Honi Ipar, 1915 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1915-01-01 / 1. szám

1915. JANUÁR 1. Géphajtó textilszíjak gyártása. Irta: Levy James. A géphajtószij fogyasztás az általános ipari elfoglaltság barométere. Az 1914. év első negyedében ,a gép­haj­tószij fogyasztást erősen befolyásolta az építési és téglaipar terén uralkodó pangás. Az év második negyedében az üzlet normális volt, minthogy ebben az időszakban a mezőgazdasággal össze­függő üzemek fedezték szükségleteiket. Itt kell megjegyezni, hogy a cukoripar, az előző évi kedvezőtlen üzletmenet kö­vetkeztében, a beszerzések terén tartóz­kodó álláspontot foglalt el. Az a körülmény, hogy a mezőgazdaság előszeretettel használja a locomobilok cél­jaira szolgáló végnélküli textilszíjakat, ezen, évről-évre emelkedő fogyasztásra támaszkodó szakmának normális foglal­koztatásához vezetett, így a háborús események beköszön­tése idején rendelésekkel bőven el voltunk látva, ami annál előnyösebb volt ránk nézve, minthogy különben a szeptemberi rendelések gyér száma miatt üzemünket korlátozni lettünk volna kénytelenek. Október aztán a legkülönfélébb ipar­ágak köréből számos új rendelést ered­ményezett, úgy hogy mindent egybe­vetve, az egész esztendő üzletmenete normálisnak mondható. Sajnos, úgyszólván valamennyi a textilgepszij gyártáshoz szükségelt nyers­anyagnak ára emelkedett, még­pedig olyan mértékben, hogy a fogyasztó által fize­tett ártöbblet dacára sem volt az üzlet hasznothajtó. Minthogy a nyersanyag nagy része külföldről jön és nagy részt be nem hoz­ható, ez okból bizonyos tekintetben nyersanyaghiánynyal kell számolnunk. Ami a jövőt illeti, már eddig is szá­mos megbízás van kezeink között, melyek effektuálása csak az 1915. esz­tendő második felére várható. Ez arra vall, hogy úgy a magyar, mint az osztrák ipar reményteljesen ítéli meg a hely­zetet. A kilátások kedvező voltát igazolja az a körülmény is, hogy — akármilyen hihetetlenül is hangzik — úgy Magyar­­országon, mint Ausztriában, számos fo­gyasztó az angol textilszíjat preferálta, jóllehet az angol gyártmány a jó ha­zaitól csupán az árak magasabb voltá­ban különbözött. Ezeket a magasabb árakat az angoloknak, az idegen gyárt­mány iránt érzett előszeretet foly­tán meg is adták, ámbár ezt a többlet­áldozatot semmiféle észszerűség nem indokolta. Csak így érthető, hogy Bécs­­ben angol textilszíl raktárak állhattak fenn, melyek Ausztriában és Magyar­­országon tetemes forgalmat értek el. A külföldi ipar rajongó hősei még a háború folyamán is innen fedezték szük­ségleteiket és csak most, amikor az utó­lagos beszerzés lehetetlenné vált, fanya­lodnak rá a hazai ipar igénybevételére, mely az angol iparral legalább is egyen­rangú produktumot állít elő. Ezek a körülmények bátorítanak arra a feltevésre, hogy az 1915. évben erős fogyasztás várható, azért is, mivel a bőrszíjiparban erős anyaghiány észlel­hető és minden még rendelkezésre álló anyag csak exorbitáns áremelkedéssel szerezhető be. Minthogy a jó textilszíj nem surroga­­tóma a bőrszíjnak, hanem ellenállóképes­ség és használati idő tekintetében azzal legalább is egyenrangú, feltehető, hogy a textilszij, amely számos nagy gyár részéről már most is nagy méltánylásban részesül, csakhamar a népszerűségnek arra a fokára fog emelkedni, melyre méltán igényt tarthat. 19 POHL E. és FIAI SZOMBATHELY ZRT Gazdasági gépgyár. Vas­­öntöde. Halomépítészet. Turbinagyár, Téglagyári gépek. 400 munkás, 200 HP.­­Pfrj|~ R­­fRZDRSflqi CSATATÉR [j­fr} Beszélő számok. A háborús idők és az azokat megelőzött gazdasági pangás visszatükröző­je az 1914-es részvénytársasági tőkemozgal­makról szóló statisztikai kimutatás, melynek végeredménye (a Hitel szerint) 59.937,338 K tőkeszaporodás az 1913. évi 154.351,801 K-val szemben. Ami az egyes ipari szakmákat illeti, erre vonatkozólag a következő adatokat tartjuk reproduká­­landóknak : Alakulások : A fővárosban a textilipar terén csak egyetlen részvénytársaság alakult: a Rico magyar kötszerművek rt. 300.000 K alaptőkével (nem új vállalat !), 1913-ban 3 textilipari társaság 1.702.000 K rész­vénytőkével, 1912-ben 5 vállalat három millió 100.000 K tőkével, 1911-ben pedig 4 részvénytársaság alakult, míg az előző esztendők e téren teljesen meddők voltak. Faipari vállalat, amiből 1913-ban, 1912-ben és 1911-ben egyaránt 9—9 alakult 10.150,000 K, 4.840,000 K, ille­tőleg 4.605,000 K részvénytőkével, 1912-ben pedig 12 vállalat 6.770,000 K tőkével, az elmúlt esztendőben egyetlen egy sem létesült a fővárosban, bányászattal, fémiparral, gépgyártással és villamossággal foglalkozó következő új részvényvállalatok létesültek 1914-ben a fővárosban: K alaptőkével Általános­ bányaipar rt........................ 1.150,000 Áron H. mérőkészülékek gyár rt....... 500,000 Ferrovia vasút fölszerelések és mezei vasutak gyára rt............................... 30,000 Kovaföldművek rt. (fúzió folytán). .. 500,000 Lakos Lajos takaréktűzhelygyár rt... 400,000 Magnetica Lassner találmányok rt. .. 200,000 Orsova-dunatölgyesi bányák rt.......... 600,000 Unió világítási és műszaki rt............. 50,000 Weisz Manfréd lőszer-, acél- és fém­művek rt........................................ 10.000,000 összesen.. 13.430,000 E szerint 9 ily vállalat alakult Buda­pesten 13.430,000 K alaptőkével, míg 1913-ban 12 ily részvénytársaság kelet­kezett 23.205,000 K, 1912-ben 18 ily vállalat 8.770,000 K tőkével, 1911-ben 33 társaság 25.800,000 K és 1910-ben 19 részvénytársaság 5.610,000 K rész­vénytőkével. Az építőipar válságos helyzetét mutatja az,hogy bár 1914-ben 28 új építőipari rész­vénytársaság alakult, de ezeknek együt­tesen is csak 2.090,300 K a részvény­­tőkéjük. Pedig az építőipart 5—10,000 K alaptőkéjű vállalatokkal nem lehet föllen­­díteni, 10—25,000 K-s részvénytőkével nem lehet bérházakat építeni. 1913-ban ugyancsak 16 építőipari és terrén­tár­­saság alakult, de 2.530,000 K alaptőké­vel . 1912-ben is 16 ily vállalat keletke­zett 4.546,000 K alaptőkével, míg 1911- ben 30 ily részvénytársaság 13.618,000 K, 1912-ben pedig 20 vállalat 14.390,000 K tőkével keletkezett. A vegyi és élelmiszer ipar terén a követ­kező új részvénytársaságok alakultak 1914-ben Budapesten. K alaptőkével Dunántúli vajtermelő rt...................... 60,000 Magyar sertéshizlaló és húsipari rt... 4.500,000 Magyar tápszeripar rt...................... 60,000 Mayer és Möller olaj, gépkenőcs és vegyiipar gyár rt............................... 300,000 »Methana« földgáz-kémiai tanúim, rt. 500,000 Nemzetiskátrány-, ásványolaj- és vegyi ipar rt................................................. 500,000 Vacuum kelmefestő- és vegytisztító­gyár rt................................................. 50,000 Vesta ásványolajipar rt................... 300,000 összesen.. 6.270,000 Tehát csak 8 vegyipari új részvény­­társaság alakult a fővárosban 6.270,000 K részvénytőkével, 1913-ban még 17 ily vállalat keletkezett 12.280,000 K alap­tőkével , 1912-ben 18 új vállalat

Next