Honi Ipar, 1915 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1915-01-01 / 1. szám
1915. JANUÁR 1. Ha az árak jövőbeli alakulásának esélyeit kutatjuk, sajnálattal kell arra a konklúzióra jutnunk, hogy a magas árnivó még nem érte el tetőpontját. Nyersanyagaink nagy részét Oroszország fedezte és belátható időn felül onnan lenbehozatalt nem várhatunk. Fontos feladata volna a hazai mezőgazdasági termelésnek, hogy a lentermést lehetőleg fokozza, mert csak a belföldi termelés révén lehet a jövő évben elejét venni a nagy anyaghiánynak. A kiviteli tilalom a lenipar számára kétélű fegyvernek tekintendő, mert míg egyrészt elsőrendű érdek, hogy az, amit belföldön termelnek a saját fogyasztásunk számára fenntartassék, másrészt pedig mindaddig míg belföldi szövődéink teljes üzemmel dolgozhatnak, a nem hadseregszükségletet képező cikkekre nézve az export lehetőségét nem szabadna elzárni. Hogy meddig lesz lenipari gyárainkban a teljes üzem fenntartható, arról áttekinthető képet alkotni nem tudunk. Bizonyos csak az, hogy a finomabb, inkább a fényűzést szolgáló árukban a kereslet csökkent, hogy számos gyár kénytelen volt jaguard szövőgépeit leszerelni, s a gyárakban főkép erős szálú durvább árukat állítanak elő. Az anyaghiánynak egyik legéletbevágóbb következménye, hogy sok pótanyaggal kell a lent helyettesíteni és a cikkek legnagyobb részénél kender és pamutfonal szolgál részben vagy egészben a nemesebb len pótlásául. Mint más iparok, a lenszövőgyárak is nagyon szenvedtek a forgalomzavar alatt. A fuvarozásnak heteken át való megakasztása, a gyorsárudíj szabásnak kötelező igénybevétele még emelte az amúgy is magas termelési költségeket, ami az árak rendkívüli feliramodásának egyak magyarázatául is szolgál. De nemcsak a len, hanem az azt helyettesítő pótanyagok árai is ugyanazon arányban emelkedtek és a pótanyagnak felhasználása sem enyhíti a konjunktúra rendkívüli voltát. Az összes szövészeti segédeszközök: a festékek, cserző- és impregnáló anyagok, cérna, gombok s az összes fémből készült anyagok szintén oly áremelkedésnek vannak alávetve, hogy a gyárosok a szállítások lebonyolítása tekintetében minden áldozatot meghoznak, hogy a szállítóképességükbe vetett hit meg ne gyengüljön. A háború folytán keletkezett nagy szükséglet lebonyolításában lenipari gyáraink megállták helyüket és a nagy nehézségek dacára mindent elkövettek, hogy a hadsereg, kórházak és egyéb hatóságok sürgős szükségleteit kielégítsék. Úgy halljuk azonban, hogy érdekösszeütközések vannak a hatóságok és a szerződött szállítók között, mert dacára a fent vázolt viszonyoknak, s annak dacára, hogy a háború teljes felfordulást okozott az anyagpiacon, a hatóságok ragaszkodnak abbeli szűkkeblű álláspontjukhoz, hogy a háború nem olyan vis maior, mely a szállítókat szállítási kötelezettségük alól felmenti. Iparunk érdekében szükséges lesz, hogy ez irányban a helyzet minél gyorsabban tisztázódjék. Ez irányban tekintetbe kellene venni, hogy egyetlen gyár sincsen abban a helyzetben, hogy olcsóbb anyag álljon rendelkezésére, sőt az anyagok beszerzése tekintetében egészségtelen versengés uralkodik. A szükségletek gyors beszerzésénél magas felárakkal igyekszik az egyik versenytárs a másik elől a készleteket elkaparitani, úgy, hogy az árakat a gyárak maguk licitálják fel és bizony megesik, hogy az egyik gyáros által lekötött anyagot vagy konfektiós hozzávalót nem a megrendelő, hanem a cikkért többet kínáló vásárló kapja meg, így a szállítási határidőknek be nem tartása pusztán azon alapul, hogy vagy az egyik vagy a másik kelléket a speciális gyár nem szolgáltatja. Azt hisszük, hogy az általános drágulás s az anyagok értékemelése közepette az állam sem zárkózhatik el az elől, hogy szerződött szállítóinak a háború által okozott túlkiadásokat megtérítse és a régi terhes szerződések feltételein enyhítsen. Szükség van erre annál is inkább, mert a kereskedelmi forgalom még mindig teljesen pang és a pénzszükség által okozott hitelmegvonások és hitelmegszüntetések elvágták a kamercüzlet életfonalát. Gyáraink foglalkoztatása mindezek után — ha csak az anyaghiány folytán nem bénul meg működésük és üzemük—hosszabb időre biztosítottnak látszik. Ezért azt merjük jósolni, hogy a békés viszonyok helyreálltakor lengyáraink kevésbbé meggyengülve kerülnek majd ki a háború okozta zavarokból, mint számos más gyártási ág, mely természeténél fogva kívül maradt a hadseregszállítások körén. IFJ. HAASZ ADOLF gépszij- és technikai bőrgyár HI: BUDAPEST, I V., Csanády-u. 7. Visegrádi-u. 37. nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn GYÁRT normális gép-, varró- és kötőszijon kívül, mint különlegességet: perforált Dynamo-szijat. Állandó nagy raktár eredeti francia és német chrom-ütőszijakban, valamint eredeti amerikai nyersbőrszijakban. :: :: Csavaripar. Irta: Kaszab Aladár udvari tanácsos. Az év első felében az utolsó esztendők siralmas gazdasági helyzete még fokozottabb mértékben volt észlelhető. A nagyobb állami beruházások elhalasztása, továbbá az építőipar teljes pangása s a folytonos politikai bizonytalanság következtében megszűnt vállalkozási kedv a keresletet a minimumra csökkentette s igy gyáraink redukált üzemmel dolgoztak. A nyersanyag áremelkedése s a termelés csökkenésével járó általános költségek felszaporodása is nagyban hozzájárult az első félév szomorú üzleti eredményéhez. A munkásviszonyok —■ tekintettel a munkanélküliek nagy számára — átlag tűrhetőek voltak és csakis elvétve hallottunk jelentéktelen munkásmozgalmakról. A mozgósítás elrendelésekor a moratórium életbeléptetésével az üzleti élet mintha végleg megszűnt volna. Ez az állapot azonban csak rövid ideig tartott. A háború kitörését követő 2—3 hét múlva ugyanis különösen a vasiparban a szokatlan helyzethez alkalmazkodva megindult az a lázas tevékenység, mely a vasiparnak domináló erejét revelálta és melynek méltatása ipartörténetünk legfényesebb lapjaira tartozik. A háború kitörésével a csavaripar mint speciális szakma lényegében megszűnt. Azóta áldozatkészsége,munkabírása és találékonysága révén az általános vasipari szükséglet kielégítésében vesz részt. A szorosan vett csavarárukról megemlékezve, az általános kereskedelmi közszükségleti cikkek kereslete természetszerűleg megszűnt. A hadiszállításokhoz szükséges csavaráruk elvállalása az egyes üzemek némely gyártási csoportját eléggé jól foglalkoztatják. Kényszerítve voltunk tehát a többi csoportokat megfelelő átalakításokkal olyan vasanyagok előállítására berendezni, melyeknek elkészítése nem is tartozik a csavargyártás keretébe. Gyáraink, melyek tehát nemcsak a szorosan vett csavaráruk előállításával foglalkoznak, jelenleg teljes üzemmel dolgoznak, azonban tekintettel a jobb munkáselem hiányára és a nyersanyag beszerzésének nehézségeire, az üzem fenntartása nagy körültekintést, megfeszített figyelmet és fáradságot igényel. A vasúti vonalak elzárása folytán olyan rendelések elkészítésével is megbíztak, melyeket eddig a vámkülföldről, vagy Ausztriából szereztek be. A vasipar tehát ezzel oly helyzetbe került, hogy a jövendő gazdasági függetlenség előnyeit gyakorlatilag is megismerheti. A háború utáni viszonyokról még korai volna nyilatkozni. Egy győzelmesen vé- 17 ASBEST FEDŐPALAGYÁR R. T. HATVAN A hatvani asbestpala legerősebb, legjobb és tűzbiztos. Javítást nem igényel. Telefon (interurban) 22. bbsebssq Sürgönyeim: Asbest.