Iparegészségügy, 1903 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1903-01-13 / 1. szám

1. oldal akarunk megmenteni az esetre, ha a kenyérkereső munkaképtelenné válik. Hány olyan emberrel ta­lálkozunk a gyakorlati életben, ki a jövővel egyál­talán nem törődik, kinek még az érzéke is hiányzik annak fölismeréséhez, hogy a jövő mily csapásokat hozhat reá vagy övéire. A szövetkezeti kényszer nálunk csak nehezen volna keresztülvihető, mert e forma nagyfokú ön­­kormányzati képességet és megbízhatóságot föltéte­­telez, másrészt meg az állam részéről olyfokú se­gélyezést és szavatosságot kíván, a­milyenre a mai viszonyok közt sem a parlament, sem a kormány kapható nem volna. Maguk a fogyasztási szövetke­zetek se válnak be minden egyes ponton, minden egyes esetben. Előbb át kell esni a kezdet nehéz­ségein, ki kell próbálni az ilyen új intézmény minden csínját-bínját, mielőtt az egészet a helyes mederbe terelni lehet. A szövetkezetek sorsa nem mindig a tagok lelkesedésén és jóindulatán múlik, de legtöbbször azon, nem hiányzik-e a helyes és megbízható vezetés ott a helyszínen, hol az illető szövetkezet megalakult. Rész vezetés mellett az anyagi kár és veszteség ép úgy elkerülhetlen, mint bármely más polgári üzletnél. Az ipari munkásbiztosításnál, úgy hiszem, az előttünk lévő taposott utakat kell szem előtt tar­tanunk. Először meg kellene nyerni a főbb biztosí­tási társaságokat arra, hogy ők ezt az intézményt közös erővel megalapítsák. Mert csak így lehet állami garanc­ia mellett oly biztosító intézeteket teremteni,amelyek nemcsak hogy nem fogják koc­kára tenni sem a munkás pénzét, sem az állam vagyo­nát, hanem a gyűjtött tapasztalatok révén könnyen túl fognak esni a kezdet nehézségein; másrészt pedig ezzel mintegy párhuzamosan kellene létre­hozni egy olyan központi igazgatóságot, mely szö­vetkezeti alapon szervezné a munkásokat, így a munkások szabadon választhatnának a biztosítás két formája közül. Lesz elég hely, hol a munkásszövet­­kezés azonnal beválik, lesz olyan is, hol ez a sajá­tos viszonyok miatt nem jöhet létre. Azonban akár az egyik, akár a másik formát egyoldalúan keresz­tül erőszakolni, az ügy alapos előkészítése nélkül nem volna czélszerű. Nálunk a munkásbiztosítás gyakorlati keresz­tülvitelével az emberek eddigelé nem sokat törőd­tek. Pedig oly mélyreható és egész társadalmi körök sorsára döntő befolyású intézményt máról holnapra felfújni nem lehet. Hevenyészett munkával az em­ber gyakran megfordított eredményt mutat föl, így a munkásbiztosítás helytelen végrehajtása folytán ép azok szenvednének legtöbbet, a­kiknek sorsán lendíteni akarunk. Hogy mást ne említsek, a teljes munkásbizto­sítás körébe tartozik a munkanélküliekről való gondoskodás is. Hazai viszonyaink közt nagymérvű állami hozzájárulás nélkül, oly terhet róna ez a munkások vállaira, a­melyet viselni aligha volná­nak képesek. Sajnos különben, hogy az egész ügy még az előkészítés kezdetleges állapotába is alig jutott el ez ideig. A politikai vitákban nem szerepel, köz­­gazdasági íróink gyéren foglalkoznak vele s a kor­mánynak nem is állhat rendelkezésére az anyag, mely egy ilyen fontos kérdés megoldásához szük­séges. Azért végez derék munkát e lap, midőn hasábjain megindítja az eszmecserét a munkásbiz­­tosítás körül. Azért tarthat számot a munkások minden barátjának rokonszenvére, ha a munkás­biztosítás kérdését a felszínen tartja, mindaddig m­íg annak czélszerű és gyakorlati megoldása lehe­tővé nem válik. Stíria és a higanybetegségek. Irta : Dr. Szluhovszkij Antal, kotterbachi bányaorvos. Hogy mily fontos szerepet játszik a higany úgy az orvostanban, mint az iparban, úgy mint iparczikk, azt nekem fölösleges fejtegetnem; minden bizonynyal ma még fontosabbat, mintsem hogy arra lehetne gondolnunk, hogy más kevésbé kártékony elemmel vagy vegyülettel lehetne pótolnunk. Ennélfogva előállítása, feldolgozása igen érté­kes, de épp oly kártékony is. És habár az ipar­orvos szempontjából kell felfognom eme kis köz­leményemet, tárgyamat az általános orvostan szem­pontjából is felfogva, bátran mondhatom, hogy sokkal fontosabbnak tartom a higanynyal való fog­lalkozást, mint akár az ólom, akár más fém ipar­orvosi fejtegetéseit, mert ama fémek az általános orvostanban nem fognak soha oly szerepet vinni, mint a higany. Hogy csak pár szóval említsem, ki tud a gyermekek bélgyuladásánál fontosabb szert a Calomel-nél, vagy kétségbe vonhatja-e valaki azt, hogy a­lyes társadalmunk átka, más szerrel gyó­gyítható-e úgy, mint a higanynyal. De, ha tudjuk, hogy a higany ily értékes or­voslási szer, ismernünk kell annak minden apró­lékos részeit, a­melyek, sajnos, a legjobb gyógyszer­tani könyvekben vagy ott, a­hol a litest tárgyalják, csak mostohán vannak letárgyalva. Pedig és a mostani gondolkozásommal, tapasz­talatommal bátran mondhatom, mivel feldhofi (gráczi) tébolydás gyakorlatom alatt nem egy paralysist láttam higanykezelés mellett a paralysis végkimenetele A nagym­. m. kir. kereskedelmi minisztérium által ajánlott valódi amerikai „DUSTLESS“ padlófertőtlenítő és pormentesülő­szer Erdős József és Társánál Budapest, VI., Andrássy­ út 15. Iparegészségügy 196.1.

Next