Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1932-06-01 / 11. szám

20 Marx és Méret — Luxmérő — Jeles műszergyárunk, amelynek iparfej­lesztő tevékenységéről csak nemrégiben em­lékeztünk meg a Volumométer nevű új elek­tromos mérőműszer gyártásának bevezetésé­vel kapcsolatban, most újabb mérőműszer ké­szítésére rendezkedett be. Az új műszer Luxmérő elnevezéssel került forgalomba és a megvilágítás erősségének mérésére szolgál, amely mérés lux egységekben minden beál­lítás és áramforrás nélkül, közvetlenül tör­ténik. Ez a műszer nélkülözhetetlen mind­azok számára, akik elektromos, vagy más­féle világítási berendezések készítésével, vagy ilyen berendezések ellenőrzésével fog­lalkoznak. A Luxmérő megmutatja, hol van a szükségletnél nagyobb világítás, hol lehet a világítótesteket előnyösebben elosztani és hol kell fényveszteségeket megszüntetni. A gyár új műszerét két nagyságban hozza for­galomba. Aeternum elektrotechnikai és fizikai laboratórium — Orvosi műszer, tanszer — A vállalat, amely az időközben megszűnt Némethy és dr. Ihnatkó cégből alakult, be­rendezkedett kórházi bútorok, kvarclámpák, fizikai és kémiai gépek és berendezések, árammérők, elektromos műszerek és különle­ges oktatóeszközök gyártására. Igaz, hogy e téren már több jelentős gyárunk működik, tekintettel azonban arra, hogy e műszerek gyártása állandó és gyors technikai fejlődé­sen megy keresztül, e szakmában újabb spe­ciál gyáraknak is megvan a maguk létjogo­sultságuk. Vegyészeti ipar Chinoin — Rovarirtószer — A vállalat legutóbb megkezdte a Dejo elnevezésű légy- és féregirtószer gyártását. Az új cikk nagy szolgálatot tesz úgy a ház­tartásokban, mint az üzemekben és a mező­­gazdaságban. A M. Kir. Rovartani Állomás hivatalos vizsgálata szerint az új gyártmány felveszi a versenyt a hasonló célú külföldi szerekkel. Tökéletesen irtja a legyet, szúnyo­got, molyt, poloskát, svábbogarat, hangyát, férgeket és azok lárváit. Bedő Ignác celluloidárugyár — Celluloid bot- és ernyőnyél — A cég most vezette be a celluloidból ké­szült ernyő- és botnyelek gyártását, mely cikkeket eddig nagy mennyiségben külföld­ről hozták be. Nagyon megnehezíti az or­szág legrégibb celluloidárugyárának iparfej­lesztő tevékenységét az a körülmény, hogy a Nemzeti Banktól nyersanyagbeszerzés cél­jára nem kap számottevő devizát. Magyar Fly-Tox Vállalat — Rovarirtószer — A Fly-Tox nevű ismert külföldi féregirtó szer eddig Párizsból került az országba, a francia gyár magyar képviselője, a Révész Ernő és Társa cég útján. Most, hogy a kül­földi behozatal elé szinte leküzdhetetlen aka­dályok tornyosulnak, a Révész Ernő és Társa cég a párizsi vállalattal egyetértésben Ma­gyar Fly-Tox Vállalat néven hazai céget ala­pított, amely megkezdte a nevezett féregirtó­szer itthoni gyártását. A cég a Fly-Tox min­den itthon beszerezhető nyersanyagát és a csomagoláshoz szükséges fém-, üveg- és pa­pírkellékeket Magyarországon vásárolja. HONI IPAR XXV. évfolyam 11. szám. Egyéb iparágak Kossuth János üveggyára — Kristályok, patent üveg — A cég új gyártmányait a most lezajlott Árumintavásáron mutatta be. Kiemelkednek ezek közül kristály cikkei, amelyeket fejlett technikával, savazással fényezve készít. Ren­deltetésüket illetően e gyártmányok legin­kább díszműáruk, művészettel dekorált vá­zák, piperekészletek, ezenkívül üvegkészletek, amelyeket eddig az országban egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben gyár­tottak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a cég Compofix nevű patent befőttesüvegje, amely szintén újonnan meghonosított ipar­cikk. Tartós, higiénikus, olcsó, kezelése egy­szerű. Különösen ügyes megoldás rajta a kö­zépen elhelyezett kis kupak, amelynek egy­szerű felbillentésével az üveg, vagy a kupak sérelme és minden erőfeszítés nélkül nyit­ható fel a fedő. Első Soproni Gömb­ös Fémdíszárugyár — övcsatt, plakett — A gyár, amely eddig elsősorban fémből és ch­emisettből készült gallér- és kézelőgombo­kat, továbbá galvanizált és tűzzománc kezelő­gombokat gyártott és e cikkekből nemcsak az egész hazai szükségletet elégítette ki, ha­nem régebben tekintélyes exportot is lebo­nyolított, legutóbb megkezdte a női divat­­övcsattok és művészi plakettek gyártását. Szeiler J. mérnöki műintézet — Kosaras falinaptár — A cég, amint erről annak idején már meg­emlékeztünk, berendezkedett kosaras fali­naptárak gyártására. Ilyen naptárakat itt­hon nem gyártottak és kizáróan a külföld szállította ezeket. Még 1930-ban is 123.000 pengő értékű ilyen külföldi áru jött be az országba. Azóta a cég annyira fejlesztette üzemét, hogy a múlt évben már 300.000 kosa­ras falinaptárt szállított a kereskedőknek és az ország egész szükségletének ellátására be van rendezkedve, úgyhogy a külföldi behoza­talra már semmi szükség sincs. A behoza­tali vám ugyan elég alacsony (az érték 20%-a), de a külföldi áru még így sem tud versenyezni a magyar áruval. A cégnek egyébként a cikkben exportra is komoly kilá­tása van. A Baross Szövetség belügyminiszteri támo­gatása. A belügyminiszter a közelmúltban (18.715—1932. B. M. számmal körrendeletet adott ki a következő szöveggel: A Baross Szövetség a hazai ipar érdeké­ben széleskörű mozgalmat indított és a hazai iparpártolás érdekében hathatós te­vékenységet fejt ki. Tekintettel a Szövetség ezirányú mun­kásságának közérdekű, nemzeti és gazda­sági jelentőségére, felhívom Alispán (Pol­gármester) urat, hogy a Szövetségnek ezt a közérdekű munkásságát a saját részéről megfelelően támogassa. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az ipar­­pártolási mozgalom egyre több propagálóra tesz szert és ma már azok a testületek, ame­lyek az akció élesztésében látják hivatásu­kat, e működésükben hivatalos támogatást is élveznek. Boon Olimpiai Csokoládé a vételár 10°/6-a külföldi valutában az O. T. T. út­ján az olimpiai alapnak jut. Új kereskedelmi tanácsosok A kereskedelemügyi miniszter az Ér­tékmegállapító Bizottságba a követ­kező gazdasági szakembereket nevezte ki, kiket a kereskedelmi tanácsosi cím illet meg. A felsoroltak között olyan is van, akinek mostani kinevezése eddigi mandátumának meghosszabbítását je­lenti . A textilipar köréből: Keltai Sándor, a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár igazgatója. Borbás Andor, a Brust Dávid Szövőáru­­gyár beltagja. Freudiger Dávid, a Freudiger Mózes és Fiai cég beltagja. Hevesi Béla, a Hungária Jaguard Szövő­gyár Rt. igazgatója. Reich Aladár paszománygyáros. Kirschner János vászonkereskedő. A vas-, fém- és gépipar köréből: Scharbert Gyula, a Ganz és Társa Rt. igaz­gatója. Kalmár Mihály, az Első M. Gazd. Gép­gyár igazgatója. Stahel Géza, a Stahel és Lenner Rt. mű­szaki igazgatója. Beck József, a Radiátorgyár vezérigaz­gatója. Minkus Richard, az Ulrich B. I. cég bel­tagja. Messik Ödön fémkereskedő. Bányaüzemek köréből: Spiegl Béla, a MÁK igazgatója. Vámos Fülöp, az Ajkai Kőszénbánya Rt. igazgatója. A vegyi ipar köréből: Helvey Elek vegyészeti gyáros. Boeder Hermann Illatszergyári Rt. igazg. Gruber György festékgyáros. Fi­­linger Dezső, a Hangya Ipar Rt. cég­vezetője. Egyéb kinevezettek: Kornis István, a M. Köztisztviselők Fogy. Szöv. igazgatója. Lipcsei Vilmos divatáruháztulajdonos. Lipp Ernő ékszerkereskedő. Mosch Béla, a Schmidt Viktor Csokoládé­gyár igazgatója. Rosenthal Adolf, az Első Békéscsabai Gőzmalom Rt. igazgatója. Winkle Nándor műkereskedő. Az ipartestületi törvény megalkotása arra bírta az Ipartestületek Országos Szövetségét, hogy kü­löttségileg felkeresték Kenéz Béla minisztert, kinek megköszönték e törvény létrehozása körül kifejtett eredményes tevé­kenységét. A TV. Szegedi Ipari Vásár. Május hó 25-én az idegenek nagy tömegének részvételével nyílt meg a szegedi kézműiparosok kiállí­tása, amely egyúttal ipari vásárnak is van szánva. Kétségtelen, hogy a trianoni határ­szélen a szegedi ipari kiállítás nagy­ hivatást teljesít, amit Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter képviseletében Aigner Károly dr. főispán a kiállítást megnyitó beszédében igen hatásosan kifejezésre juttatott. A Vá­sárnak 101 kiállítója van, 100 szegedi és 1 budapesti. A kiállítás részleteire még visz­­szatérünk. Annyit máris leszögezhetünk, hogy a műasztalosok, hajlított bútorgyárak, a híres szegedi papucsosok és paprikaterme­lők nyújtják a Vásár fő érdekességeit.

Next