Honi Ipar, 1928 (21. évfolyam, 1-22. szám)

1928-01-05 / 1. szám

XXI. évf. 1. szám A MAGYAR IPARFEJLESZTÉS ÉS IPARPÁRTOLÁS LAPJA KÖZGAZDASÁGI IJüLYÓIRAT 1928. január 5. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., SAS-UTCA 29 TELEFON: TERÉZ 261-55 SZERKESZTI: SUGÁR OTTÓ ELŐFIZETÉSI ÁR: Évre ................... 20-— P Félévre ......... 10.— P Negyedévre. . . 5,— P MEGJELENIK: HAVONTA KÉTSZER Rekössöntö Régi lapot adunk újra a magyar közönség kezébe: a Honi lpar-t. Több mint húsz éven át állott ez a lap a magyar közgazdaság és különösképen a magyar nemzeti ipar szolgálatában. A kommunizmus kitörése óta szünetel. Most újra életre szólítja az idő. Szükség van ránk. jelent­kezünk. A behozatali többlet ijesztő növekedése vaslogikával érvel a pótolható ipari behozatal csökkentése és így a hazai ipari termékek fogyasztásának növelése mellett. Ami annyit jelent, hogy a belső piacon előnyben kell része­síteni a hazai iparcikkeket a külföldiek felett. A szakszerű­ség fegyverével és az agitáció minden rendelkezésére álló eszközével kell megdolgozni a belső piacot a honi ipar érde­kében. Ez az iparpárloló mozgalom felélesztését jelenti, melynek zászlóját a Honi Ipar húsz évig lobogtatta. „Meg­ismertetni és megszerettetni a honi ipart a magyar társa­dalommal!“ Ezt a célt tűzte ki magának 28 esztendővel ez­előtt a Honi Ipar. Es ezt a hivatást akarjuk betölteni most is. A régi tűzzel, de a kor igényeinek megfelelő modernebb újságírói felszereléssel vállaljuk újra a zászlóvivő szerepét. A behozatal megszorítását egészíti ki az ipari kivitel foko­zása, amelynek megszervezéséből a Honi Ipar szintén ki akarja venni a maga részét. Ugyancsak a mai helyzetből adódik a magyar ipar- fejlesztés felkarolása is. E tekintetben ma már tisztábban látunk, mint láttunk akkor, mikor még az autonóm vám­tarifa csorbítatlanul érvényesült. Ma már tudjuk, mi cr felesleges és mi a fejlesztendő. A Honi Ipar, mely régen a magyar iparfejlesztés speciális közlönye volt, ott akar lenni az iparfejlesztő törvény revíziójánál. És ott akar lenni a közszállításoknak annyira szük­séges átszervezésénél. Annál is inkább, mert hiszen a közszállítás szerves kiegészítője az állami iparfejlesz­tésnek, leghathatósabb módja az állami és közhatósági iparpártolásnak. A magyar társadalom megcsonkított fogyasztóképessége mellett még megnagyobbodott a hatósági beszerzés fontossága. Éber szemmel, erős kritikával aka runk őrködni, hogy a hatósági beszerzéseknél a honi ipar jogos érdekei, a szabad verseny elve, a kereskedelmi szel­lem épsége és a közgazdasági erkölcs tisztasága csorbát ne szenvedjenek, csakúgy, mint ezt két évtizeden át meg- cselekedtük. A legvitálisabb nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon kerül­jön szétosztásra és hazai erőforrásainkat táplálja. A magyar levegő mostanában szociális reformokkal terhes. Figyelni fogjuk, hogy a tervezett reformok nem mennek-e túl a magyar ipar teherbírásának határain. Küzdeni fogunk a túladóztatás és főképpen a leg­nagyobb adó: a mértéken felül drága hatósági adminisz­tráció túltengésc, az ország elbürokratizálódása ellen. Az egyes vonatkozásokban célszerüsítésrc szoruló magyar ipar belső átállítása, racionalizálása, a termelés olcsóbbítása érdekében, napirenden van. E nagy és kényes kérdés megvitatásának meg fogjuk nyitni lapunk hasáb jóit. Éppen így a kartcllkérdésnek. amelyre, sajnos, a gaz­dasági pártpolitika tette rá kezét. A mai helyzetben a honi iparnak kétszeresen szüksége van a többi gazdasági ág fcntartásnélküli támogatására. Sajnos, ez a harmónia nincsen meg. Szerény hatáskörünk­ben hozzá akarunk járulni a félreértések elsimításához, a mezőgazdasággal és a kereskedelemmel való jóviszony helyreállításához. Sokat beszélhetnénk még a megkötendő kereske­delmi szerződésekről és az elénk meredő egyéb nagy prob­lémákról. De minek? Már az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a magyar ipar újra nehéz idők előtt áll. Az autonóm vámtarifa védőpajzsát mindjobban átlyukasztják a kereskedelmi szerződések. Az iparnak a legfelfokozot- tabb energiával kell dolgozni, hogy fennmaradhasson, sőt fejlődni tudjon a nemzet érdekében. A fennálló kitűnő sajtóorgánumok teljes méltánylása mellett is úgy érezzük, hogy a meginduló harcban iparunknak szüksége van egy minden megkötöttségtől független harcos újságra, mely bátor szókimondással áll ki az ipar jogos érdekeiért, de az ügy érdekében éppen olyan határozottsággal szedi szembe az iparnak esetleges jogtalan törekvéseivel is. Olyan orgá­numra, mely küzdelembe bocsátkozik a jogos magyar gazdasági törekvések legnagyobb ellenségével: a magyar közönnyel. Mely az ipari érdeken át mindig a nemzeti érdekeket nézi, mert sohasem felejti el, hogy a magyar ipar a magyar nemzetnek integráns része. Becsülettel akarunk dolgozni és csak annyi támogatást kérünk, amennyi mun­kánk sikeréhez szükséges és amennyit szándékaink tiszta­sága és működésünk eredményes volta megérdemel. Honi Ipar szerkesztősége Sugár Ottó felelős szerkesztő * A Honi Ipar új, XXI. évfolyamának első számához minden olvasónk részére megrendelőlapot mellékeltünk. Tisztelettel kérjük olvasóinkat a megrendelőlap kitöltésére és kiadóhivatalunkhoz való beküldésére. A Honi Ipar előfizetési ára: egy évre ....................................................20 pengő félévre .....................................................10 ,, negyedévre ................................................5 „ A megrendelőlapon feltüntetett kívánságra kiadóhiva­talunk készséggel küld postatakarékpénztári csekklapot. Postatakarékpénztár! átutalás esetén olvasóink szives figyelmébe ajánljuk 36.266. számú postatakarékpénztári csekkszámlánkat. Tisztelettel kérjük, hogy a lapunknak szánt összes küldeményeket szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk új helyiségeibe V., Sas-utca 29. félemelet címezni szíveskedjenek. Telefonszámunk változatlanul a régi: Teréz 261—55. Lapunkat mégegyszer olvasóink jóindulatába ajánlva, maradunk tisztelettel Honi Ipar kiadóhivatala.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék