Hűtőipar, 1938 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-15 / 1. szám

2 HÍ­TŐIPAR ezeket a nehézségeket olyan mértékben küzd­j­ék le, hogy még 5-6 napos szállítás esetén az árura ható tényezők behatásának mértéke a megenge­dett ingadozási határidőn belül essék és az álla­potváltozásoknak a menete lehetőleg lassuló tendenciát mutasson. A technikai lehetőségeket tekintetbe véve, a javításnak három útja kínálkozik. 1. Úgy anyagban, mint energiában végtelen erőforrások alkalmazása, ami gyakorlatilag any­­nyit jelent, hogy az állandó fizikai állapotra be­állított térben, folytonos üzemben dogozó gépek­kel megkívánt állapotú és összetételű levegőt szállítunk, vagy magában a kérdéses térben foly­tonos működő gépi berendezésekkel érjük el az állandó állapotot (hűtőkompresszoros kocsi.) 2. A szállítható hűtőenergiák növelése, be­rendezése, a hő inerciáinak növelése, szigetelés­növelés, nagyméretű jégtartályok alkalmazása, nagyméretű kocsik építése felület pro kedtarta­lom számcsökkentése.) 3. A behelyezett hűtőenergiák konzerválását eszközlő anyag hozzáadása, ill. a hűtött áru na­gyobb dilatációjú állapotváltozás eltűrésére al­kalmassá tevő körülmények létesítése, avagy a melegszármaztatási tényezők kedvező befolyá­­soltatása. Kompresszoros hűtésű kocsik különösen Amerikában vannak forgalomban, de itt is csak ott, ahol egész vonatszerelvények állandó csatla­kozással futnak. A mi viszonyainknál nem jöhet­nek tekintetbe azért, mert a szállítás vonalainak megfelelően változó különböző vasúttársaságok más és más vontatási energiával dolgoznak, te­hát a kompresszor meghajtása csak futó tengely­ről lehetséges, amivel együtt jár az, hogy a von­tatási sebesség változásával a hűtési folyamat megváltozik és nullává válása esetén megakad. A kocsik szigetelésének erősebbre méretezé­se vagy a jégtartályok befogadóképességének növelése a kocsik hasznos térfogatának és a hasz­nos súllyal való terhelés lehetőségének hatvá­nyozott csökkenésével jár, ami a fuvarozási költ­séget aránytalanul megdrágítaná és az amúgy is igen nehéz értékesítést szinte lehetetlenné tenné. Ezek után csak a 3. pontban vázolt kutatási tér jöhet tekintetbe, amihez igen nagy segítséget nyújtott a szilárd szénsav ipari gyárthatóságá­­nak feltalálása. A szilárd szénsav mínusz 80 C fokú, kémiailag teljesen indifferens és meleg fel­vétel esetén szilárd állapotból rögtön gázzá ala­kul és ezen állapotváltozás kapcsán 156 kalóriát von el a környezetből. A gázállapotú szénsav rosszul vezeti a hőt és kisebb az átáramlási állan­dóra párolgó vízfelületekre vonatkoztatva. Fon­tos tulajdonsága konzerváló hatása és baktérium­­ellenes jellege. A szilárd szénsavnak vagon, illetve szállító­­tartály közvetlen hűtésénél való alkalmazása nem látszik járható útnak éspedig azért, mert 1. ár tekintetében igen magas, kb. 8-10-szer akkora a kalória-ár, mint a vízjégnél és ez az egész európai viszonylatra érvényes. 2. A szilárd szénsav mínusz 80 C foka és a megkívánt 0—5 C fok közötti 80-85 foknyi hő­fok különbség majdnem elkerülhetetlenné teszi az áru megfagyási veszélyét. A mínusz 80 C fo­kú kalóriák átalakítása 0—5 fokú kalóriára oly szigetelő berendezéseket igényel, melyek részint nagy súlyuknál fogva, részint az átalakítás vesz­tesége miatt zárják ki a gazdaságosság lehető­ségét. Csak egy mód kínálkozik a fent jelzett fa­gyási veszély, illetve az átalakítási veszteség el­hárítására, még­pedig, ha átalakító anyagnak hőenergiát átváltozás folytán tárolni tudó anya­got használunk. Erre a legalkalmasabb a vizjég. A szilárd szénsav vizjégbe ágyazva, teljes egé­szében adja át hőenergiáját a vizjégnek, miköz­ben azt maga körül, mint mag körül, teljesen egybefagyasztja. Ezt megkönnyíti a vizjégnek regeb­áló tulajdonsága. Az ily módon létrehozott jégkeverék osztatlan felületű jégtömböt alkot, ennek következtében a hűtő anyagfelülete pro kg. tárolt kalória a minimumra csökken. A viz­jég kezdetben vízzel borított felülete a belső mag folytonos hűtésének hatására száraz felüle­tet nyer. A meleg átszármaztatásának útja, ami csak vízjég esetén levegő, víz, szárazanyag volt — levegő, szárazanyagra redukálódik. A burkoló vízjégtömbön keresztü­láramló szénsavgáz a jég és a levegő határterületén, mondhatni 100 száza­lékos szénsavteret létesít, tehát a­­melegvezetés itt nem a levegőn, hanem a szénsavon történik, ami melegátadás szempontjából nagyobb ellen­állást jelent. A szénsavjéggel kevert jegelésű va­gon légterében másodrendű hatásként a levegő viszonylagos nedvessége csökken és az egész lég­tér melegvezető képessége rosszabbodik úgy, hogy a külső légtérrel való hőkiegyenlítés szem­pontjából lényegesen több ellenállást fejt ki, mint a tisztán nedves levegő. A szénsavval folytatott kísérleteknél első­sorban olyan körülményeket akartunk létesíteni, amelyek azonosak a hűtővagonban előállítható viszonyokkal. Másodsorban kísérleteinknél elő akartuk állítani azt az állapotot, mely végtelen számú eshetőség közül egy előállhatna. Ezeknek az elveknek megfelelően a hűtési, illetőleg táro­lási kísérletieket olyan szekrényben végeztük, melynek szigetelése a vagon szigetelésével azo­nos jellegű és bennük a magyarországi hűtőva­­gonokban használatos módon helyeztük el a hű­tőanyagot. 'HOLZBAUER TESTVÉREK VAS ÉS SZERSZÁMKERESKEDÉS a LEMEZÁRJ'GYÁR BUDAPEST, III. FLÓRIÁN­­TÉR 9 és KÓRHÁZ­ UTCA 16 Telefon: 622-20 ÓBUDAI KRISTÁLYJÉGGYÁR RT. szállítója ,,,ap.,va: 1880

Next