig a gyárak legrosszabb auspiciumok mellett dolgoztak. A világpiacon észlelt lentermelési adatok igazolják, hogy egymásután következő három esztendőben rossz lenterméseink voltak és hogy már a folyó év elején nyersanyag alig volt kapható. A lenáru szakma kereskedelmi helyzetének signaturáját az adja meg, hogy amíg a nyersáru hiányzott és a fél-gyártmány aránylag drága volt, a kész szövetek árjegyzései igen mély árnivón állottak. Előrelátható volt,hogy az állandóan rossz lentermések az 1914. évben hatásukat éreztetni fogják és ez annál pregnánsabban nyert kifejezést az által, hogy külföldön len dolgában kedvező konjunktúrák álltak be. Az év második felében kitört háború a szakmában már rég előrevetette árnyékát, mert a durvább lenfonalakban mutatkozó nagy anyaghiány főképen azokra a hadikészülődésekre vezethető vissza, melyek két év óta az európai államokat lázban tartották. S míg ezen hadifelszerelésekre szolgáló áruk árai aránytalanul felszöktek, a világpiac finomabb árukban nem volt vásárlóképes. A kitört háború természetesen még csak fokozta az anyaghiányt, ellenben megkönnyítette a lenszövőgyáraknak nagy készleteik értékesítését, melyek különben nehezen találtak volna piacra. A háború kitörésével egy időbe esik a len-campagne befejezése, új áru azonban még nem került piacra. Eredetileg a fonódák némikép el voltak látva nyersanyaggal, az őszre esedékes belföldi termés azonban még nem folyt be. Meg kell jegyezni, hogy a belföldi nyerstermésnek nem jut túl nagy szerep az árak megállapításában, mert a nyersfonalakhoz való anyagot főkép Oroszország szolgáltatja. A háború folyama alatt azonban az orosz len behozatala kizártnak tekintendő. Fonodáink, de főkép a piac árait meghatározó osztrák fonodák széleskörű exportra vannak berendezkedve és vásárlóik közé főkép Németország és a távolabb fekvő külföld tartoznak. Normális időkben finomabb fonalakban ugyan van behozatal, de jelentékenyebb mennyiségben durva fonalakban is nagy az import Franciaországból és Belgiumból. A háború által a fonódák kellemetlen helyzetbe kerültek, mert finomabb fonalakban nem mutatkozott kereslet és azok számára megfelelő piac sem akadt. Eleinte az összes lenfonalakra kiviteli tilalom állott fenn, később azonban, hogy a belföldi fonódák készleteiken könnyítsenek, meg volt engedve, hogy a 19-es csepűfonalnál és 35-ös linefonalnál finomabb számú fonalak kivihetők legyenek, ez alatt a tilalom alatt azonban a belföldi szövődék szenvedtek, mert a lenfonalak árai a tilalom dacára gyorsan felszöktek. A háború folyományaként a fonók a szövőkkel szemben különös álláspontot foglaltak el és pedig azt, hogy mindjárt a háború kitörésekor kijelentették, hogy fennálló kötésekre durva és középerős fonalakra nem fogadnak el lehívásokat, Így kényszerítették a szövőket, hogy ezekre a számokra új kötéseket csináljanak, de durva fonalakat szintén csak úgy adtak, hogy a vevőt a durva fonalakon felül még finomabb fonalak átvételére is szorították. A finom fonalak felhasználása a szükséglet tárgyát képező cikkekre csak úgy volt keresztülvihető, hogy azokat cérnázva dolgozták fel, úgy pl. hogy egyszeres 14-es helyett kétszeres 28-as fonalat kellett felhasználnia, ami nemcsak aránylag drágább, hanem a fonalak cérnázása által is a termelési költségeket lényeges emelését vonta maga után. Megfelelő nyersanyag híján most már a fonodák a durvább számú fonalak fonását egyáltalábanbeszüntették s a szövődék kényszerülve vannak a fonalakat másod-harmadkézből horribilis árak mellett beszerezni. A fenti árak emelkedése, mint az alábbi tabellából kitűnik, a háború kitörése óta 100 százalékot tesz ki, egyes fonalszámokért még magasabb felülfizetést kell engedélyezni. A standard fonalszámok jegyzései a folyó évben következőképen alakultak, ami igazolja a fent ecsetelt helyzetet: December hónapban azonban megszűntek a rendes árjegyzések, a áruhiány aggasztóvá vált. Számos fonalszám kifogyott, a fonódák csak egy harmad produkcióval dolgoznak és készítményeikért fantasztikus árakat kérnek. A fenti tabella, mely a hónapok átlagárát jelzi, világos képét adja az árfluktuációknak. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi évek átlagárai a 40-es linefonalnál 75 koronán, a 20-as tonfonalnál 84 koronán állanak, tisztában lehetünk azzal, hogy az áralakulások olyan felforgatást jelentenek a piacon, mely úgy a gyárost, mint a vásárlót a legnehezebb helyzetbe sodorta. Általánosságban mondható, hogy a lenfonódák az árkonjunktúrát évek óta elég jól használhatják ki és ezzel szemben a szövődék rosszabb helyzetben vannak, mert kész árunál sohasem lehet a nyersanyag konjunkturális hullámzásait annyira érvényesíteni, mint a félkészítményeknél. 40-es linefonal 20-as tow-fonal januárban 80 K K 108.— februárban 79 K K 112.— márciusban 80 K K 113. áprilisban 79 K K 112.— májusban 78 K K 111. — júniusban 76 K K 114 — júliusban 80 K K 116 — augusztusban 84 K K 128.szeptemberben 88 K K 130.októberben 115 K K 140.— novemberben 130 K K 190.— decemberben 155 K K 200.— CERTAGRAFIA a legújabb és Innumáentanul teljesen tiszta alapon, éles leggyorsabb fCIigillaSOIalOI koromfekete vonalakkal hatósági beadványi tervekhez alkalmas kivitelben megbízható pontossággal, vil■■ lanyfény mellett mint kiváló különlegességet készít CCI I MCD I CO műszaki papírgyára, Budapest, V., Váci út 4. Telefon 28—48 és 29—15. SürgönyiLLUtLn LLU cím: „Positiv“ Budapest. Külön osztály vidéki megbízások elintézésére.