Honi Ipar, 1934 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-01 / 1. szám

1934 január 1. HONI IPAR bátorság új dolgok kezdésére — novarum rerum cupido — és aki bizonnyal kedvetlenül nézi, hogy az egyhelyben­­topogásnak (az ő találó szava) tempója talán valamivel meggyorsult, de végső soron mégis csak egyhelyben topogás maradt. A miniszterelnök figyelmét kellene felhívnunk arra, hogy minden olyan kormányzati politika meddőség­ben marasztaltatik, melynek ötletessége új adók kieszelésé­­ben, régiek emelésében, behajtásuk kiélesítésében merül ki, ahelyett, hogy céltudatosan átsegítené a magángazdaságot a válságon és megerősítené jövő küzdelmekre. Várjon ki­számította már valaki és felhívta rá a miniszterelnök figyelmét, mit jelent egy százmilliós beruházás a kincstár számára: a fogyasztási és forgalmi adóbevételeknek milyen megnövekedését,, az egyenes adóbevételek milyen kedvező alakulását, a szociális költségeknek milyen lecsökkenését, ha pusztán a pénzügyi eredményeket nézzük? De ami még fontosabb: mit jelent politikailag egy kormány részére, melynek legfőbb gondja a diplomás ifjúság elhelyezése, a középosztály gondjainak enyhítése, a munkanélküli mun­kások foglalkoztatása? Kár erre fel nem hívni Gömbös Gyula figyelmét, aki­ben erős érzék van a realitások iránt, ha az ezekre való kitekintést a szakemberek el nem állják előre. A realitás iránti érzékét mi sem bizonyítja jobban, mint az a fejte­getés, melyet nemrégiben a nyugdíjtörvény tárgyalása alkalmából tőle a képviselőházban hallottunk. Ahogy le­szögezte, hogy Magyarországon az ipari termelés lényeges tényezője a nemzeti termelésnek, ahogy ki merte mondani, hogy a küzdelem, mely az ipar ellen »kartel« címén folyik, tartalmatlan és jelszavas küzdelem és hogy egyedül helyes politika »az olyan kiegyenlítő politika, amely nem ártal­mas semmiféle termelési ágnak«, ahogy ezt meglátta és vallotta, ez komoly felelősségérzetre és gyakorlati érzékre vall. És épen ezért vigasztalanul és meddőn fog elmúlni az 1934. év is, ha­ az az áldatlan agitáció, mely az ipari termelés ellen folyik, mely a mezőgazdaság válságából nem lát más kibontakozást, mint­ az ipari árak lerontását, meg nem szívleli a miniszterelnök szavait és rá nem eszmél arra, hogy az ipari árakat nem is lehet lerontani, csak épen az ipari üzemeket halálra ítélni. Az új esztendőnek ezen a két ponton, az iparellenes agitáció megszűnése és egy nagyszabású beruházási poli­tika inaugurálása pontján kell eredményeket hoznia; enél­­kül pusztulunk, veszünk és mint oldott kéve, széthull nem­zetünk. Ötmillió pengő kiviteli növeke­dést mutat fel iparunk november hónapban Országos Statisztikai Hi­vat­alunk értékes újítássá kedveskedik, amennyiben újabban havonta össze­foglaló áttekintést nyújt az év elejéig visszamenően az Ausztriával való forga­lomról. Ka,, hogy az előző év ugyanan­nak az időszakának megfelelő adatait nem tünteti fel, úgyhogy az új tá­lózat összehasonlításra nem ad lehetőséget. Remélhető, hogy a gazdasági érdekelt­­ségnek ezt az óhaját a Statisztikai Hi­vatal, amely eddig annyi megértést mu­tatott az eddig elhangzó­­ kívánalmak­­kal szemben, a legközelebbi alkalommal már teljesíti. Novemberben 32.2 millió pengő beho­zatallal szemben 44.4 millió pengő kivi­tel áll, úgyhogy ennek a hónapnak kül­kereskedelmi forgalma 12.2 millió pengő aktívumot mutat fel. A behozatal a múlt novemberrel szemb­en 6, a kivitel azonban 43%-os növekedést mutat. Az összforgalom pedig 26 %-kal nagyobb, mint az előző novemberben. Megállapít­ható tehát, hogy a külkereskedelem vo­lumen­­ének július óta tartó szakadatlan növekedése nemcsak hogy változatlanul tovább tart, hanem az előző hónapok nö­vekedési arányszámát is meghaladja. Az első 11 hónap alatt 67,7 millió pen­gő volt a kiviteli többletünk, míg az előző év ugyanebben a szakában 7 mil­liós passzívumunk volt. *■ A novemberi statisztika legérdekesebb elváltozásait a vas- és gépipari tételek mutatják. A nyers- és ócskavas-behoza­tal a múlt év novemberével szemben 205 vagonról 1210 vagonra növekedett, tehát meghatszorozódott. A vasércbehozatal 640 vagonról 1815 vagonra növekedett, itt a többlet majdnem háromszoros. A nyersfémbehozatal 169 vagonról 143 va­gonra ment vissza. Feltűnő, hogy a gép-, valamint a vasárubehozatal is növeke­dett, az előbbi 864.000 pengőről 969.000 pengőre, az utóbbi 243.000 pengőről 315.000 pengőre. Tekintve, hogy a vas­­behozatali bizottság szigorúan ellenőrzi a felesleges behozatalt, valószínűnek kell tartanunk, hogy csupán Magyaror­szágon nem gyártott vasáruk és gépek kerülhettek be az eddiginél­­ nagyobb mértékben, ami nyilvánvalóan az új gyártásii ágak jobb foglalkoztatására vall. A vas- és gépkivitel oldalán erős emel­kedést látunk. A gépek és készülékek kivitele 261.010 pengőről 979.003-re, a vasáruké 396.000 pengőről 818.000 pen­gőre, a vasfélgyártmányoké 156.000 pen­gőről 481.000 pengőre növekedett. A vasúti kocsiké és vízijárműveké ped­g 285.000 pengőről 1,473 030-re. E négy cikk kivitele tehát 919.000 pengőről 3,8 mil­lióra szökött fel, vagyis megnégyszere­ződött. A villamosgépek és készü­ékek kivitele azonban stagnál. Textiliparunk nyersanyagai közül a pamutbehozatal változatlanul a tavaly novemberi színvonalon van. A nyers­­ruta behozatala 34 vagonról 120 vagonra növekedett, tehát majdnem megnégy­szereződött. A gyapjúf­onalbehozatal változatlan, a gyapjúé pedig 1352 q-ról 1870 q-ra növekedett. A mű selyemimport 1267 q-ról 1407 q-ra ment fel. Vegyészeti iparunk nyersanyagai kö­zül a nyers ásványolajbehozatal 1118 vagonról 1912 vagonra növekedett, ami 70%-os javulásnak felel meg. A többi vegyészeti anyag behozatalánál a kát­rányszuroknál i­atalmas esést látunk: 408 vagonról 113 vagonra, viszont a nehéz kőszénkátrány olajnál a behozatal 417 q-ról 6572 q-ra emelkedett. A vegyészeti áruk kivitelénél a trágyasók külföldi eladása továbbra tart és a múlt novem­beri 45 vagon helyett ennek közel tíz­szeresét vitték ki. A gyógyszerkivitel 104.000 pengőről 191000 pengőre, a kaucsukáruké pedig 116.000 pengőről 157.000 pengőre növekedett. A bőriparban­­a nyersbőrbehozatal mennyiségileg esett, mégpedig 74 va­gonról 68 vagonra, a nyersbőrhossz miatt azonban értékben 655.000 pengő helyett 800.000 pengőt reprezentál. A cserzőanyagkivonatimport is esett, még­pedig 58 vadonról 52 vagonra. Ezzel szemben a készbőrbehozatal 206.000 pen­gőről 323 000 pengőre növekedett, a ki­vitel pedig 246 030 pengőről 812.000 pen­gőre. Papíriparunk cellulózebehozatala 384 vágonról 302 vagonra esett vissza, el­lenben a papírgyártmányok importja az osztrák szerződés alapján az egész vonalon növekedett, mégpedig a papi­roslemezé 51.000-ről 155.000 pengőre, a papirosé 976.000-ről 1,3 millió pengőre, a papirosáruké pedig 103.000 pengőről 115 000 pengőre. A faipar nyersanyagainak behozatalá­nál továbbra is igen nagy növekedést látunk. A nyers épület- és szerfa bohó­zata a 2082 vagonról 3036 vagonra, te­hát 50­5-kal, a bárdolt és fűrészelt fáé pedig 1180 vagonról 2735 vagonra növe­kedett, vagyis több múlt 1­0­0-kal na­gyobb az előző novemberinél. Az élelmezési ipar cikkei közül a liszt­kivitel 396 vagonról 902 vagonra, a cu­koré 79 vagonról 336 vagonra, a szesz­­export 23 vagonról 68 vagonra növeke­dett, ellenben a malátakivitel 140 va­gonról 90 vagonra ment vissza. A 11 milliós kivitel növekedéséből ke­rek 5 millió pengő esik az ipar gyárt­mányaira.­ ­» A Transkrit A.-G. cég Zürichben, a 94.468. számú «Nyomtató és karbonizálómű» című magyar­­szabadlalmá­nak gyakorlatba vétele céljából hajlandó használati engedélyeket adni, esetleg szabadalmát teljesen el is adja. Bővebb felvilágosítás nyerhető: Meller Ernő és Herman Ödön hites szabadalmi ügyvivőknél, Budapest, V., Akadémia utca 14.

Next