Hűtőipar, 1938 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-15 / 1. szám
5 HŰTő 1 PAl, vett mintákból kórokozó baktériumok rendszeres keresését határozták el. A januártól májusig folytatott patakvizsgálatok adataiből látható, hogy a Rákospatak fővárosi lopásának csak legfelső szakaszán (kőbányai határszél, Cordus malom) mitál tűrhetőbb colititer (0.1 cm3) és alacsonyabb csiraszámokat, de ezeket is kizárólag januárban és márciusban; tavasszal azonban a nagyfokú esőzések a környezetről van sok szennyeződéssel, terhelik, hogy a csiraszámok magasra szöknek, a colititer pedig zuhanásszerűen igen alacsonnyá válik. A cél, melyet a vizsgálatokka terveztünk, hogy a felső és középső szakaszok duzzasztásával nyert jégtavak hygiénikus viszonyai enyhébb megítélés alá legyenek vonhatók, nem volt elérhető. A Rákospatakot egész fővárosi folyásában szennyvízcsatornának kel tekintenünk. A Dunavíz-vizsgálatok is emelkedést mutatnak, amennyiben a lefolyt évben 408 dunavizminát vettünk a múlt évi 375- höz képest. Az emelkedés oka, hogy a mintavételi pontokat a budai oldalon is emeltük. Az 1936. év folyamán végzett tejvizsgálatok száma 210 volt, az előző évhez képest a vizsgálatok száma alig mutat emeledést. Ennek oka, hogy a tejellenőrzés kapcsán főleg az üzemek hygiéniai állapotának kivizsgálására helyeztük a fősúlyt. Ebből kitűnik, hogy ezidőszerint a székesfővárosban 5 nagy tejüzem (20.000—100.000) liter teljesítményű, 6 közép nagyságú (10.000—19.000 liter) és 3 kis tejüzem (3.000— 7.777 liter) működik. A székesfővárosban levő 14 tejüzem közül közegészségügyi szempontból 6kifogástalanul illetve megfelően működik. A pasztőrözött tejek 56.5 százaléka (1935-ben 51.5 százaléka), a nyerstejek 56,7 százaléka (1935-ben 53,7 százaéka) volt kifogástalan. A múlt évhez viszonyítva tehát némi javulás észlelhető. A nyerstejszínnek 12%-a, a pasztőrözött tejszínnek 55%-a volt kifogástalan. Az 1932. évben megindult javulási irány folytatódott és amat évben már a vizsgált tejeknek fele vet kifogástalan. Míg a tejeknél a megindult javulási irány foltatódott, addig a tejtermékeknél, azok gyártásánál, forgalombahozatalánál nagyon sok kívánni valót találunk. Ezt mutatják tejszin és sajtvizsgálaink. Ez utóbbi egészségügyi vonatkozásait az elmúlt évben alkalmunk volt tanulmányozni egy iu. n.sajtmérgezéskapcsán, mikor is egy vidéki sajttermelő sajtjai tudomásunk szerint öt egyénnél szokoztak megbetegedést. Vizsgálataink eredményeképpen megállapítottuk, hogy a megbetegedést előidéző sajtoknak igen magas volt a coli tartalma. Kiderült továbbá, hogy a sajtmérgezés veszélye sokkal inkább fennforoghat a forgalomba hozott olcsó sajtoknál, tekintve, hogy ezek össz és r és coli tartalma többszázszorosa volt a drágább kifogástalan sajtokénak. Az említett vizsgálatokon kívül az elmúlt évben még a következő tejtermékeket visgáltuk meg: aludtej (3), joghurt (8), vaj (12), tejfel (l6), tehéntúró 3, juhtej 2, juhtúró 4. A lefolyt évben 160 fagylaltminta került vizsgálat alá. Ebből 98 tejes és 62 gyümölcsfagylalt volt. A vizsgálat eredménye a következő: 98 tejjel készült fagyalt (főleg vanília) közül 50, azaz 55 százalék volt megfelelő, míg a 62 gyümöcsfagylalt közül 37 (59,6 százalék). Látjuk, hogy a gyümöcsfagylaltok közül ebben az évben is több volt kifogástalan. Örvendetes tény a fagylat kifogástalansági százalékának emeledése az előző évhez viszonyítva: 1935-ben 29,8 százalék, 1936 ban 54,3 százalék. Az emelkedést nem vehetjük abszolút javulásnak, mert hiszen az évi átlag nagyban függ attól is, hogy mely helyről érkeznek be nagyobb számban minták. Az 1936 évben az előző évi szomorú eredmények alapján a kerületi tisztiorvosok főleg a nagyobb üzemekből küldtek be mintákat, hogy ezzel is megakadályozzák azt, hogy a kiárusítókhoz már eleve rossz, szennyezett áru kerülhessen. Vizsgálataink, összehasonlítása alapján úgy látszik, hogy az üzemek tisztaság tekintetében még sok kívánnivalót hagynak hátra és a fagyla elszennyeződése főleg a kisárusoknál történik, akik nagyrészénél a legkezdet jegesebb tisztasági viszonyokat fedezheti fel, még apikus is. Fagyasztott hús raktározása és kezelése Elsőrendű fontosságú dolog, hogy fagyasztásra csupán elsőrendű, hizlalt állatok húsa kerüljön. Csak az ilyen állatok húsa rendelkezik olyan belső tulajdonságokkal, amelyek a hús hosszú raktározásához és annak jó állapotban való tartásához szükségesek. A hús felületén lévő zsírréteg természetes védőréteget alkot a kiszáradás és penészképződés ellen. A fagyasztásra kiszemelt állatoknak kipihent állapotban kell vágásra kerülniök s a vágásnak a lehető legtisztábban kell végbemennie. Azok az államok, amelyek a fagyasztott hús exportálására már évtizedek óta berendezkedtek, ezen fent említett követelményeknek eleget is tesznek, minek következtében az onnan importált hús kiváló minőségű és huzamosabb ideig raktározható. Fagyasztott hús raktározásához csak olyan helyiségek használhatók, amelyek minden idegen szagtól mentesek. A beraktározás előtt a helyiséget frissen kell meszelni és fertőtleníteni. A padlónak, a levegőcsatornáknak és az összes faalkatrészeknek kifogástalanul tisztáknak kell lenniük, mert csak így kerülhető el a penészképződés veszedelme. A hús berakását úgy kell végezni, hogy a hideg levegő a húst minden oldalról érinthesse. Nagyon fontos, hogy a raktárhelyiséget megfelelő mély hőmérsékleten tartsuk. A minimális hőmérséklet —8° C lehet, azonban sokkal kedd