Honi Ipar, 1917 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1917-07-01 / 13. szám

1917. JÚLIUS 1. elnöklésével ülést tartott, amelyen a német és osztrák kötszergyárosok is résztvettek. Elsősorban a szakmát érdeklő vámpolitikai kérdésekkel, valamint a balkáni export kérdésével foglalkoztak. Azután a kötszerek impregnálására és sterilizálására vonatko­zólag érvényes hatósági előírásokat beszél­ték meg és elhatároztatott, hogy mind a három szervezet előterjesztéssel fog for­dulni a kormányokhoz azzal a kéréssel, hogy lehetőleg egyöntetű előírások állapít­tassanak meg. Gyári hírek, Heisler Vilmos. Minden ország, amelyben az ipar rövid idő alatt aránylag­ nagy fej­lődést ért el, gazdag az olyan ipari salf­­made manekben, akik az ipari élet iskolá­jában nőttek fel, akiknek kvalifikációját a bennük lakozó teremtő őserő adja meg, akiknél a gyakorlat, az egészséges üzleti szellem szinte teljesen pótolja a magasabb iskolai képzettséget. Ezek közé sorozzuk Heisler Vilmost, a Magyar Általános Gép­gyár rt. vezérigazgatóját, aki 35 éves fárad­ságos működés után visszalép vezérigazgatói állásától, hogy helyét Balassa Frigyes Máv. gépgyári főfelügyelőnek engedje át. Heisler Vilmos, mint vállalata kommüni­kéjéből kitűnik, igazgatóságának, dicsére­tétől övezve hagyja el helyét és bár az idé­zett forrás szerint,­­mint az igazgatóság megbízottja tovább fogja folytatni műkö­dését, semmi kétségünk abban, hogy ez a változás az aktivitás teréről való vissza­vonulás közvetlen előkészítésének te­kinthető. És minthogy így van, el kell mondanunk, hogy Heisler Vilmos sokat tett a magyar gépipar fejlesztése érdeké­ben, hogy kis eszközökkel nagyot alkotott. Előbb a malomépítészet terén érvényesülve, később az automobilgyártásra térve át és legutóbb az aeroplanmotorok gyártásának berendezése terén ért el számbaj­övő sike­reket. Mindezt kizárólag saját erejéből és minden idegen segítség mellőzésével! Csak utóbbi folyamat, hogy a Magyar Általános Gépgyár rt. a Skoda-cég, illetőleg a Magyar Általános Hitelbank égisze alá került, ami annyit jelent, hogy az eddiginél foko­zottabb mértékben és más eszközök fel­­használásával akar beleilleszkedni az előt­tünk álló nagy fejlődési folyamatba. Heisler Vilmos akkor távozik helyéről, mikor a vállalat Mátyásföldön óriási gyárat épít és alaptőkéjét 5 millióról 8 millió­­-ra emeli fel. Az önmagából sarjadzott üzleti talentum és alkotási erő helyét, szinte ter­mészetes folyamatképen most már a tudo­mányos alapon álló, nagy organizációkat fékezni tudó, teoretikus szakképzettség foglalja el, de azért sajnálattal látjuk Heis­ler Vilmos távozását, aki erejével és tehet­ségével ezt­­a vállalatot megalapozta és nélkülözhetetlen volt azokban az időkben, amikor vállalatát csak a benne szunnyadó kvalitásokkal lehetett megalapítani és a fejlődés útjára terelni. Új cipőgyárak. A magyar cipőgyárak az utóbbi időben felette megerősödtek, ennek dacára azonban még igen sok a tenni­valónk, hogy az ország cipőipara kellő­képen elégíthesse ki a hazai szükségletet. Ezt a folyamatot nagy mértékben megkönnyíti a háború. Sokan rendez­kedtek be hadi szükségletek ellátására és a berendezések jórészét a háború után polgári cipők gyártására kívánják fel­használni. Értesülésünk szerint fait accomplinak tekinthető, hogy a Wolfner-cég nagy apparátusát polgári cipőáru készítésére fogj­a kihasználni.Ha tervei valóra válnak, (5000 pár napi termelésre óhajt beren­dezkedni !) övé lesz a monarchia leg­nagyobb cipőgyára, mert ezidőszerint legnagyobb gyárunk, a Turul csak napi 4000 pár kapacitásra van berendezve. A Laczkó, Pálka és Fiai liptószent­­miklósi cég, mely eddig csak saját spart­­jait dolgozta fel, most rendes bőrt is kap és polgári áru készítésével fog foglalkozni. Cipőgyárat épít Körmöcbányán Schu­bert Sándor, a mészárosok ottani bőr­gyárával kapcsolatban. Cipőgyárat óhajtanak létesíteni Po­zsonyban is, erről azonban csak később fogunk bővebben megemlékezni. A szombathelyi Mayer gépgyár sorsa. A Magyar Agrár- és Járadékbank az Union­­banzkkal együtt megszerezte a Magyar gép- és motorgyár rt. (ezelőtt Mayer gépgyár) részvénytöbbségét. A Mayer gyárat, mely már igen nehéz időket élt át, ismételten az államnak kellett segélyekkel és kölcsön­pénzekkel a roskadozástól megmenteni, de a háborús katonai szállítások most végleg talpra állították ezt az üzemet, amivel kap­csolatban a bankok bizalmát is maga felé sikerült terelnie. Reméljük, hogy az új igazgatás magyar kezekbe fogja tenni az ügyvitelt is, mert volt idő, még pedig nem is olyan régen, mikor a Mayer gépgyárban a magyar szó csak elvétve volt hallható. A Langfelder gépgyár részvényei. Az osztrák tőke magyar gépipari érdekeltsége ismét megnövekedett azáltal, hogy a Lang­felder V. gépgyár részvényei egy részét (így szól egy idevonatkozó hírlapi közle­mény !) Langfelder Vilmos és Károly urak a bécsi Deposites­banknak adták el. Ennek a transakciónak különben egyelőre nem kell túlságos jelentőséget tulajdonítani, mert az is lehet, hogy egyszerű hitel-t­ransakció­­ról van szó. A hódsági kenderfonódagyár három rak­tára a­ készletekkel együtt leégett. A kárt 1 millió koronára becsülik. Prokura. A Rigler József Ede rt. igaz­gatósága Antal Jenőt a vállalat főkönyvelő­jét cégvezetői jogosultsággal ruházta fel. A »Szandrik« ezüstárugyár eladása. Megb­írtuk, hogy a Szandrik gyárat megvette a berndorfi Krupp-gyár. Erre vonatkozólag a Magyar Országos Központi Takarékpénz­tár igazgatósága azt közli, hogy a takarék­­pénztár és a berndorfi Krupp-féle rész­vénytársaság közt tárgyalások vannak folyamatban, melyeknek célja érdek­­kapcsolat létesítése a Krupp-féle részvény­­társaság és a takarékpénztár érdekkörébe tartozó »Szandrik« magyar ezüst- és fém­­árugyár között. Ezzel kapcsolatban a vál­lalat nagyobb arányú fejlesztése érdekében a részvénytőke tetemesebb felemelését ter­vezik, amelyet a takarékpénztár a Krupp­­féle részvénytársaságnak a tranzakcióban való bevonásával fog végrehajtani. A Győri Olajművek Konstantinápoly gyára. A Győri Olaj­művek rt. Konstanti­nápolyban nagyobb olajgyárat vásárolt, amelyet modern gépekkel fognak felszerelni. Vállalkozásához a magyar társaság jelen­tékeny szubvenciót kap a török kormány­tól. A­ gyár kizárólag kisázsiai nyersanyagot fog feldolgozni, főként szezámot, mogyorót és gyapotmagot, amelyet Törökországban eddig inkább házi utón dolgoztak fel. A Turul temesvári cipőgyár jótékonysága. A Turul cipőgyár rt. Temesvárott 200.000 K alapítványt tett a temesvári tüdőbeteg munkásszanatórium építésére. A cég a jövőben is nagyobb adományokkal szán­dékozik ezen nemes ügyet szolgálni és ér­deklődése jeléül helyet kér magának a szanatórium igazgatóságában is. Cipőkrémgyárosból — sósborszeszgyáros. Vadász Zsigmond eladta Herczeg Gézának Fedák cipőkrémgyárát és a tekintélyes vételárból most sósborszeszgyárat létesített. Talán­­a sósborszeszt is Fedák néven hozza majd forgalomba, honorálva azt, hogy a primadonna nagy vagyon urává tette őt, a róla elnevezett cipőkrém gyártóját. Új szénbánya Vas megyében. A kőszegi járásban Kunfalva, Hantosfalva és Pörgö­­lény községek határában nagymennyiségű barna- és feketeszén kiaknázására van ki­látás. A kibányászást a hadügyminisztérium fogja végezni, amely az erre vonatkozó szerződést az egyes birtokosokkal már meg is kötötte. Külföldi gummigyár képviselete. Az Egyesült Ruggyantaáru Gyárak Harburg- Wien ezelőtt Menner J. N. Reithoffer, mely cégnek Harburgban, Hannover-Lindenben, Wimpassingban 3500 munkást foglalkoz­tató gyárai vannak, budapesti raktárait Andrássy­ út 8. sz. alatt megnagyobbította és a budapesti üzlet vezetését Linzenpolz István távozásával Szabó Lajosra bízta... Ez a cég össze nem tévesztendő azzal a bécsi Reithoffer céggel, melynek Trencsénben is van gyára. 1­ 11 Festékek, lakkok, lenolajkence szolid, megbízható és olcsó beszerzési forrása. KRAYER E. ÉS TÁRSA FESTÉK-, KENCE- ÉS LAKKGYÁR Cián. és kir. udv. szállító ALAPITTATOTT 1880. József főherceg Ő cs. és kir. fen­sége udv. szálitója, a m. kir. államvasutak, álllami gép* és vasgyárak, az összes hajó- és vaggongyárak szállítója. .­. Budapest, V., Váci-út 34. (Kraysr festékudvar.) Fióküzletek i V., Váczi-út 6. III., Flórián-tér 18. IX., Kálvin*tér 7. Újpest, Árpád*utca 7.

Next