Honi Ipar, 1934 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-01 / 1. szám
1934 január 1. HONI IPAR bátorság új dolgok kezdésére — novarum rerum cupido — és aki bizonnyal kedvetlenül nézi, hogy az egyhelybentopogásnak (az ő találó szava) tempója talán valamivel meggyorsult, de végső soron mégis csak egyhelyben topogás maradt. A miniszterelnök figyelmét kellene felhívnunk arra, hogy minden olyan kormányzati politika meddőségben marasztaltatik, melynek ötletessége új adók kieszelésében, régiek emelésében, behajtásuk kiélesítésében merül ki, ahelyett, hogy céltudatosan átsegítené a magángazdaságot a válságon és megerősítené jövő küzdelmekre. Várjon kiszámította már valaki és felhívta rá a miniszterelnök figyelmét, mit jelent egy százmilliós beruházás a kincstár számára: a fogyasztási és forgalmi adóbevételeknek milyen megnövekedését,, az egyenes adóbevételek milyen kedvező alakulását, a szociális költségeknek milyen lecsökkenését, ha pusztán a pénzügyi eredményeket nézzük? De ami még fontosabb: mit jelent politikailag egy kormány részére, melynek legfőbb gondja a diplomás ifjúság elhelyezése, a középosztály gondjainak enyhítése, a munkanélküli munkások foglalkoztatása? Kár erre fel nem hívni Gömbös Gyula figyelmét, akiben erős érzék van a realitások iránt, ha az ezekre való kitekintést a szakemberek el nem állják előre. A realitás iránti érzékét mi sem bizonyítja jobban, mint az a fejtegetés, melyet nemrégiben a nyugdíjtörvény tárgyalása alkalmából tőle a képviselőházban hallottunk. Ahogy leszögezte, hogy Magyarországon az ipari termelés lényeges tényezője a nemzeti termelésnek, ahogy ki merte mondani, hogy a küzdelem, mely az ipar ellen »kartel« címén folyik, tartalmatlan és jelszavas küzdelem és hogy egyedül helyes politika »az olyan kiegyenlítő politika, amely nem ártalmas semmiféle termelési ágnak«, ahogy ezt meglátta és vallotta, ez komoly felelősségérzetre és gyakorlati érzékre vall. És épen ezért vigasztalanul és meddőn fog elmúlni az 1934. év is, ha az az áldatlan agitáció, mely az ipari termelés ellen folyik, mely a mezőgazdaság válságából nem lát más kibontakozást, mint az ipari árak lerontását, meg nem szívleli a miniszterelnök szavait és rá nem eszmél arra, hogy az ipari árakat nem is lehet lerontani, csak épen az ipari üzemeket halálra ítélni. Az új esztendőnek ezen a két ponton, az iparellenes agitáció megszűnése és egy nagyszabású beruházási politika inaugurálása pontján kell eredményeket hoznia; enélkül pusztulunk, veszünk és mint oldott kéve, széthull nemzetünk. Ötmillió pengő kiviteli növekedést mutat fel iparunk november hónapban Országos Statisztikai Hivatalunk értékes újítássá kedveskedik, amennyiben újabban havonta összefoglaló áttekintést nyújt az év elejéig visszamenően az Ausztriával való forgalomról. Ka,, hogy az előző év ugyanannak az időszakának megfelelő adatait nem tünteti fel, úgyhogy az új tálózat összehasonlításra nem ad lehetőséget. Remélhető, hogy a gazdasági érdekeltségnek ezt az óhaját a Statisztikai Hivatal, amely eddig annyi megértést mutatott az eddig elhangzó kívánalmakkal szemben, a legközelebbi alkalommal már teljesíti. Novemberben 32.2 millió pengő behozatallal szemben 44.4 millió pengő kivitel áll, úgyhogy ennek a hónapnak külkereskedelmi forgalma 12.2 millió pengő aktívumot mutat fel. A behozatal a múlt novemberrel szemben 6, a kivitel azonban 43%-os növekedést mutat. Az összforgalom pedig 26 %-kal nagyobb, mint az előző novemberben. Megállapítható tehát, hogy a külkereskedelem volumenének július óta tartó szakadatlan növekedése nemcsak hogy változatlanul tovább tart, hanem az előző hónapok növekedési arányszámát is meghaladja. Az első 11 hónap alatt 67,7 millió pengő volt a kiviteli többletünk, míg az előző év ugyanebben a szakában 7 milliós passzívumunk volt. *■ A novemberi statisztika legérdekesebb elváltozásait a vas- és gépipari tételek mutatják. A nyers- és ócskavas-behozatal a múlt év novemberével szemben 205 vagonról 1210 vagonra növekedett, tehát meghatszorozódott. A vasércbehozatal 640 vagonról 1815 vagonra növekedett, itt a többlet majdnem háromszoros. A nyersfémbehozatal 169 vagonról 143 vagonra ment vissza. Feltűnő, hogy a gép-, valamint a vasárubehozatal is növekedett, az előbbi 864.000 pengőről 969.000 pengőre, az utóbbi 243.000 pengőről 315.000 pengőre. Tekintve, hogy a vasbehozatali bizottság szigorúan ellenőrzi a felesleges behozatalt, valószínűnek kell tartanunk, hogy csupán Magyarországon nem gyártott vasáruk és gépek kerülhettek be az eddiginél nagyobb mértékben, ami nyilvánvalóan az új gyártásii ágak jobb foglalkoztatására vall. A vas- és gépkivitel oldalán erős emelkedést látunk. A gépek és készülékek kivitele 261.010 pengőről 979.003-re, a vasáruké 396.000 pengőről 818.000 pengőre, a vasfélgyártmányoké 156.000 pengőről 481.000 pengőre növekedett. A vasúti kocsiké és vízijárműveké pedg 285.000 pengőről 1,473 030-re. E négy cikk kivitele tehát 919.000 pengőről 3,8 millióra szökött fel, vagyis megnégyszereződött. A villamosgépek és készüékek kivitele azonban stagnál. Textiliparunk nyersanyagai közül a pamutbehozatal változatlanul a tavaly novemberi színvonalon van. A nyersruta behozatala 34 vagonról 120 vagonra növekedett, tehát majdnem megnégyszereződött. A gyapjúfonalbehozatal változatlan, a gyapjúé pedig 1352 q-ról 1870 q-ra növekedett. A mű selyemimport 1267 q-ról 1407 q-ra ment fel. Vegyészeti iparunk nyersanyagai közül a nyers ásványolajbehozatal 1118 vagonról 1912 vagonra növekedett, ami 70%-os javulásnak felel meg. A többi vegyészeti anyag behozatalánál a kátrányszuroknál iatalmas esést látunk: 408 vagonról 113 vagonra, viszont a nehéz kőszénkátrány olajnál a behozatal 417 q-ról 6572 q-ra emelkedett. A vegyészeti áruk kivitelénél a trágyasók külföldi eladása továbbra tart és a múlt novemberi 45 vagon helyett ennek közel tízszeresét vitték ki. A gyógyszerkivitel 104.000 pengőről 191000 pengőre, a kaucsukáruké pedig 116.000 pengőről 157.000 pengőre növekedett. A bőriparbana nyersbőrbehozatal mennyiségileg esett, mégpedig 74 vagonról 68 vagonra, a nyersbőrhossz miatt azonban értékben 655.000 pengő helyett 800.000 pengőt reprezentál. A cserzőanyagkivonatimport is esett, mégpedig 58 vadonról 52 vagonra. Ezzel szemben a készbőrbehozatal 206.000 pengőről 323 000 pengőre növekedett, a kivitel pedig 246 030 pengőről 812.000 pengőre. Papíriparunk cellulózebehozatala 384 vágonról 302 vagonra esett vissza, ellenben a papírgyártmányok importja az osztrák szerződés alapján az egész vonalon növekedett, mégpedig a papiroslemezé 51.000-ről 155.000 pengőre, a papirosé 976.000-ről 1,3 millió pengőre, a papirosáruké pedig 103.000 pengőről 115 000 pengőre. A faipar nyersanyagainak behozatalánál továbbra is igen nagy növekedést látunk. A nyers épület- és szerfa bohózata a 2082 vagonról 3036 vagonra, tehát 505-kal, a bárdolt és fűrészelt fáé pedig 1180 vagonról 2735 vagonra növekedett, vagyis több múlt 100-kal nagyobb az előző novemberinél. Az élelmezési ipar cikkei közül a lisztkivitel 396 vagonról 902 vagonra, a cukoré 79 vagonról 336 vagonra, a szeszexport 23 vagonról 68 vagonra növekedett, ellenben a malátakivitel 140 vagonról 90 vagonra ment vissza. A 11 milliós kivitel növekedéséből kerek 5 millió pengő esik az ipar gyártmányaira. » A Transkrit A.-G. cég Zürichben, a 94.468. számú «Nyomtató és karbonizálómű» című magyarszabadlalmának gyakorlatba vétele céljából hajlandó használati engedélyeket adni, esetleg szabadalmát teljesen el is adja. Bővebb felvilágosítás nyerhető: Meller Ernő és Herman Ödön hites szabadalmi ügyvivőknél, Budapest, V., Akadémia utca 14.