Honi Ipar, 1932 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1932-06-01 / 11. szám

1932 június 1. A Stadler Mihály Sodronyszövet-, Folint­es Vasárugyár Rt. 200.000 pengő alaptőke mellett mindössze 260 pengő nyereséget mu­tat ki, az előző évi 666 pengővel szemben, 21.416 pengő egyenlő összegű értékcsökkenési leírás után. Ennek az iparnak mai súlyos helyzetében a mérleg már azért is elisme­rést érdemel, hogy nem zárul veszteséggel, mit a gyártási hozam erős csökkenése elle­nében annak tudnak be, hogy az általános rezsi kereken 25%-kal apadt. A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémáru­­gyár Rt. mérlege lényegesen rosszabb az előző évihez képest. Az előző évi mérleg nye­resége 137.671 pengő, ezzel szemben az 1931. évi mérleg 101.503 pengő veszteséggel zárul, az előző évivel egyenlő összegű 58.946 pengő leírás után. A vállalat üzemi nyeresége az előző évben 550.036 pengő volt, az 1931. évben csak 122.537 pengő. A vállalat még sokkal nagyobb veszteséggel zárta volna mérlegét, ha nem sikerült volna az általános költségek tételét 357.462 pengőről 166.623 pengőre csök­kenteni. A Fehér Miklós Gépgyár Rt. előző üzletévi 155.566 pengő veszteségét az 1930—31. üzlet­évben újabb 204.434 pengő veszteséggel te­tézte, úgyhogy a mérlegszerű veszteség 450.000 pengő alaptőke mellett már 360.000 pengőt tesz. Eredményszámlát a vállalat nem közöl, pedig érdekelne bennünket, hogy e nagyösszegű veszteség miből adódik. A Popper és Szántó Vasöntő és Gépgyár Rt. 1931. évi mérlegét újból veszteséggel zárja, még­pedig 1915 pengővel, az előző évi 1264 pengővel szemben. A két cégtagnak e közkereseti részvénytársasága 150.000 pengő alaptőke felett rendelkezik, de sem tartalék­­alapja, sem értékcsökkenési tartalékalapja nincsen. A Magyar Minimax Rt. 1931. üzletévi mér­lege az előző évi 783 pengő nyereséggel szem­ben, 13.132 pengő értékcsökkenési leírás után, 8282 pengő veszteséggel zárul. A forgalom, illetve az áruhozam erős csökkenése arányá­ban a veszteség jóval nagyobb lett volna, de sikerült a vállalatnak személyzeti és egyéb rezsijét 30%-kal csökkenteni. A Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. 210.000 pengő alaptőke mellett már 151.973 pengő veszteségegyenleggel zárul. Eredményszám­lát nem tesz közzé és így csak annak meg­állapítására szorítkozhatunk, hogy a vállalat alaptőkéjének több mint kétharmad részét, elvesztette. A gyár a lefolyt üzletévben igen nagy összeget fizetett ki végkielégítések cí­mén, mert igen számos mérnököt és tisztvi­selőt bocsátott el, úgyhogy ebben az idén már számottevő rezsiapadás fog mutatkozni. Egyes gyártási ágazatai oly fejlettek, hogy nagyobb árakon is elsőbbséget szokott él­vezni versenytársaival szemben. Különösen gőzfőzőkonyhaberendezések és nikkelüstök dolgában kiváltságos a helyzete. A „Murt“ Magyar Útépítési Rt. 1931. üzlet­­évét 500.000 pengő alaptőke mellett 61.198 pengő értékcsökkenési leírás után 75.784 pengő nyereséggel zárta. Ezzel az előző évek­ről áthozott veszteségegyenleg teljesen fe­dezve van, sőt 7290 pengő nyereségegyenleg mutatkozik. A hitelezők tétele az adósokban fedezetet talál, ami a mérleg mobilitásáról tesz tanúságot. A vállalat kinnlevősége 4.647.000 pengő, mely összeg legnagyobb része valószínűleg hitelbe végzett közmunkákból ered. A Vulkán Miskolci Oxigéngyár Rt. mér­lege 37.906 pengő veszteséggel zárul, úgyhogy az előző évekről áthozott veszteségekkel együtt a veszteségegyenleg 146.308 pengő, 300.000 pengő alaptőke mellett. A gyár tagja az oxigénegyezménynek, azonban az igazga­tóság franciaországi és hazai tagjai között állandó a háborúskodás, ami az üzemveze­tésre is gátlóan hatott. A kisebbségi részvé­nyeseknek még azt is kérniök kellett, hogy a társaság, melynek Budapesten van a köz­ponti irodája, igazgatósági üléseit ne külföl­dön tartsa. Amennyiben a cég háborúsko­dása Horvát Lajos volt ügyvivő-igazgatóval meg fog szűnni, a függő kérdések elintézése már sikeresebben fog végbemenni. Különö­sen elintézendő ügy, hogy a magyar igazga­tósági tagok utazási költsége megtérüljön, amikor Párizsba hívják őket ülésre. Az Ajkai Kőszénbánya Rt. az előző évek 328.199 pengő veszteségének a tartalékalapból történt fedezése után, 1931. évi mérlegét újabb 230.092 pengő veszteséggel zárta, az értékcsökkenési alapnak 173.681 pengővel való dotálása után. A vállalat alaptőkéje 2.025.000 pengő, tartalékalapja 601.223 pengő. A Magyar Légiforgalmi Rt. mérlege javu­lást mutat. Az 1931. üzletév 4954 pengő nye­reséggel zárult, 210.362 pengő értékcsökkenési leírás után. A közzétett mérlegből nem álla­pítható meg, mennyi a tényleges üzemi fe­lesleg és mennyi az állami és községi szub­venciók összege. Az Unitas Automobil Ipar és Keresk. Rt., mely a cseh gyártmányú Tatra-kocsik ma­gyar képviselete és melynek részvénytöbb­sége is a cseh gyár kezében van, 1931. üzlet­évét az előző évi 2504 pengő veszteséggel szemben, 128.385 pengő veszteséggel zárta. A társaság alaptőkéje 378.000 pengő. Az autó­üzlet romlása, a behozatal korlátozása a veszteséget az 1932. évben még növelni fogja. A cég ma már közszállításokra nem is pá­lyázik. Ugyanis nem felelhet meg annak a normának, mely szerint mint hazai, csak az a gyártmány jöhet tekintetbe, mely legalább 70% erejéig az országban készül. A Vasút forgalm­i közgyűlése. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság folyó hó 12-én bessenyei Beöthy László ny. kereske­delemügyi miniszter elnöklésével megtartott közgyűlésében az 1931. évre szóló osztalékot 7% százalékban, azaz részvényenként 2,25 pengőben állapította meg. A Philips Rádió és Villamossági Rt. 1931. évi üzletévét az előző évi 10.177 pengővel szemben 5566 pengő tiszta nyereséggel zárta. Érdekessége a mérlegnek, hogy az árukész­letek értéke 6,248.357 pengőről 1,998.671 pen­gőre csökkent és a hitelezők tétele 11,489.000 pengőről 5,684.000 pengőre apadt. A készlet csökkenése a behozatal korlátozásában ta­lálja magyarázatát, a hitelezők tétele pedig nagyrészben a holland anyavállalat követe­lése révén, valószínűleg kiutalások révén csökkent. Érdekes volna tudni, mennyi az a deviza, amelyet e célra a Nemzeti Bank en­gedélyezett. Itt jegyezzük meg, hogy e vál­lalat a „Vatea“ gyárral szoros érdekközös­­ségbe­ lépett és a Philips adminisztrációját a „Vatear“ eddigi igazgatója vette át. A Hunnia Építő Rt. a június hó 10-én tar­tandó rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság javasolja a részvénytőkének 20.000 pengővel visszafizetés útján való leszállítását. A Budapesti Kréta, Vegyészeti Gyár és Kereskedelmi Rt. mérlege a lendületes fejlő­dés képét mutatja. A gyár az utóbbi időben jelentős exportot bonyolít le az általa gyár­tott cikkekben, főképen aktafűzőgépekben és különböző krétafajtákban. Iparfejlesztési programjával nem csak -a­ belső szükségletet látja el teljes megelégedésre, hanem lényege­sen hozzájárul az ország külkereskedelmi mérlegének a javításához is. A Magyar Wayss és Freytag Rt. 1931. üz­letévi mérlegében, az építési konjunktúra visszafejlődése ellenére, 200.000 pengő alap­tőke mellett — megfelelő leírás után — 13.314 pengő tiszta nyereséget számol el és az előző évről áthozott nyereséggel együtt 22.498 P áll a közgyűlés rendelkezésére. A vállalat likviditását igazolja, hogy a hitelezők 643.000 pengő összege a kinnlevőségekben bőven fe­dezetet talál. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek közgyűlése. A Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt. május 19-én tartotta meg 1931. évi rendes közgyűlését. A tavalyival azonos, vagyis részvényenként 1,50 pengőben megállapított osztalék a 10. számú osztalék­­szelvény ellenében május 21-től kezdődően az Angol-Magyar Bank Rt. pénztárainál kerül kifizetésre. A Diósgyőri Papírgyár Részvénytársaság 1931. évi mérlege 720.000 pengő alaptőke mel­lett 67.129 pengő (1930. évben 70.671 pengő) tiszta nyereséggel zárul, 97.196 pengőnek (az 1930. évben 90.542 pengő) az értékcsökkenési tartalékalapba történt átutalása után. A be­fektetések mintegy 80.000 pengővel növeked­tek, a mérleg egyéb tételei a múltévi mérleg megfelelő tételeivel szemben lényeges válto­zást nem mutatnak. A Magyar-Cseh Iparbank mérlege. A Ma­gyar-Cseh Iparbank Rt. igazgatósága elha­tározta, hogy az 1931. év üzleti eredm­énye­­képen mutatkozó 64.700.95 pengőből 40.000 P-t tartalékok dotálására fordít, míg 24.700.95 pengőt új számlára visz elő. A Magyar Műszaki Szövetség közgyűlése. A gyakorlati technikusok vezető testülete most tartotta rendes évi közgyűlését Pillis Károly székesfő bizottsági tag elnöklete alatt. A közgyűlés behatóan foglalkozott a mű­szaki társadalom súlyos helyzetével, határo­zati javaslatot fogadott el a felsőipariskolák reformja, a Mérnöki Rendtartás revíziója és a hegesztőiparra sérelmes Hegesztőtech­­nikai Intézet alapítása tárgyában. A meg­ejtett tisztújításon Gömbös Gyula honvé­delmi minisztert és Schnetzer Ágostont, az Ajax Acélművek vezérigazgatóját a szövet­ség tiszteletbeli tagjává, Lingel Károly bú­torgyárost országos elnökké, Pillis Károly székesfő bizottsági tagot és Szebehely Győ­zőt, az Elektromosművek főmérnökét társ­elnökökké, Bodor Aladárt, a Nemzetközi Fém- és Vaskeresk­ Rt. igazgatóját ügy­vezető alelnökké, Szász Bélát, a testületi to­vábbképző tanfolyamok vezetőjét szövetségi ügyvezetővé választották. Az elnökség új tagjaiként beválasztották Staudhammer Já­nos főtitkárt, Deák Béla és Machovits Lajos titkárokat. A szövetségi tagok nagy érdek­lődése mellett lefolyt közgyűlés két új tech­nikai továbbképző tanfolyam és egy újabb oktatóműhely felállítását határozta el. Stockholms Benmjöls-Fabrik Akticbolag cég Stockholmban 97.881. számú és „Eljárás kisméretű mag- vagy cseppalakú darabokból álló enyvnek porbevonattal való ellátására“ című magyar szabadalom tulajdonosa ezen szabadalmának gyakorlatbavétele céljából belföldi gyárosokkal összeköttetést keres, szabadalmát eladja, esetleg gyártási enge­délyt ad. Érdeklődőknek készséggel szolgál fölvilá­­gosítással: Schön F. és Schön T. oki. gépész mérnökök, hites szabadalmi ügyvivők iro­dája Budapest, V., Gróf Vigyázó Ferenc ucca 2. HONI IPAR 29

Next