Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1932-06-01 / 11. szám
1932 június 1. A Stadler Mihály Sodronyszövet-, Folintes Vasárugyár Rt. 200.000 pengő alaptőke mellett mindössze 260 pengő nyereséget mutat ki, az előző évi 666 pengővel szemben, 21.416 pengő egyenlő összegű értékcsökkenési leírás után. Ennek az iparnak mai súlyos helyzetében a mérleg már azért is elismerést érdemel, hogy nem zárul veszteséggel, mit a gyártási hozam erős csökkenése ellenében annak tudnak be, hogy az általános rezsi kereken 25%-kal apadt. A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. mérlege lényegesen rosszabb az előző évihez képest. Az előző évi mérleg nyeresége 137.671 pengő, ezzel szemben az 1931. évi mérleg 101.503 pengő veszteséggel zárul, az előző évivel egyenlő összegű 58.946 pengő leírás után. A vállalat üzemi nyeresége az előző évben 550.036 pengő volt, az 1931. évben csak 122.537 pengő. A vállalat még sokkal nagyobb veszteséggel zárta volna mérlegét, ha nem sikerült volna az általános költségek tételét 357.462 pengőről 166.623 pengőre csökkenteni. A Fehér Miklós Gépgyár Rt. előző üzletévi 155.566 pengő veszteségét az 1930—31. üzletévben újabb 204.434 pengő veszteséggel tetézte, úgyhogy a mérlegszerű veszteség 450.000 pengő alaptőke mellett már 360.000 pengőt tesz. Eredményszámlát a vállalat nem közöl, pedig érdekelne bennünket, hogy e nagyösszegű veszteség miből adódik. A Popper és Szántó Vasöntő és Gépgyár Rt. 1931. évi mérlegét újból veszteséggel zárja, mégpedig 1915 pengővel, az előző évi 1264 pengővel szemben. A két cégtagnak e közkereseti részvénytársasága 150.000 pengő alaptőke felett rendelkezik, de sem tartalékalapja, sem értékcsökkenési tartalékalapja nincsen. A Magyar Minimax Rt. 1931. üzletévi mérlege az előző évi 783 pengő nyereséggel szemben, 13.132 pengő értékcsökkenési leírás után, 8282 pengő veszteséggel zárul. A forgalom, illetve az áruhozam erős csökkenése arányában a veszteség jóval nagyobb lett volna, de sikerült a vállalatnak személyzeti és egyéb rezsijét 30%-kal csökkenteni. A Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. 210.000 pengő alaptőke mellett már 151.973 pengő veszteségegyenleggel zárul. Eredményszámlát nem tesz közzé és így csak annak megállapítására szorítkozhatunk, hogy a vállalat alaptőkéjének több mint kétharmad részét, elvesztette. A gyár a lefolyt üzletévben igen nagy összeget fizetett ki végkielégítések címén, mert igen számos mérnököt és tisztviselőt bocsátott el, úgyhogy ebben az idén már számottevő rezsiapadás fog mutatkozni. Egyes gyártási ágazatai oly fejlettek, hogy nagyobb árakon is elsőbbséget szokott élvezni versenytársaival szemben. Különösen gőzfőzőkonyhaberendezések és nikkelüstök dolgában kiváltságos a helyzete. A „Murt“ Magyar Útépítési Rt. 1931. üzletévét 500.000 pengő alaptőke mellett 61.198 pengő értékcsökkenési leírás után 75.784 pengő nyereséggel zárta. Ezzel az előző évekről áthozott veszteségegyenleg teljesen fedezve van, sőt 7290 pengő nyereségegyenleg mutatkozik. A hitelezők tétele az adósokban fedezetet talál, ami a mérleg mobilitásáról tesz tanúságot. A vállalat kinnlevősége 4.647.000 pengő, mely összeg legnagyobb része valószínűleg hitelbe végzett közmunkákból ered. A Vulkán Miskolci Oxigéngyár Rt. mérlege 37.906 pengő veszteséggel zárul, úgyhogy az előző évekről áthozott veszteségekkel együtt a veszteségegyenleg 146.308 pengő, 300.000 pengő alaptőke mellett. A gyár tagja az oxigénegyezménynek, azonban az igazgatóság franciaországi és hazai tagjai között állandó a háborúskodás, ami az üzemvezetésre is gátlóan hatott. A kisebbségi részvényeseknek még azt is kérniök kellett, hogy a társaság, melynek Budapesten van a központi irodája, igazgatósági üléseit ne külföldön tartsa. Amennyiben a cég háborúskodása Horvát Lajos volt ügyvivő-igazgatóval meg fog szűnni, a függő kérdések elintézése már sikeresebben fog végbemenni. Különösen elintézendő ügy, hogy a magyar igazgatósági tagok utazási költsége megtérüljön, amikor Párizsba hívják őket ülésre. Az Ajkai Kőszénbánya Rt. az előző évek 328.199 pengő veszteségének a tartalékalapból történt fedezése után, 1931. évi mérlegét újabb 230.092 pengő veszteséggel zárta, az értékcsökkenési alapnak 173.681 pengővel való dotálása után. A vállalat alaptőkéje 2.025.000 pengő, tartalékalapja 601.223 pengő. A Magyar Légiforgalmi Rt. mérlege javulást mutat. Az 1931. üzletév 4954 pengő nyereséggel zárult, 210.362 pengő értékcsökkenési leírás után. A közzétett mérlegből nem állapítható meg, mennyi a tényleges üzemi felesleg és mennyi az állami és községi szubvenciók összege. Az Unitas Automobil Ipar és Keresk. Rt., mely a cseh gyártmányú Tatra-kocsik magyar képviselete és melynek részvénytöbbsége is a cseh gyár kezében van, 1931. üzletévét az előző évi 2504 pengő veszteséggel szemben, 128.385 pengő veszteséggel zárta. A társaság alaptőkéje 378.000 pengő. Az autóüzlet romlása, a behozatal korlátozása a veszteséget az 1932. évben még növelni fogja. A cég ma már közszállításokra nem is pályázik. Ugyanis nem felelhet meg annak a normának, mely szerint mint hazai, csak az a gyártmány jöhet tekintetbe, mely legalább 70% erejéig az országban készül. A Vasút forgalmi közgyűlése. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság folyó hó 12-én bessenyei Beöthy László ny. kereskedelemügyi miniszter elnöklésével megtartott közgyűlésében az 1931. évre szóló osztalékot 7% százalékban, azaz részvényenként 2,25 pengőben állapította meg. A Philips Rádió és Villamossági Rt. 1931. évi üzletévét az előző évi 10.177 pengővel szemben 5566 pengő tiszta nyereséggel zárta. Érdekessége a mérlegnek, hogy az árukészletek értéke 6,248.357 pengőről 1,998.671 pengőre csökkent és a hitelezők tétele 11,489.000 pengőről 5,684.000 pengőre apadt. A készlet csökkenése a behozatal korlátozásában találja magyarázatát, a hitelezők tétele pedig nagyrészben a holland anyavállalat követelése révén, valószínűleg kiutalások révén csökkent. Érdekes volna tudni, mennyi az a deviza, amelyet e célra a Nemzeti Bank engedélyezett. Itt jegyezzük meg, hogy e vállalat a „Vatea“ gyárral szoros érdekközösségbe lépett és a Philips adminisztrációját a „Vatear“ eddigi igazgatója vette át. A Hunnia Építő Rt. a június hó 10-én tartandó rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság javasolja a részvénytőkének 20.000 pengővel visszafizetés útján való leszállítását. A Budapesti Kréta, Vegyészeti Gyár és Kereskedelmi Rt. mérlege a lendületes fejlődés képét mutatja. A gyár az utóbbi időben jelentős exportot bonyolít le az általa gyártott cikkekben, főképen aktafűzőgépekben és különböző krétafajtákban. Iparfejlesztési programjával nem csak -a belső szükségletet látja el teljes megelégedésre, hanem lényegesen hozzájárul az ország külkereskedelmi mérlegének a javításához is. A Magyar Wayss és Freytag Rt. 1931. üzletévi mérlegében, az építési konjunktúra visszafejlődése ellenére, 200.000 pengő alaptőke mellett — megfelelő leírás után — 13.314 pengő tiszta nyereséget számol el és az előző évről áthozott nyereséggel együtt 22.498 P áll a közgyűlés rendelkezésére. A vállalat likviditását igazolja, hogy a hitelezők 643.000 pengő összege a kinnlevőségekben bőven fedezetet talál. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek közgyűlése. A Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt. május 19-én tartotta meg 1931. évi rendes közgyűlését. A tavalyival azonos, vagyis részvényenként 1,50 pengőben megállapított osztalék a 10. számú osztalékszelvény ellenében május 21-től kezdődően az Angol-Magyar Bank Rt. pénztárainál kerül kifizetésre. A Diósgyőri Papírgyár Részvénytársaság 1931. évi mérlege 720.000 pengő alaptőke mellett 67.129 pengő (1930. évben 70.671 pengő) tiszta nyereséggel zárul, 97.196 pengőnek (az 1930. évben 90.542 pengő) az értékcsökkenési tartalékalapba történt átutalása után. A befektetések mintegy 80.000 pengővel növekedtek, a mérleg egyéb tételei a múltévi mérleg megfelelő tételeivel szemben lényeges változást nem mutatnak. A Magyar-Cseh Iparbank mérlege. A Magyar-Cseh Iparbank Rt. igazgatósága elhatározta, hogy az 1931. év üzleti eredményeképen mutatkozó 64.700.95 pengőből 40.000 P-t tartalékok dotálására fordít, míg 24.700.95 pengőt új számlára visz elő. A Magyar Műszaki Szövetség közgyűlése. A gyakorlati technikusok vezető testülete most tartotta rendes évi közgyűlését Pillis Károly székesfő bizottsági tag elnöklete alatt. A közgyűlés behatóan foglalkozott a műszaki társadalom súlyos helyzetével, határozati javaslatot fogadott el a felsőipariskolák reformja, a Mérnöki Rendtartás revíziója és a hegesztőiparra sérelmes Hegesztőtechnikai Intézet alapítása tárgyában. A megejtett tisztújításon Gömbös Gyula honvédelmi minisztert és Schnetzer Ágostont, az Ajax Acélművek vezérigazgatóját a szövetség tiszteletbeli tagjává, Lingel Károly bútorgyárost országos elnökké, Pillis Károly székesfő bizottsági tagot és Szebehely Győzőt, az Elektromosművek főmérnökét társelnökökké, Bodor Aladárt, a Nemzetközi Fém- és Vaskeresk Rt. igazgatóját ügyvezető alelnökké, Szász Bélát, a testületi továbbképző tanfolyamok vezetőjét szövetségi ügyvezetővé választották. Az elnökség új tagjaiként beválasztották Staudhammer János főtitkárt, Deák Béla és Machovits Lajos titkárokat. A szövetségi tagok nagy érdeklődése mellett lefolyt közgyűlés két új technikai továbbképző tanfolyam és egy újabb oktatóműhely felállítását határozta el. Stockholms Benmjöls-Fabrik Akticbolag cég Stockholmban 97.881. számú és „Eljárás kisméretű mag- vagy cseppalakú darabokból álló enyvnek porbevonattal való ellátására“ című magyar szabadalom tulajdonosa ezen szabadalmának gyakorlatbavétele céljából belföldi gyárosokkal összeköttetést keres, szabadalmát eladja, esetleg gyártási engedélyt ad. Érdeklődőknek készséggel szolgál fölvilágosítással: Schön F. és Schön T. oki. gépész mérnökök, hites szabadalmi ügyvivők irodája Budapest, V., Gróf Vigyázó Ferenc ucca 2. HONI IPAR 29