Honi Ipar, 1941 (2. évfolyam, 1-22. szám)
1941-01-01 / 1. szám
4 IPARI LAKKOK GYÁRA RT. Célja és rendeltetése: a magyar iparnak a legtökéletesebbet nyújtani Budapest, X. Korponai u. 16/17 TELEFON: 148-323, 148-334 és erőtlen országnak iparosítását olyan jellegzetesen harcos politikai eszme fegyverével »kényszerítsék ki«, mint amilyen a /isi-féle nemzeti védvámrendszer gondolata volt, (ami már épen elég súlyos feszültségeket származtatott a német Bund és Ausztria között) másrészt ő a magyar ipart szervesen a magyar földből, annak gazdasági ereiből, a hazai tehetősek, a mágnások tőkeerejéből szerette volna felépíteni. Ez a módszer persze semmi esetre sem tett volna olyan gyors, olyan egyetemes és sokágú ipari fejlődést lehetővé, mint a külső tőkék beözönlését is kívánó kossuthi program, de tán gyökeresebb és vihartállóbb épület emelkedhetett volna általa. Eredetileg Kossuth is ezen az állásponton volt, hiszen még 1841-ben is így ír: »A nemzetek iparirányát geográfiai helyzet, népesség, népjellem... határozzál meg az iparnak, természetes gyümölcsként kell a nép állapotából kifejteni elannyira, hogy a s védvám, egyedáruság s az iparerőltetés fonák eszméi nem mást, mint üvegházi növényt termelhetnek ...« De a kor mindinkább eluralkodó gazdaságpolitikai nézetei, a »korszellem« feszítő energiáinak »exigenciái« iránt páratlan értékű Kossuth csakhamar átvette List Frigyes koncepcióját, a nemzeti védvám mesterségesen is ipart teremtő gondolatát és géniuszának bámulatos könnyedségével nézett túl az olyan szempontokon, amik Széchenyit aggasztották. Széchenyi azt gondolta: ami jó lehet egy oly hatalmas népegység számára, mint amilyen List Frigyes nemzeti közössége, az nem biztosan jó egy olyan kicsi és gyenge ország számára, mint amilyen Magyarország volt. Széchenyi látta egyedül azokat a veszélyeket is, amiket List Frigyesnek Magyarországra vonatkozó konkrét — alapjában jóindulatú, de elsősorban természetesen nagy német érdekű — terveiben rejtőztek: a német tőkével Magyarországon alapított út-, csatorna-, vasútépítő társaságok tulajdona lett volna idővel minden hazai kő- és szénbánya is, német technikai szakemberek vezetésével... * Kossuth nem nézett e talán túl aggodalmas szempontokra és viharzó erővel agitált, harcolt a magyar védvámért, a magyar ipar minél gyorsabb ütemű fejlesztéséért. S ma, amikor száz év távlatából emlékezünk a roppant lendületű negyvenes évek nagyszerű kezdeményező munkájára, hálával és meghatott szeretettel gondolva a naggyá nőtt magyar ipar fejlődését megálmodó kis iparegyesület alapítóira, a két nagy magyar hérosz eszmei harcának áhitatos szemlélete közben megint felötlik bennünk a régi kérdés: melyiknek volt igaza? S nem találhatunk megnyugtatóbb választ, mintha azt mondjuk: a látszólag ellentétes eszmék erejéből adódott eredménynek méretei mutatják a győzedelmes valóság-igazságot. A magyar ipar él és virágzik, s ha fejlődésében voltak is hibák, néhol egészségtelen fejlődések, egészében mégis csak a nemzet örök életét erősítette és erősíti, s megteremtéséhez kellett Kossuth történelmi, lendülete, heve és elszántsága, de szerkezetének egészséges csontfejlődéséhez kellett és kell Széchenyi látnoki aggodalmaskodása is. S ma, 1941-ben, az egykori Iparegyesület alapításának centennáris esztendejében, nem ünnepelhetjük szebben és igazabban a magyar ipar nagy alapépítőinek emlékét, mint azzal az elhatározással, hogy Kossuth lobogó hitével és lendületével izmosítjuk tovább, Széchenyi forró és mély honszerelmével védjük és féltjük gyökeresebben magyar erejűvé és célúvá a magyar ipart, a további dicsőséges magyar századok munkálására... II. 1. HONI IPAR 11. évfolyam, 1. sz. A Kereskedelmi Hivatal közli: Megváltozik a m. kir. Kereskedelmi Hivatal fuvarlevélkezelése. A m. kir. Kereskedelmi Hivatal közli az érdekeltekkel, hogy 1941 január 1-től kezdődően mindazokra a célokra, amelyekre eddig az ügykezeléssel kapcsolatban a fuvarlevélmásodpéldányok szolgáltak, a fuvarlevél-negyed példányokat használja fel. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fuvarlevél-negyedpéldányok a fenti időponttól kezdődően kizárólag a Hivatal belső ügykezelésében a fuvarlevélmásodpéldányok szerepét töltik be. A jövőben a fuvarlevél-másodpéldányokat csak abban az esetben kell a Hivatalnak beszolgáltatni, ha a másod- és negyedpéldányok beküldésére vonatkozólag határozott felszólítás történik. * Érvényüket veszítik az eddig használt fuvarlevél- és értékcikk-űrlapok. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a Hivatalnál rendszeresített értékcikkűrlapok és fuvarlevelek 1941 január 1-ével megváltoznak. Az érvényüket veszített fuvarlevél- és értékcikk-űrlapokat (beleértve a kitöltött, de még fel nem használt űrlapok is) 1941 január 1-től 15-ig a Hivatal értékcikkpénztára cseréli be, * Németországból importálók figyelmébe. A m. kir. Kereskedelmi Hivatal felhívja a német viszonylatban érdekelt importőröket, hogy az alant felsorolt áruk 1941. évi behozatalára vonatkozó kívánságaikat 5 nap alatt jelentsék be írásban a Hivatal V/3 csoportjának. A kívánt mennyiségek bejelentése kg-ban és pontos vámtarifaszámok szerint (altételek) külön lapon eszközlendők. Az érdekeltek kérelmük alátámasztására közölték azt is, hogy a vonatkozó vámtarifaszámok alá tartozó cikkekből 1938, 1939. és 1940. évben német viszonylatban milyen közvetlen behozatalt bonyolítottak le. Vtsz. 641. Kikészített, de nem konfekcionált prémbőrök. 642. Konfekcionált prémbőrök. 643—656. Összes készbőrök és cipők. 662. Bőrruházati cikkek. 670— 680. Összes kaucsukáruk. 962. Bőrdíszműáruk. * Olaszországból importálók figyelmébe. A m. kir. Kereskedelmi Hivatal felhívja az olasz viszonylatban érdekelt importőröket, hogy az alant felsorolt áruk 1941. évi behozatalára vonatkozó kívánságaikat 5 nap alatt jelentsék be írásban a Hivatal V/3. csoportjának. A kívánt mennyiségek bejelentése kg-ban és pontos vámtarifaszámok szerint (altételek) külön lapon eszközlendő. Az érdekeltek kérelmük alátámasztására egyidejűleg közölték azt is, hogy a vonatkozó vámtarifaszámok alá tartozó cikkekből 1938., 1939. és 1940. évben olasz viszonylatban milyen közvetlen behozatalt bonyolítanak le. Vtsz. 191. Szivacs. 648—650. Kész cipők. 656. Cipő. 671— 680. Összes kaucsukáruk. 962. Bőrdíszműáruk. * Megváltozik a m. kir. Kereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltségének címe. Közöljük az érdekeltekkel, hogy a m. kir. Kereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltségének címe 1940 december hó 15-től kezdve megváltozott. Az új cím: Pristinska ulica 51. BENZIN-MOTOROK légoltalmi célokra Hordozható kivitelű, könnyű, gyorsjárású benzinmotorok elektromos aggregátumok stb. részére Csonka János Gépgyára Budapest