Az Illatszerész, 1923 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
1. szám. kl NUISZIBESZ Adómentesek a közönséges napszámosok, akik felmondás nélkül elbocsáthatók. Mentesek a kereseti adó alól a munkásbiztosító pénztáraktól húzott betegségi segélyek és balesetbiztosítási járulékok. Ha az ország területén folytatott vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás üzleti tevékenysége a külföldre is kiterjed, összes jövedelme után a belföldön adózik. Kivéve, ha az adóköteles igazolja, hogy abban az államban, melyből a jövedelem származik, az általános kereseti adónak megfelelő adót már fizet és az illető állammal ebben a tekintetben viszonosság áll fenn. A külföldön lakók, ha az üzletüket az ország területén felállított telepek útján oly módon gyakorolják, hogy ez a haszonhajtó foglalkozás folytatását igazolja, az ország területén is általános kereseti adó alá vonandók. Újonnan keletkezett ipari és kereskedelmi vállalatiazoknál az adófizetési kötelezettség az üzlet, vagy foglalkozás megkezdését követő hónap elsejével kezdődik, megszűnik pedig az üzlet végleges megszűnését követő hó végével. Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. Ha az adózó szabályszerű üzleti könyveket vezet és üzlete jövedelmét hitelesített nyereség-és veszteségszámla bemutatásával bizonyítja és az adóalapul szolgáló tiszta jövedelmet az alábbi rendelkezések figyelembevételével a nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg: az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági év eredménye alapján kell kivetni, bevonandók a nyers bevételekből ez üzemi kiadások, mint az anyagkészlet és az árukészlet beszerzésére, karbantartására, megújítására, pótlására és kezelésére fordított kiadások, ideértve az alkalmazottak lakásául szolgáló épületeknek költségeit is, továbbá az alkalmazottaknak, munkásoknak járandóságai, az üzletbér, az üzleti fentartására fordított kiadások, a gépeknek és egyéb felszerelési tárgyaknak a karbantartására és pótlására fordított kiadások. Nem vonhatók le azok a kiadások, melyek a jövedelem fokozására, nevezetesen beruházásokra, a törzsvagyon gyarapítására és az üzlet nagyobbítására, az üzleti tőke emelésére fordíttatnak. Az üzemi kiadások közé számítandók az üzleti követelések behajtása körül felmerült perköltségek is, mert ezek is a nyers bevétel megszerzésére fordított kiadások. Levonandók a nyers bevételből épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltár tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolások vagy leírások. Ezen a címen levonásnak csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét hiteles nyereség-veszteségszámlával bizonyítja. Levonandók a nyers bevételből az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti veszteségek, a behajthatatlan követelések azonban csak abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles nyereség- és veszteségszámlával bizonyítja. Behajthatatlan az olyan üzleti követelés, illetve a követelésnek az a része, amelynek behajtása bírói után megkíséreltetett, de azt behajtani nem lehetett. Levonandók a nyers bevételből a tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzletet terhelő állami és községi közvetett és forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyeket az adózó foglalkozása érdekében tartott alkalmazottak után fizet. Levonandók a nyers bevételből az üzlet érdekében keletkezett adósságoknak és egyéb üzleti (üzemi) terheknek kamatai, amelyek a jövedelmet apasztják. Ehhez képest csakis az üzletbe fektetett idegen, kölcsön vett tőkék és az üzlet részére hitelben történő bevásárlásokból származó üzleti adósságok után tényleg fizetett kamatok vonhatók le, másféle adósságok kamatai azonban nem vonhatók le. Úgyszintén nem vonhatók le az üzletbe befektetett saját tőkének kamatai sem. Az adó mértéke. A kereskedelmi és ipari foglalkozás útján szerzett jövedelmek után az ált. kereseti adó kulcsát a községek a szükségletéhez képest, de 5°/o-nál nem magasabban, évenként maguk állapítják meg, de ha a község szükséglete ezzel fedezve nem volna, úgy a pénzügyminiszter engedélyével ezt a kulcsot 10% ig emelheti fel. A szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem után a következő adótételek lesznek fizetendők: a) ha a jövedelem betekint 1500 K-t meghalad, 35.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy meg heti heti FMNK orosz kölni viz a legkeresettebb Telefon József, 68—53. S-án felül K-igK K-án felül K-igK 1.500 2.0005 10.000 11.500 350 2.000 2500 10 11.500 12.500 450 2.500 3.000 20 12.500 15.000 600 3.000 3.500 30 15.000 17.500 780 3.500 4.000 45 17.500 20.000 900 4.000 4.500 60 20.000 22.500 1.050 4.500 5.000 80 22 500 25.000 1.250 5.000 6 000 100 25.000 27.500 1.500 6.000 7.000 125 27.500 30.000 1.800 7.000 8.000 160 30.000 3. 500 2.200 8.000 9.000 220 32.500 35.000 2.600 9.000 10.000 275