Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1932-06-01 / 11. szám
20 Marx és Méret — Luxmérő — Jeles műszergyárunk, amelynek iparfejlesztő tevékenységéről csak nemrégiben emlékeztünk meg a Volumométer nevű új elektromos mérőműszer gyártásának bevezetésével kapcsolatban, most újabb mérőműszer készítésére rendezkedett be. Az új műszer Luxmérő elnevezéssel került forgalomba és a megvilágítás erősségének mérésére szolgál, amely mérés lux egységekben minden beállítás és áramforrás nélkül, közvetlenül történik. Ez a műszer nélkülözhetetlen mindazok számára, akik elektromos, vagy másféle világítási berendezések készítésével, vagy ilyen berendezések ellenőrzésével foglalkoznak. A Luxmérő megmutatja, hol van a szükségletnél nagyobb világítás, hol lehet a világítótesteket előnyösebben elosztani és hol kell fényveszteségeket megszüntetni. A gyár új műszerét két nagyságban hozza forgalomba. Aeternum elektrotechnikai és fizikai laboratórium — Orvosi műszer, tanszer — A vállalat, amely az időközben megszűnt Némethy és dr. Ihnatkó cégből alakult, berendezkedett kórházi bútorok, kvarclámpák, fizikai és kémiai gépek és berendezések, árammérők, elektromos műszerek és különleges oktatóeszközök gyártására. Igaz, hogy e téren már több jelentős gyárunk működik, tekintettel azonban arra, hogy e műszerek gyártása állandó és gyors technikai fejlődésen megy keresztül, e szakmában újabb speciál gyáraknak is megvan a maguk létjogosultságuk. Vegyészeti ipar Chinoin — Rovarirtószer — A vállalat legutóbb megkezdte a Dejo elnevezésű légy- és féregirtószer gyártását. Az új cikk nagy szolgálatot tesz úgy a háztartásokban, mint az üzemekben és a mezőgazdaságban. A M. Kir. Rovartani Állomás hivatalos vizsgálata szerint az új gyártmány felveszi a versenyt a hasonló célú külföldi szerekkel. Tökéletesen irtja a legyet, szúnyogot, molyt, poloskát, svábbogarat, hangyát, férgeket és azok lárváit. Bedő Ignác celluloidárugyár — Celluloid bot- és ernyőnyél — A cég most vezette be a celluloidból készült ernyő- és botnyelek gyártását, mely cikkeket eddig nagy mennyiségben külföldről hozták be. Nagyon megnehezíti az ország legrégibb celluloidárugyárának iparfejlesztő tevékenységét az a körülmény, hogy a Nemzeti Banktól nyersanyagbeszerzés céljára nem kap számottevő devizát. Magyar Fly-Tox Vállalat — Rovarirtószer — A Fly-Tox nevű ismert külföldi féregirtó szer eddig Párizsból került az országba, a francia gyár magyar képviselője, a Révész Ernő és Társa cég útján. Most, hogy a külföldi behozatal elé szinte leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak, a Révész Ernő és Társa cég a párizsi vállalattal egyetértésben Magyar Fly-Tox Vállalat néven hazai céget alapított, amely megkezdte a nevezett féregirtószer itthoni gyártását. A cég a Fly-Tox minden itthon beszerezhető nyersanyagát és a csomagoláshoz szükséges fém-, üveg- és papírkellékeket Magyarországon vásárolja. HONI IPAR XXV. évfolyam 11. szám. Egyéb iparágak Kossuth János üveggyára — Kristályok, patent üveg — A cég új gyártmányait a most lezajlott Árumintavásáron mutatta be. Kiemelkednek ezek közül kristály cikkei, amelyeket fejlett technikával, savazással fényezve készít. Rendeltetésüket illetően e gyártmányok leginkább díszműáruk, művészettel dekorált vázák, piperekészletek, ezenkívül üvegkészletek, amelyeket eddig az országban egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben gyártottak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a cég Compofix nevű patent befőttesüvegje, amely szintén újonnan meghonosított iparcikk. Tartós, higiénikus, olcsó, kezelése egyszerű. Különösen ügyes megoldás rajta a középen elhelyezett kis kupak, amelynek egyszerű felbillentésével az üveg, vagy a kupak sérelme és minden erőfeszítés nélkül nyitható fel a fedő. Első Soproni Gömbös Fémdíszárugyár — övcsatt, plakett — A gyár, amely eddig elsősorban fémből és chemisettből készült gallér- és kézelőgombokat, továbbá galvanizált és tűzzománc kezelőgombokat gyártott és e cikkekből nemcsak az egész hazai szükségletet elégítette ki, hanem régebben tekintélyes exportot is lebonyolított, legutóbb megkezdte a női divatövcsattok és művészi plakettek gyártását. Szeiler J. mérnöki műintézet — Kosaras falinaptár — A cég, amint erről annak idején már megemlékeztünk, berendezkedett kosaras falinaptárak gyártására. Ilyen naptárakat itthon nem gyártottak és kizáróan a külföld szállította ezeket. Még 1930-ban is 123.000 pengő értékű ilyen külföldi áru jött be az országba. Azóta a cég annyira fejlesztette üzemét, hogy a múlt évben már 300.000 kosaras falinaptárt szállított a kereskedőknek és az ország egész szükségletének ellátására be van rendezkedve, úgyhogy a külföldi behozatalra már semmi szükség sincs. A behozatali vám ugyan elég alacsony (az érték 20%-a), de a külföldi áru még így sem tud versenyezni a magyar áruval. A cégnek egyébként a cikkben exportra is komoly kilátása van. A Baross Szövetség belügyminiszteri támogatása. A belügyminiszter a közelmúltban (18.715—1932. B. M. számmal körrendeletet adott ki a következő szöveggel: A Baross Szövetség a hazai ipar érdekében széleskörű mozgalmat indított és a hazai iparpártolás érdekében hathatós tevékenységet fejt ki. Tekintettel a Szövetség ezirányú munkásságának közérdekű, nemzeti és gazdasági jelentőségére, felhívom Alispán (Polgármester) urat, hogy a Szövetségnek ezt a közérdekű munkásságát a saját részéről megfelelően támogassa. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az iparpártolási mozgalom egyre több propagálóra tesz szert és ma már azok a testületek, amelyek az akció élesztésében látják hivatásukat, e működésükben hivatalos támogatást is élveznek. Boon Olimpiai Csokoládé a vételár 10°/6-a külföldi valutában az O. T. T. útján az olimpiai alapnak jut. Új kereskedelmi tanácsosok A kereskedelemügyi miniszter az Értékmegállapító Bizottságba a következő gazdasági szakembereket nevezte ki, kiket a kereskedelmi tanácsosi cím illet meg. A felsoroltak között olyan is van, akinek mostani kinevezése eddigi mandátumának meghosszabbítását jelenti . A textilipar köréből: Keltai Sándor, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár igazgatója. Borbás Andor, a Brust Dávid Szövőárugyár beltagja. Freudiger Dávid, a Freudiger Mózes és Fiai cég beltagja. Hevesi Béla, a Hungária Jaguard Szövőgyár Rt. igazgatója. Reich Aladár paszománygyáros. Kirschner János vászonkereskedő. A vas-, fém- és gépipar köréből: Scharbert Gyula, a Ganz és Társa Rt. igazgatója. Kalmár Mihály, az Első M. Gazd. Gépgyár igazgatója. Stahel Géza, a Stahel és Lenner Rt. műszaki igazgatója. Beck József, a Radiátorgyár vezérigazgatója. Minkus Richard, az Ulrich B. I. cég beltagja. Messik Ödön fémkereskedő. Bányaüzemek köréből: Spiegl Béla, a MÁK igazgatója. Vámos Fülöp, az Ajkai Kőszénbánya Rt. igazgatója. A vegyi ipar köréből: Helvey Elek vegyészeti gyáros. Boeder Hermann Illatszergyári Rt. igazg. Gruber György festékgyáros. Filinger Dezső, a Hangya Ipar Rt. cégvezetője. Egyéb kinevezettek: Kornis István, a M. Köztisztviselők Fogy. Szöv. igazgatója. Lipcsei Vilmos divatáruháztulajdonos. Lipp Ernő ékszerkereskedő. Mosch Béla, a Schmidt Viktor Csokoládégyár igazgatója. Rosenthal Adolf, az Első Békéscsabai Gőzmalom Rt. igazgatója. Winkle Nándor műkereskedő. Az ipartestületi törvény megalkotása arra bírta az Ipartestületek Országos Szövetségét, hogy külöttségileg felkeresték Kenéz Béla minisztert, kinek megköszönték e törvény létrehozása körül kifejtett eredményes tevékenységét. A TV. Szegedi Ipari Vásár. Május hó 25-én az idegenek nagy tömegének részvételével nyílt meg a szegedi kézműiparosok kiállítása, amely egyúttal ipari vásárnak is van szánva. Kétségtelen, hogy a trianoni határszélen a szegedi ipari kiállítás nagy hivatást teljesít, amit Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter képviseletében Aigner Károly dr. főispán a kiállítást megnyitó beszédében igen hatásosan kifejezésre juttatott. A Vásárnak 101 kiállítója van, 100 szegedi és 1 budapesti. A kiállítás részleteire még viszszatérünk. Annyit máris leszögezhetünk, hogy a műasztalosok, hajlított bútorgyárak, a híres szegedi papucsosok és paprikatermelők nyújtják a Vásár fő érdekességeit.