Hűtőipar, 1936 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-15 / 1. szám

UnTOIP AH den U.) bár nem tiltja el teljesen a fogyasztás elől a kétségkívül többé-kevésbbé fertőzést mutató sza­badvízi vagy úgynevezett természetes jég haszná­latát, — azonban azt olyan gondosan konstruált keretek közé szorítja, hogy az, — mint az U. 12. bekezdése mondja: „közegészségügyi szempontból, majdnem közömbössé válik." Az U. meghatározza szabatosan a műjég és a természetes jég fogalmát azzal, hogy a felhaszná­lás tekintetében a jövőben nem lesz megkülönböz­tetés műjég és természetes jég között,­­ hanem csak fertőzött", „szennyezett" és eredetileg tiszta, de „szállítás, kezelés közben szemmel láthatóan erősen szennyeződött jég.., valamint „korlátlanul használható jég" fogalmakat konstruálja meg. Műjég: vegyi, vagy bármely más úton mester­ségesen lágy pont alá hűtött hőmérséklet segítsé­gével termelt jég. Természetes jég: hideg időjárás folytán elő­állott fagypont alatti hőmérsékleten megfagyott vagy fagyasztott vízből előállított jég. A természetes és műjég megkülönböztetés az U. szerint csak a termelés és szállítás tekintetében jelent külön elbírálást igénylő fogalmat. A természetes jég gyűjtése előtt, minden év ok­tóberében a legnagyobb pontossággal felveszi a helyi hatóság a gyűjtőhely adatait: vázrajzot ké­szít annak fekvéséről, megjelöli, hogy a szóba­­hozott terület akárcsak időnként is emberi vagy állati anyagokkal szennyeződhetik-e,­­ és ezen adatokkal együtt felterjeszti a gyűjtőhely vizét (vagy jegét) az illetékes Közegészségügyi Intézet­hez bakteriológiai és vegyvizsgálat foganatosítása végett. Ma jeget csak ivásra alkalmas vízből és pedig csak közhasználatú vízvezeték, artézi kút, vagy más zártrendszerű kút vizéből szabad termelni. Ha műjeget nem közhasználatú vízvezeték, vagy artézi kút vizéből, hanem más vízből állíta­nak elő,­­ úgy a hatóság minden évb­en áprilisban köteles a vízadó berendezés vizét a Közegészség­­ügyi Intézettel szintén megvizsgáltatni. A Közegészségügyi Intézet a felküldött víz vagy jégmintát (tekintet nélkül arra, hogy term, vagy műjég) vegyi és bakteriológiai vizsgálat alá veszi és annak eredményéhez képest a vizet (vagy jeget), alhhy 1. használatra korlátlanul alkalmasnak, 2. szennyezettnek, 3. erősen szennyezettnek, 4. fertőzöttnek minősíti. — Utasítva vannak a közegészségügyi in­tézetek, hogy a fenti meghatározásokon kívül a jég vegyi v. bakt. vizsgálatának eredményétől, eltekintve — a helyszíni adatok figyelembevételé­vel az adott helyzetre legjobban illő kifejezések­kel, pl.: „a víz-, jégminta szennyeződés, fertőzés lehetőségének kitett helyről származik“, vagy „a jég gyűjtőhelye időnkint valószínűleg erősen szennyeződésnek van kitéve“, vagy „ürülékanya­got gyűjtő berendezésekhez túlságosan közel fekvő jégterület“ megjelöléssel hívják fel a helyi köz­egészségügyi hatóságot a fertőzés veszélyére. Az 1. alatti szerint véleményezett jég a 2. szerint korlátlanul használható minden célra. A 2. alatti szerint véleményezett jég csak „kor­látolt forgalomra" alkalmas. A j. alatti szerint véleményezett jeget más jog közé helyezni, vevőnek kiszolgáltatni és rendelte­­tesszerű használat során az emben szervezettel közvetlen (belső) érintkezésre jutó tárgy, illetőleg anyag (étel, ital) hűtéséhez, valamint a gyógyítás közében alkalmazott heteshez hasznalni tilos. M­ilyen jéggel saját üzemben is legfeljebb csak har­­ad­ szavad háten. Ugyanezen korlátozás alá esik az a jég is, amely eredetileg jó minőségűnek minősíttetett ugyan, de a raktározás, szállítás, kezelés közben szemmel láthatóan erősen fertőzött. A 4. alatti szerint minősített jég „bármily használatra alkalmatlan". Az A. szerint a hatóságok kötve vannak a Közegészségügyi Intézet véleményéhez, — tekintet nélkül arra, hogy mű- vagy természetes jégre vo­natkozik is az,­­— azonban megjegyzi a rendelet­­alkotó irányadás céljából, hogy „kétségtelen, hogy a műjég rendszerint kifogástalan minőségű, a ter­mészetes jég pedig többnyire idegen anyagot szennyezett." L. 4. old. 2. pont.) Az U. részletes útmutatást ad a „korlátolt for­galmú" jég használata tekintetében. Korlátolt forgalmú jeget tilos: háztartások céljára, élelmiszer- és vegyeskereskedőknek, kávéházaknak, kávéméréseknek, tej­ivóknak, c­­ukrászdáknak, utcai fagylaltárusoknak, vendéglőknek, buffeteknek, korcsmáknak, penzióknak eladni, még akkor is, ha ezek a kifogástalan fel­­használást írásban kilátásba helyezik. Korlátolt forgalmú jeget felhasználni szabad: I. Olyan berendezés mellett végzett hűtésre, mely jégnek vagy a jég olvadékának a hűtött tárggyal való érintkezését kizárja. — Ilyen be­rendezés pl. a hűtés épület, jármű, elkülönített jégkamrájából vagy elszigetelt fal beéléséből áradó hideg levegő útján történik. (Amerikai hűtőszek­rény.) Az A. szerint nincs kizárva, hogy pl. húsipa­ros olyan élelmiszer hűtésére, amelyet a hűtés és elfogyasztás közötti időben még fel kell főzni, vagy meg­ kell sütni, megfelelő berendezésű jég­szekrényben korlátolt forgalmú jeget használjon, — azonban, hogy a jégszekrény a jég olvadékának a hűtött tárggyal való érintkezését kellő módon kizárja-e, — ezt a helyi hatóságok által foganato­sítandó vizsgálat állapítja meg. — A hatósági vizs­gálat megfelelő időnként a járási és tisztiorvosi bizottságok fogják foganatosítani, amelyek arra is utasítva vannak, hogy ha bármily kis mennyiségű korlátolt forgalmú jeget közvetlenül a hűtött tárgyak elhelyezésére szolgáló elkülönített térben találnak, vagy ha a jégre helyeznék a hűtendő anyagot, úgy „az említett . .. rendelkezés áthágását minden esetben a legszigorúbban meg kell torolni“. II. Korlátolt forgalmú jeget használhatnak

Next